Rejtőzködő műemlék - Az etyek-botpusztai kápolna
Az Etyekhez tartozó Botpusztán, a dombon magasodik egy különleges hangulatú kőtemplom, amely az írásos emlékek szerint a 12. században már biztosan létezett. Így nem csupán az etyeki borokért, de e kevésbé ismert templom és környezete miatt is érdemes ide kirándulást szervezni.

Egy szombat délután fotós barátaimmal beültünk az autóba, és a hétvégi kirándulás ide, Botpusztára vezetett. Kanyargós, lankás dombokkal szegélyezett keskeny út vezet ide. Az egyik kanyarban egyszer csak feltűnt a Szeplőtelen Fogantatás-templom, egy kis domb tetejére építették még az 1200-as években. Szinte világítottak fehér falai, a Nap éppen beragyogta kopottas homlokzatát. Nagyon szép látvány volt. A kis kápolnát a tatárjárás sem kímélte, azóta többször átépítették, bővítették. Gyönyörű ez a vidék. Az etyeki tavak látványa, a megművelt földek barnái, vörösei, a rendezett szőlősorok visszahívnak, még sok fotót fogunk errefelé készíteni.

Bot vagy botpusztáról először egy 1280-as oklevélben olvashatunk, egy másik írás 1333-ból pedig arról tesz említést, hogy a falunak van plébániatemploma és ispotálya. Egy 1402-ben kelt oklevél szerint már búcsúengedéllyel is rendelkezik. A templomot a 15. században jelentősen átépítették. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, s Bot lakosságát elhurcolták, a falu elnéptelenedett. Az 1700-as évek közepén Botpusztán, báró Sándor Antal birtokán megtelepszik a nazarénus szerzetesrend. Számukra építették a templomhoz csatlakozó klastromot, amely a pestisjárványok idején ispotályként is működött. A települést 1927-ben csatolták Etyekhez. A falu 1945-ig a Sándor-Metternich család birtokában maradt, majd a II. világháború után Botpusztán laktanyát alakítottak ki, ahol a szovjet hadsereg állomásozott. Az 1970-es években pusztulásnak indult elhagyott kápolnát 1985-ben felújították.

A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom jelenleg műemlékvédelem alatt áll

Az Etyek-patak duzzasztásával hozták létre a horgásztavat a településen
Fotók: Körmendy Zizi
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz a cikkíró pályázatunkra és nyerj értékes ajándékokat!

Leülök, hogy a lelkem is utolérjen, avagy ilyen volt az Everest Base Camp trekking
Az őrült jó kalandokat tartalmazó pakliból most az 5364 magasan fekvő Everest Base Camp (EBC) gyalogtúrát húztam. Tizenegy nap gyaloglás Nepálban, a hegyek országában, egészen Csomolungma, a Föld istenasszonya lábához, vagy ahogyan a nepáliak nevezik, Sagarmantha, a mennyország csúcsának kezdetéig.
→ Tovább
Tíz dolog, amit nem tudtál a cserkésztáborokról
Avagy: hogyan lehet rávenni egy csapat kamaszt, hogy 10 napot töltsön az erdőben áram és telefon nélkül?
→ Tovább
A Somló: egy hegy, ami több, mint egy hegy
Ami a Japánoknak a Fuji, a görögöknek az Olimposz, az nekem a Somló. Hiszem, hogy itt is istenek laknak. Ha nem is a felhőkben, talán nem is a ligetekben, de a hegy levében biztosan. Régóta vallom, hogy túráink során nemcsak a tájat, a benne lakó embereket kell megismerni, de az ottaniak étkét és italát is. Így kerülhet sor a borra.
→ Tovább






