Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. június 13.

Túra a Bükk-fennsík szlovák nagytestvérén – A Szilicei-fennsík

A csodákat rejtő Aggteleki-karsztunk északon, a szlovák-magyar (mesterséges) határon túl is folytatódik, sőt, mondhatjuk, kiteljesedik. S nem csak méretében, de látnivalóiban is. Nem véletlenül lett az UNESCO természeti világörökség része.

A Szlovák-karszt igen gazdag természeti és kulturális emlékekben is. A térség a felszíni és mélységi karsztjelenségek Eldorádója. Van itt karrmező, dolinató, forrásbarlang, aknabarlang, cseppkövek, karsztforrás, és rengeteg dolina, polje, sőt még hatalmas szurdok is akad. Ezt a karsztmorfológiai gazdagságot a fennsíkokat felépítő mészkő nagy tisztaságával, és jó oldékonyságával magyarázzuk.

Mi a mostani túránk során a Rozsnyói medencét délről határoló, aknabarlangokban, jégbarlangokban, dolinákban és karrmezőkben igen gazadag Szilicei-fennsíkot fedeztük föl. Sokadszorra, de nem bántuk meg az ismétlést.

Szállásunk Felső-Gömörben, a magyarlakta Várhosszúrét nevű falucskában volt, ahol csupa kedves, nyílt, szerethető embert ismertünk meg, legyen az panziótulajdonos, harangöntő, csapos, vagy akár egy utcán sétáló ember. Pedig sokakat kérdeztünk nyitvatartásokról, látnivalókról, étkezésről és medvékről is. Ez utóbbira a megnyugtató válasz az volt, hogy medve nincs, de farkas már akad. (Az ordas ürülékével mi is találkoztunk.)

Túránk bő 28 kilométeresre sikeredett, de nem bántuk a 800 méter szint ellenére sem, mert a látnivalók szépsége elűzte a fáradtságot a 8 és fél órás barangolás alatt.

Éjszaka még javában esett, de a nyolcórás indulást már nem zavarta semmi. A falucskát öt perc alatt magunk mögött hagytuk, és átkelve a Csermosnya-patakon, már el is kezdtük az emelkedést a fennsíkra. Először vegyes erdőben, majd árnyas bükkösben haladtunk a sárga sávon, csak a most gyéren csordogáló Mátyás-kútnál frissítettük fel vízkészletünket. Bő egy óra alatt értünk fel a hegyperemre.

Innem már nyíltabb, ligetesebb tájon, öreg tölgyek és mély töbrök mellett vitt utunk az aznapi legmagasabb pontra, a Leánykő sziklaperemére. Előttünk terült el a Rozsnyói-medence a névadó várossal, a Krasznahorkai várral, háttérben az Ökör-heggyel.

A kép a lakótelepi kockaházak ellenére is festői volt. Kis pihenő, és már indultunk is vissza a zöld sáv jelzésre. Hamar egy szép, gyertyános- tölgyes erdőbe értünk, ahol a jelzett útról letérve délkeletnek fordultunk, és kanyargós erdei ösvényeken haladtunk most már délnek.

Csak egy csodás színű kék kárpáti meztelencsiga állított meg minket ámuldozni.

Egy öreg, dolinákban gazdag bükkösben fogyasztottuk el elemózsiánkat. Gyantaszagú ültetett fenyveseken, bájos tisztásokon át vezetett utunk tovább. Úgy egy kövér óra után elhagytuk az eddigi jelzést és

romantikus ösvények tekergését követve értünk el a fennsík borókákban gazdag „Silicka” nevű hatalmas, virágpompás, kakukkfű illatú rétjeit, pontosabban birkalegelőit.

Itt a néha fellelhető ösvényeket követve szinte toronyiránt igyekeztünk „általános keletnek”, hogy az észak-dél irányú kék sávra rátaláljunk. Ebben nem segítettek a harcias pásztorkutyák. A pásztoruk sem, aki nem hívta vissza őket, élvezvén a kialakult feszült helyzetet. Az „okos enged” elvet követve kitértünk az igencsak acsarkodó ebek elől.

Úgy „érzékből” tovahaladva, de hamar ráleltünk a birkák által erősen széttaposott jelzett útra. Változatos szakasz következett: erdők, cserjések, nyírfadíszes ligetek, és kisebb-nagyobb rétek váltakoztak az újabb rövidítésig, ami egy csodálatos méretű és szépségű ligetes dolinával ajándékozott meg minket.

Sőt, egy elhagyott „buszmegállót” is találtunk egy „buszfordulónál”. (A kocsmában kiderült: erdei munkások menedéke volt a fabódé.) Innem hamar zárult a kör, ahonnan már csak egy jó órába telt a falunk elérése.

A túra távja alatt rengeteg barlang közelében haladtunk el, és közben csodálhattunk (szinte) természetes állapotú erdőket, virágritkaságokat, de a fő attrakció a manapság sokat emlegetett (és nagyon fontos!) diverzitás, a változatosság volt. A karsztformákkal erősen tagolt felszínen mozaikos elrendezésű, igen gazdag növényvilág díszlett. Mint a Bükkben, csak itt szinte sosem éreztük az emberi beavatkozás nyomát. Ez volt a természet Paradicsoma.

Ha még marad idő a felfedezésre Várhosszúrét környékén, akkor túrázni- és látnivaló egy bő hétre is akad: a Pelsőci-fennsík, a Szádelői-szurdokvölgy és a tornai vár romjai, a Gömbaszögi-barlang, a Szilicei-jégbarlang, Krasznahorka vára (még csak kívülről) és Rozsnyó csodás főtere, templomai és múzeumai. A falu közvetlen közelében is jeles attrakciók vannak. Ilyen a világ egyik legnagyobb állócseppkövét rejtő Buzgó-barlang, mely beöltözős kalandtúra keretében látogatható. (A tavacska fölött feszülő „vietnami híd” örök emlék marad!)

A barlang közelében lévő kegyhelyen jeles csodatévő forrás fakad, míg előterében a síkon, egy csodálatos mésztufagátakkal, mohapárnákkal díszített forrásláp, és virágdíszes láprét rejtőzik. De akad a faluban jeles fafaragó, és európai hírű harangöntő is! A templomkertben pedig kopjafa és faragott kereszt emlékeztet a második világháború idején a község területén dúló harcokban elesett 130 magyar katona sírhelyére.

​A megcsonkított Bél-kő árnyékában

​A megcsonkított Bél-kő árnyékában

2022.07.05.

Vasárnap délelőtt a kezdődő rekkenő melegben Szarvaskőn toporgunk a Bükk lábainál, hogy az elkövetkező három napban átszeljük Magyarország legnagyobb átlagmagasságú karszthegységét az OKT kék sávján. A mostani penzumunk nem a nagy távolságokról fog szólni, hisz a három nap alatt alig 40 km-et teszünk meg, a leghosszabb túránk is csak alig 21 km-es lesz. Viszont a rövidségért bőven kárpótol majd a szintemelkedés (cca. 1800 m) és a várhatóan életre szóló élmények ebben a csodavilágban.

→ Tovább
Túrabakancs és fürdőruha – Göcseji körtúra Kustánszeg szegletében

Túrabakancs és fürdőruha – Göcseji körtúra Kustánszeg szegletében

2022.07.04.

Göcsej valahogy nincs a túrázók köztudatában, pedig az M7-es jóvoltából ide is csak 3 óra az autós utazás ideje. Igaz, a kevésbé meredek dombokon, hátakon szántóföldek terjeszkednek, de azért árnyas erdő és csörgedező patak is akad bőven. Például Kustánszeg környékén, ahol mi is csavarogtunk egy kellemeset.

→ Tovább
​Elhagyatva omladozik Mátraháza jelképe, a legendás „Pagoda”

​Elhagyatva omladozik Mátraháza jelképe, a legendás „Pagoda”

2022.07.04.

Hatalmas ünnepség keretében avatták fel 1930. június 9-én a gyöngyösi Mátra Egylet kékesaljai menedékházát, amely meghatározta a két világháború közti időszak mátrai turizmusát, majd később Sport Szálló néven népszerű üdülőhely lett. Mátraháza névadó épülete és egyben jelképe hamarosan száz esztendős lesz. Ha megéri.

→ Tovább