
Ismered ezeket a sziklákat?
Most kiderül, mennyire vagy képben Magyarország látványos természeti képződményeivel kapcsolatban.
Most kiderül, mennyire vagy képben Magyarország látványos természeti képződményeivel kapcsolatban.
Nem? Pedig itt van a főváros szomszédságában és szinte biztos, hogy elautóztál mellette.
A középkori templom maradványaiban különös, likacsos kövek figyelhetőek meg.
→ TovábbA szerb határ közelében található 11 méter magas löszfal rétegei árulkodnak az elmúlt évezredek klímaváltozásairól.
→ TovábbSalgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.
→ TovábbA Kvarner-öbölben fekvő Rab elsősorban a Horvátországban ritkának számító homokos strandokról és Rab gyönyörű óvárosáról ismert. A sziget azonban a természetjárók számára is tartogat izgalmas élményeket, remek túraútvonalakat és elképesztő tájakat.
Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.
→ TovábbHa azt gondoljuk, hogy az óriási területű Bakony nyugatabbi vidékei nem tartogatnak geocsemegéket számunkra, akkor nagyot tévedünk. Fedezzük fel hát együtt az Öreg- és a Déli-Bakony OKT-szakaszok mentén rejtőzködő „köves látnivalóit”, kalandra fel, irány a kövek világa!
A Marsra küldött legújabb felfedezőrobot ismét elkápráztatta a világot a több millió éves víz nyomairól mesélő, kopár táj képeivel. Szerencsére hasonló helyszínekért nem kell feltétlenül ilyen messzire utazni, a gerecsei Bersek-hegyi kőbányában az egykor itt húzódó tengerfenék kőcsodáit a dolgozók testközelből is megcsodálhatják. A napokban mi is végigjártuk a kirándulók elől elzárt területet.
Mostantól biztonságos és rendezett környezet várja azokat, aki őskori időutazást szeretnének tenni Madaras környékén.
A kék sáv jelzéssel megjelölt, közel 85 km-es bükki túraútvonal hazánk legnagyobb átlagmagasságú és több tekintetben is legváltozatosabb hegységén halad keresztül. A különböző korú és típusú kőzeteken rendkívül változatos domborzat alakult ki az elmúlt évmilliókban, amelyek nagy részét érinti az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk turistaútjait járva egy földtörténeti időutazáson vehetünk részt, ahol a kőzetek nyitott könyvként mesélnek a régmúlt idők geológiai eseményeiről.
A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk.
→ TovábbTényleg úgy csúszik a vizes riolittufa, mint a felázott szappan? Cikkünkben erről, és a Kazár határában lévő riolittufáról is mesélünk.
→ TovábbA földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.
→ TovábbA Medves-fennsík egyik legszebb bazaltkúpja a 625 méter magas Nagy-Salgó, melynek nemcsak vára különleges, de geológiája is.
→ TovábbA Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.
→ TovábbA közel száz főt számláló, mára már üdülőfaluvá váló Óbányától nyugatra kezdődik a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet egyik leghíresebb völgye, az Óbányai-völgy. Járjuk be most ezt a közel 3 km-es hosszúságú völgyet, és ismerkedjünk meg földtudományi értékeivel.
Az Erdélyi-medence délkeleti csücskében hatalmas erődfalként magasodik a Kárpátok egyik leglátványosabb gerince, a Királykő. A hegység geomorfológiai (felszínalaktani) jellemzői miatt inkább a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de geológiai (földtani) felépítése alapján a Keleti-Kárpátokhoz lenne indokolt a besorolása.
Legutóbbi tatai kirándulásomon eltértem a klasszikus útvonaltól, kihagytam a várat és az angolparkot, viszont felkerestem jó néhány régi vízimalmot, egy izgalmas kilátót és a különös hangulatú Kálvária-dombot.
Hétszáz éves falak között a Cserhát szívében
Piros vándorúton a Börzsönytől az Alföldig
Városi történetek Debrecenből