A Budai-hegység északnyugati őrszeme, a Meszes-hegy
A Budai-hegység Nagykovácsiból megközelíthető, legnépszerűbb természeti látványosságain kívül érdemes mást is megnézni a környéken. A Meszes-hegy kopár fennsíkjának körpanorámája felülmúlja minden várakozásunkat. A virágos réteket átszelő, kilátásokban gazdag körtúra minden fáradságot megér.
A Budai-hegységnek a Pilissel szomszédos északnyugati szeglete mindezidáig kimaradt a túrarepertoárunkból. Köszönhető ez többek között annak is, hogy ez a régió a papír alapú turistatérképről már éppen lemaradt, és Nagykovácsiból amúgy is számtalan népszerű útvonal indul. A Nagyszénás-Zsíros-hegyet, Remeteszőlőst, vagy éppen a Nagy-Kopaszt már bejártuk, ezért újabb látványosságok után kellett néznem. Kézenfekvő volt, hogy az eddig kimaradt irány következik, nézzünk szét a nagyközség nyugati oldalán is.
Kocsival érkezve számunkra a körtúra a praktikus megoldás, ezért ez a túra minden szempontból bizalmat élvezett. A szépen rendezett, egykoron főleg svábok által lakott település nyugatias hangulatából mit sem veszített. Utcácskáit bejárva minden jómódról árulkodik. A piros sávon észak felé emelkedve, a Szeles utcán hagytuk el a házakat, és léptünk be a fokozottan védett természeti területre. Az emelkedőn visszatekintve egyre szebb kilátás nyílt a budai hegyekre.
A Szénás-hegycsoport szigorúan védett területe a májusban virágzó pilisi lennek köszönheti egyediségét. A dolomitfennsík kiemelkedő jelentőségű természeti értékét már az 1900-as évek elején felismerték. Kaán Károly 1931-ben megjelent könyve is foglalkozik az élőhely megóvásával. Az apró sárga virágú lenen kívül számtalan egyéb védett virág otthona is, ezért ha nyitott szemmel járunk, akkor felismerhetjük a Szent István-szegfűt és különböző kosborokat is. A terület nemcsak a botanikus szemével érdekes, de az egyszerű túrázó is felejthetetlen élményben részesül. A kopár, hullámzó fennsík szinte körkörös panorámája teszi népszerűvé ezt a Kéktúra-szakaszt.
A Nagy-szénás tetején álló kereszt mellől élvezhető káprázatos panoráma minden irányban láttatja a környező hegyeket.
A Budai-hegység, a Gellért-hegy, a Pilis és a Gerecse vonulata is bemutatkozik.
Miután magunkba szívtuk a természet különleges hangulatát, a Kékre váltva kezdtünk ereszkedni. A Piros észak felé vágja át a hegyet. A fátlan fennsíkon a turistajelzések zömét a földön fekvő kövekre festették, próbára téve a felfestők találékonyságát. Érdekes így tájékozódni, de az irány a kitaposott ösvényen eltéveszthetetlen. A Kutya-hegy nyergét is beszámítva, ligetek, gyér erdős szakaszok és vadvirágos rétek váltogatják egymást.
Egy magányos, óriás fenyő a következő irányadó. Az Országos Kéktúra nyomvonala itt elkanyarodik, mi pedig a kék keresztet követtük tovább a Kutya-hegy irányába. Erdős, árnyékos emelkedőnk jobbról kerüli meg a hegy jellegtelen, benőtt tetejét. A Kutya-hegy 559 méteres magasságával a Budai-hegység második leglassabbika, bár nevezhetnénk elsőnek is, mivel a Nagy-Kopasz is ekkora. Kilátást nem adó csúcsa háttérbe szorul a térség többi látnivalója között.
A vadvédelmi kerítésig hullámzik az út lefelé, ahol egy forgóajtón léptünk rá a sárga sáv kerékpárosok körében népszerű útjára. Információs tábla értesíti a kirándulókat a kerítés szükségességéről, és annak szerepéről a fokozottan védett élőhely megóvásában. Jobbra tartva elérjük a sárga kereszt leágazást, mely nem túl régóta a Nagy-kopasz felé jelent összeköttetést. Egy Y elágazásnál újból ismertetést olvashatunk, az élőhely virágritkaságai kerülnek terítékre. A jobb oldali elágazást választva, immáron az úgynevezett Fehér-úton folytatjuk a túrát. Ez a sárga jelzésű turistaút Nagykovácsit Perbálon keresztül Zsámbékkal köti össze. Kikövezett nyomvonala már a római korban kereskedelmi útvonalként szolgált.
Pár lépést követően, balról egy rövid kiszögellésen élvezhetjük a kilátást. A Meszes-hegy és a Zajnát-tető jellegzetességeiről könnyen felismerhető. Itt-ott kibukkanó panoráma mellett kezdetben szintben, majd egy mélyúton hosszan ereszkedve folytattuk utunkat egy szélesebb erdészeti útig. A sárga jelzésről - mely jobbra kanyarodik Perbál felé - balra térve kb. 450 méter után újabb elágazás következett. A bal száron pár lépést követően alig észrevehető csapáson kellett belépni egy sűrű árokba, amin átgázolva meredek emelkedő kezdődött. A jelzetlen, meredek kaptató már a Meszes-hegy oldala.
Egyre feljebb mászva fáradságunk jutalma a szélesedő panoráma. A kopár hegytető tisztásán álló kereszt sosem magányos, a másik irányból feltekerő kerékpárosok szívesen pihennek meg itt, így a tető turistajelzés híján is sűrűn látogatott. Érdemes kicsit megpihenni, mert a körpanoráma közel-távol semmihez sem hasonlítható. A hegyről lefelé vezető ösvény sokkal barátságosabb, hamarosan beletorkollik a kerékpárosoknak jelölt kocsiútba. A Budajenő, Perbál, Nagykovácsi hármas határkő szintén vonzza a pihenő turistákat.
Innen már csak egy ugrás a visszafelé vezető út. Pár kilométert követően elértük a szélső házakat. Az Ófaluba vezető sárga jelzés a templom mellett érkezik be a településre, ahol egy hívogató vendéglátóhely hideg limonádéjával zártuk a napot.
Hasonló remek, panorámákban gazdag útvonalat járhatunk be Nagykovácsiból ezzel a túrával is:
A Pilis déli kilátópontjai
2024.04.19.Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.
→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház
2024.04.19.Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.
→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága
2024.04.18.Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.
→ Tovább
