Rejtőzködő műemlék - Az etyek-botpusztai kápolna
Az Etyekhez tartozó Botpusztán, a dombon magasodik egy különleges hangulatú kőtemplom, amely az írásos emlékek szerint a 12. században már biztosan létezett. Így nem csupán az etyeki borokért, de e kevésbé ismert templom és környezete miatt is érdemes ide kirándulást szervezni.
Egy szombat délután fotós barátaimmal beültünk az autóba, és a hétvégi kirándulás ide, Botpusztára vezetett. Kanyargós, lankás dombokkal szegélyezett keskeny út vezet ide. Az egyik kanyarban egyszer csak feltűnt a Szeplőtelen Fogantatás-templom, egy kis domb tetejére építették még az 1200-as években. Szinte világítottak fehér falai, a Nap éppen beragyogta kopottas homlokzatát. Nagyon szép látvány volt. A kis kápolnát a tatárjárás sem kímélte, azóta többször átépítették, bővítették. Gyönyörű ez a vidék. Az etyeki tavak látványa, a megművelt földek barnái, vörösei, a rendezett szőlősorok visszahívnak, még sok fotót fogunk errefelé készíteni.
Bot vagy botpusztáról először egy 1280-as oklevélben olvashatunk, egy másik írás 1333-ból pedig arról tesz említést, hogy a falunak van plébániatemploma és ispotálya. Egy 1402-ben kelt oklevél szerint már búcsúengedéllyel is rendelkezik. A templomot a 15. században jelentősen átépítették. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, s Bot lakosságát elhurcolták, a falu elnéptelenedett. Az 1700-as évek közepén Botpusztán, báró Sándor Antal birtokán megtelepszik a nazarénus szerzetesrend. Számukra építették a templomhoz csatlakozó klastromot, amely a pestisjárványok idején ispotályként is működött. A települést 1927-ben csatolták Etyekhez. A falu 1945-ig a Sándor-Metternich család birtokában maradt, majd a II. világháború után Botpusztán laktanyát alakítottak ki, ahol a szovjet hadsereg állomásozott. Az 1970-es években pusztulásnak indult elhagyott kápolnát 1985-ben felújították.
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom jelenleg műemlékvédelem alatt áll
Az Etyek-patak duzzasztásával hozták létre a horgásztavat a településen
Fotók: Körmendy Zizi
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz a cikkíró pályázatunkra és nyerj értékes ajándékokat!
Kéktúrából kalandtúra a Visegrádi-hegységben
2022.01.12.Harmadszor járom már az OKT-t, azt gondoltam, hogy egy rövidke Pilisszentlászló–Visegrád-szakaszon nem érhet különösebb meglepetés. Óriásit tévedtem. Pazar kilátások kápráztattak el, majdnem elgázolt egy komplett vaddisznókonda, a Borjú-főn mellbe vágott egy Wass Albert-idézet, majd végül a visegrádi vár erdőben rejtőző, omladozó falai mellett egy avarban lapuló, elfeledett Mátyás király emlékmű pörgette fel a fantáziámat.
→ Tovább
Évkezdő túra mínuszokban a Közép-dunántúli Piroson
2022.01.11.Az év végi, év eleji családi programok és hatalmas punnyadások után január második szombatján a Közép-dunántúli Piros útvonalán kirándultunk. Ez alkalommal elköszöntünk a Bakonytól, és beléptünk a Vértes semmihez nem hasonlítható világába. A szombati ritkább tömegközlekedés miatt ezúttal rendhagyó logisztikával oldottuk meg a táv lejárását, két részletben nyomtuk le az aznapi etapot.
→ Tovább
Élmény, kaland és kihívás: 70 óra alatt 70 kilométer a Kéktúrán
2022.01.03.Ha szeretsz túrázni, és hajlandó vagy picit kilépni a komfortzónádból, hogy jó esetben két, de inkább három egymást követő napon menetelj a nagy kék úton, akkor a Lokomotív Turista Egyesület által a 2022-es esztendőre kiírt „OKT 70” elnevezésű túramozgalmat neked találták ki.
→ Tovább
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
