Keresés eredménye

Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nem csak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény maradványát lajstromba venni, de az ősmaradvánnyá válás (fosszilizáció) alapvető típusait szívesen olvasóink elé tárjuk.

A szerb határ közelében található 11 méter magas löszfal rétegei árulkodnak az elmúlt évezredek klímaváltozásairól.

A szentély eredeti jelentése: egy vallási építmény, vagy annak a legértékesebb, csak arra méltók által látogatható része. És ezért jó a cím, mert a Gerecse Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb, legféltettebb része a szigorúan védett (szentély vagy magterület) Nagy-Pisznice.

A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.

A Zagyva völgyében elterülő, gótikus stílusú Nagyboldogasszony templomáról nevezetes Mátraverebély településről gyalogosan az Országos Kéktúra útvonalán juthatunk el Szentkútra. A mesés környezetben megbújó Szűz Mária-kegyhely számos látnivalót kínál az arra járóknak (például ferences kegytemplom és kolostor, szabadtéri oltár), amelyek közül mi most a földtudományi értékekre fókuszálunk.

A középkori templom maradványaiban különös, likacsos kövek figyelhetőek meg.

Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.