Az Etyekhez tartozó Botpusztán, a dombon magasodik egy különleges hangulatú kőtemplom, amely az írásos emlékek szerint a 12. században már biztosan létezett. Így nem csupán az etyeki borokért, de e kevésbé ismert templom és környezete miatt is érdemes ide kirándulást szervezni.
Egy szombat délután fotós barátaimmal beültünk az autóba, és a hétvégi kirándulás ide, Botpusztára vezetett. Kanyargós, lankás dombokkal szegélyezett keskeny út vezet ide. Az egyik kanyarban egyszer csak feltűnt a Szeplőtelen Fogantatás-templom, egy kis domb tetejére építették még az 1200-as években. Szinte világítottak fehér falai, a Nap éppen beragyogta kopottas homlokzatát. Nagyon szép látvány volt. A kis kápolnát a tatárjárás sem kímélte, azóta többször átépítették, bővítették. Gyönyörű ez a vidék. Az etyeki tavak látványa, a megművelt földek barnái, vörösei, a rendezett szőlősorok visszahívnak, még sok fotót fogunk errefelé készíteni.
Bot vagy botpusztáról először egy 1280-as oklevélben olvashatunk, egy másik írás 1333-ból pedig arról tesz említést, hogy a falunak van plébániatemploma és ispotálya. Egy 1402-ben kelt oklevél szerint már búcsúengedéllyel is rendelkezik. A templomot a 15. században jelentősen átépítették. A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott, s Bot lakosságát elhurcolták, a falu elnéptelenedett. Az 1700-as évek közepén Botpusztán, báró Sándor Antal birtokán megtelepszik a nazarénus szerzetesrend. Számukra építették a templomhoz csatlakozó klastromot, amely a pestisjárványok idején ispotályként is működött. A települést 1927-ben csatolták Etyekhez. A falu 1945-ig a Sándor-Metternich család birtokában maradt, majd a II. világháború után Botpusztán laktanyát alakítottak ki, ahol a szovjet hadsereg állomásozott. Az 1970-es években pusztulásnak indult elhagyott kápolnát 1985-ben felújították.
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom jelenleg műemlékvédelem alatt áll
Az Etyek-patak duzzasztásával hozták létre a horgásztavat a településen
Fotók: Körmendy Zizi
Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz a cikkíró pályázatunkra és nyerj értékes ajándékokat!
A Keleti-Mátra legszebb sziklakilátója: a Sas-kő
2020.07.03.A Kékest mindenki ismeri. A legtöbben felmennek autóval, körülnéznek, és már indulnak is haza, abban a hitben, hogy látták a Mátrát, pedig szinte semmit sem láttak. Ha vennék a bátorságot és belépnének a Kékes évszázados bükkerdejébe, akkor egy kellemes sétával felfedezhetnék a Mátra igazi arcát, az egyik legszebb sziklabércét, a magashegységeket idéző Sas-kőt.
Belecsöppentünk A Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatba
2020.06.29.A Cserhát és a Göcsej nagyon sokban hasonlítanak egymásra. Itt is ott hegyre föl, hegyre le caplatunk, miközben rendszerint nem ússzuk meg dagonyázás nélkül. Csak a méretek mások, a Cserhátban nagyobbak, sokkal nagyobbak. A vendégszerető emberek is nagyban hasonlítanak egymásra, hagyományaikat tisztelik, ápolják, büszkék rájuk.
→ Tovább
Életre szóló élmény és egy gyönyörű jelvény: a mátrai Rákóczi-túra
2020.06.25.Negyvenkét kilométernyi tömény élmény Gyöngyöstől Parádsasvárig a hegység vadregényes tájain, melynek során felfedezhetjük II. Rákóczi Ferenc mátrai kötődésű emlékeit, és megpillanthatjuk a Mátra egy olyan rejtett, ritkán látható arcát, amely csak nagyon keveseknek adatik meg.
→ Tovább
Az ország tele van szebbnél szebb helyekkel, köztük olyanokkal is, ahol még a természet az úr. A Kis-Balaton is ilyen hely
Ezzel a jelvényszerző túramozgalommal a Soproni-hegység legszebb kilátópontjait kereshetjük fel
A zselici szelíd dombok közé nyáron is megéri ellátogatni, gyönyörű táj és látnivalók sokasága várja a bringásokat
