Könnyed Tisza-tavi tekerés gasztroélményekkel

A tókerülő biciklizés egyik népszerű helyszínére, a Tisza-tóhoz invitálta a sajtó munkatársait a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ), hogy bemutassanak néhányat a térség kiemelkedő kerékpárosbarát szolgáltatóiból. Emellett - ha valaki még nem ismerné - a Kerékpárosbarát applikációt is bemutatták, amely hamarosan újdonságokkal is bővül, valamint a BringásVándor elnevezésű kerékpáros táboraikról is lelkesen meséltek nekünk a szervezők.

Természetesen minket sem egy konferenciaterembe hívtak okosításra, hanem biciklire pattantunk, hogy egy könnyed, 20 kilométeres tekerés mellett személyesen ismerhessük meg a kerékpárosbarát helyeket. Útközben elmerülhettünk a Tisza-tó látványában, és egy pallósétányra is átcsónakáztunk, ahol a tó természeti szépségeit és pazar madárvilágát csodálhattuk meg, majd gyors látogatást tettünk a Tisza-tavi Ökocentrumban, hogy utána a híres poroszlói réteseket kóstolva szusszanjunk egyet. A gasztroélmények azonban itt nem értek véget, hiszen már vártak ránk a sarudi Fröccsteraszon, ahol többféle hamburgerkölteménnyel és borkóstolóval lepett meg minket a „2024-es Év Kerékpárosbarát Szolgáltatója”.

De ne tekerjünk ennyire előre, kezdjük az elején, azaz Tiszafüreden, ahol az első kerékpárosbarát helyszínen volt a találkahely. Ha jól sejtem, ide csak én érkeztem két keréken, ugyanis több éve lakom már Füreden, a többiek jórészt Budapestről érkeztek. Így nemcsak helyismeretben volt óriási előnyöm, hanem a korán kelést is megúsztam.

A Terasz Bisztró előtt már ott sorakoztak a MAKETUSZ kerékpárjai, a szervezők mindenkinek segítettek beállítani egyet, majd sisakot és csomagtartóra szerelhető túratáskát is adtak a résztvevőnek. Ezután jött egy rövid köszöntő a szervezőktől, majd a bisztró vezetője kedves szavai mellett remek kávéval, pogácsával és frissítővel kedveskedett nekünk az út előtt.

A Tisza-tó partján található hangulatos, családias vendéglátóhely jó kiindulópontja lehet egy biciklis túrának, de akár köztes pihenőpontnak is választhatjuk, ahol finom ételekre, frissítő italokra számíthatunk, nyáron pedig a fagyiimádók sem maradnak hoppon.

Miután mindenki ráhangolódott a túrára, mehettek a sisakok a fejekre - én egy kapott QR-kód segítségével az útvonalat is bevarázsoltam a Kerékpárosbarát applikációba -, majd biciklire pattantunk, hogy a Halas téren keresztül eltekerjünk első állomásunkhoz, a Tisza-tavi Kerékpáros Centrumhoz.

Ezen a tanulmányúton Márton Bea volt a vezetőnk, aki a BringásVándor program egyik lelkes túravezetője, de erről majd kicsit később. Nagyon nem izzadtunk le, ugyanis pár perc alatt odaértünk a különleges kinézetű többszintes épülethez, amelyre fel is tekertünk.

A biciklis kilátóteraszról remek kilátás nyílik a Füredi-Holt-Tiszára, a jól felszerelt központ pedig teljes körű szervizszolgáltatást, kölcsönzőt, pihenőhelyet, mosdót és információs bázist biztosít. Sőt, zuhanyzó és zárható szekrényekkel ellátott öltöző is várja a kerekezőket, szóval minden megvan itt ahhoz, hogy egy Tisza-tavi bringakör kezdő- vagy célpontja legyen, de más kerékpártúrát is indíthatunk innen.

Bár most nem érintettük, de a kerékpáros centrum tetejéről is látni lehet a holtág partján a tavaly megnyílt Kérész Központ épületét is, ami szintén kerékpárosbarát hely, és amit magam is bejártam nemrég.

Miután kinézelődtük magunkat, újra nyeregbe pattantunk, hogy már egy valóban biciklizésnek nevezhető távot tegyünk meg Tiszafüred és Poroszló között. Ez a 9 kilométeres út a Tisza-tavi bringakör egyik ikonikus szakasza. A tókerülés azután lett itt igazán népszerű, miután megépítették a két település között, a 33-as úttól teljesen elkülönülő bicikliutat, így mindenki számára biztonságossá vált ennek a szakasznak a teljesítése.

Tiszafüred és Poroszló közé négy kerékpáros hidat is építettek, hiszen az út a Tisza folyó és a tó felett is több helyen áthalad. Ezekről a hidakról egyébként remek panoráma nyílik a tóra, így mi is többször megálltunk, hogy megcsodálhassuk.

Az utolsó hídon áttekerve meg is érkeztünk következő állomásunkhoz Poroszlón, a Fűzfa Kikötőbe, ahol leparkoltuk a vasparipákat, hogy egy kis csónaktúra után egy kellemes sétát tegyünk a Tisza-tavi Vízi Sétány pallósorán.

A tanösvény bejáratánál egy hattyúcsalád várt minket. Mintha csakis a mi kedvünkért terelték volna oda őket, még én is meglepődtem a hattyúszülők higgadt viselkedésén, ugyanis igen nagyot tud csapni egy fiókáit védő hattyú, jobb messziről elkerülni őket. Ez a kis család viszont kellőképp hozzászokott a magunkfajta kétlábúakhoz, így mindenkinek volt alkalma szuper fotókat készíteni róluk még egy egyszerű telefonnal is.

Miután szétolvadoztuk magunkat a kedves fogadtatáson, elindultunk a pallósoron, amely a tó közepén, nádasok sűrűjében vezet körbe. Bár mi most a program sűrűsége miatt elég gyorsan körbeértünk, arra pont elég volt, hogy mindenki ízelítőt kapjon a Tisza-tó varázsából. A nádasban békák brekegtek, nádirigók és más énekes madarak trilláztak, felettünk fecskék és csérek repkedtek, de felbukkant több barna rétihéja, kócsag és gémféle is a levegőben.

A két madármegfigyelő házikó mellett a vízen lebegő mesterséges fészkeken a küszvágó csérek már javában a tojásokon ültek, messzebb szárítkozó kormoránokat is láttunk, de felbukkantak fiókás récék, barázdabillegetők, szitakötők, felsorolni is nehéz volna azt a rengeteg állatot, ami ott nyüzsgött körülöttünk.

A tanösvény egy kilátót is érint és egy pihenőszigetet, ahol számos interaktív játék várja a kicsiket és nagyokat. A pallósor mellett végig ismertető táblák segítenek nekünk megismerni a Tisza-tó élővilágát, szóval ez a hely ideális célpont gyerekes családoknak, természetimádóknak, madarászoknak, okosodni vágyóknak egyaránt. Ha szeretnél még többet megtudni erről a szép vizes élőhelyről, akkor mindenképp látogass el ide, de addig is lesd meg ezt a korábbi cikkem, amelyben még többet láthatsz, olvashatsz a tanösvényről.

Kis csapatunknak nem volt könnyű elszakadni ettől a varázslatos helytől, de már vártak a következő helyszínen, jöttek is értünk a csónakok, hogy a kikötőben újra biciklire pattanva pár perc tekerés után megérkezzünk Poroszló egyik legnépszerűbb turisztikai helyszínére a Tisza-tavi Ökocentrumhoz. Apropó, a bicikliút innentől már a tó körüli gáton vezet, így mi is innen közelítettük meg az épületet, nem a főbejárat felől, viszont a gát felőli oldalon is találunk beléptető kaput és biciklitárolót.

Az Ökocentrum minimum fél napos programot kínál, annyi itt a látnivaló, viszont mi most az idő szűke miatt itt is csak kóstolót kaptunk a helyből, de abból is a „legfinomabbat”. Itt található ugyanis Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere, amelyben több mint 50 hazai halfajt mutatnak be, köztük a hazai vizekből sajnos már eltűnt hatalmas vizát is, amelyből egy majdnem kétméteres példány is elúszkálhat a fejünk felett az akvárium leglátványosabb, alagút kialakítású részénél.

Ezután felmentünk az épület hetedik emeletére is, ahol egy kilátóteraszról nézhetünk rá a Tisza-tóra és Poroszlóra, észak felé pedig a Mátrára és a Bükkre is remek kilátás nyílik. Vezetőnk, Bea egyből meg is említette hogy az egyik BringásVándor túrájuk épp a Bükkalját és a Tisza-tavat köti össze, a gyerekek az egyhetes vándortúra első felében a Bükkalján kerekeznek, majd eltekernek ide, és a hét második felén a tavat is megkerülik.

Nekünk most több nem fért az Ökocentrum-programba, de ha a Tisza-tónál jártok, mindenképp érdemes ide ellátogatni, az épületben sok őshonos állatot ismerhetünk meg, halakat, hüllőket, kétéltűeket, vannak interaktív játékok, természetfotó-kiállítás, és látványetetés is. Az akváriumi részen vidraetetést, a külső helyszíneken pedig kormorán- és pelikánetetést láthatunk.

Az épületen kívül van egy klasszikus „minivadaspark”, és egy kis állatkert is, ahol zömmel őshonos állatok, gólyák, ölyvek, baglyok, teknősök, sakálok, rókák vannak, de láthatunk kecskéket, juhokat, szamarakat, van állatsimogató, a tájház mellett pedig nyuszi- és baromfiudvar, és több játszótér, köztük egy vízi is várja a gyerekeket és a gyereklelkű felnőtteket, és még sorolhatnám a sok-sok programot. Egy szó, mint száz, a gyerekes családoknak, gyerekcsoportoknak ez egy tökéletes helyszín arra, hogy a bringázás mellett más aktív élményt is szerezhessenek a lurkók.

Mi viszont átsétáltunk a közelben lévő híres-neves Poroszlói Rétesházhoz, ahol Krusperné Bádonyi Tímea már nagyon várt minket a finom réteseivel. A családi vállalkozás hihetetlenül népszerű itt, ha valaki már kóstolta a rétesüket, az mindig betér ide újra, ha ismét erre jár. Mi most isteni szilvás, epres és túrós rétest kóstolhattunk, de amilyen meleg volt már ekkorra, nekem a mellé felszolgált hűvös házi bodzaszörp volt a nap csúcsa, hiszen az, hogy a rétes itt finom, az számomra alap volt eddig is.

A réteseket egy helyes kis tornácos parasztházban készítik, elfogyasztani pedig egy nagyon hangulatos, vidéki hangulatú udvarban lehet, ahol a régi népi játékokon és használati tárgyakon is elmélázhatunk. A biciklisek is mindig megszusszannak ezen a helyen, az édes rétesek mellett pedig, ha szerencsénk van, káposztást is majszolhatunk, és ha kifejezetten sósra vágyunk, akkor a finomságok közül betyárbatyu és kenyérlángos is sül itt frissen, mellé házi szörpöt szürcsölhetünk, és mindig van valamilyen pogácsa és sütemény is.

A hangulatos frissítőpont után visszasétáltunk az Ökocentrumhoz, majd ismét biciklire pattantunk, hogy innen már egészen a túra végpontjához a Sarudi Élményfaluhoz bringázzunk. Ez a szakasz is végig a tó mellett, a gáton vezet, a közel 12 kilométeres utat azonban hamar letekertük. Közben elhaladtunk néhány kikötő mellett, a parton több helyen pecások várták a nagy fogást, mi pedig hol szótlanul, hol beszélgetve faltuk a kilométereket, miközben a tó látványában gyönyörködtünk.

Már vártak minket a sarudi Fröccsteraszon, amely a Sarudi Élményfalu egyik bringások által kedvelt helyszíne, és amely 2024-ben elnyerte az „Év Kerékpárosbarát Szolgáltatója” címet. Az élményfalu tulajdonképpen egy hatalmas homokos parttal rendelkező strand, számos szállással, mindenféle szórakozási lehetőséggel, vízen és parton egyaránt. Van itt kikötő, ahol akár hajót is bérelhetünk, de vízi sporteszközöket is kölcsönözhetünk, sőt, a kutyások is bátran jöhetnek ide, hiszen külön partszakasszal várják a tappancsos vendégeket.

Nehéz felsorolni azt a sok mindent, amit itt találunk, ezért térjünk is vissza a Fröccsteraszhoz, ahol a biciklisek külön pihenőhelyet is találnak, és akár a kulacsunkat is megtölthetjük, csak úgy, mint a többi kerékpárosbarát helyen. A teraszról pazar a panoráma a Sarudi-medencére, így itt is érdemes szusszanni egyet, frissítőként pedig elszürcsölni az egyik helyi fröccsspecialitást.

Minket azonban nem fröccsel, hanem borkóstolóval vártak, mégpedig Birliba Tamás a sarudi Sulyom Tájétterem vezetője, aki ezúttal sommelier szerepben ismertette meg velünk az egri borvidék néhány különleges nedűjét. A borok közt pedig a Fröccsterasz kézműves exkluzív hamburgerei érkeztek elénk sorba, amelyeket Halmai Bence Michelin csillagos chef készített el nekünk. A felszolgált háromféle hamburger között volt egy húsmentes is, nagy örömömre, mert bár halat már eszek (tóparti lakosként szégyen is lenne, ha nem), de az egyéb húsokat kerülöm. Többek közt ilyen finom hamburgerekkel várják itt a kerékpárosokat, és ajánlom szívből, bár a kacsaburgert és a szarvasgombás marhaburgert én ugye nem kóstoltam, de a kollégák tányérján egy morzsa sem maradt, ha értitek.

A kóstoló végén egy igazi helyi specialitás is érkezett egy sulyommal megbolondított desszert, amely egyébként egy védett növény, és a Tisza-tavon jó nagy mezőkben borítja be a víz felszínét. A szúrós termésű növényről ebben a cikkünkben tudhattok meg mindent, de azt azért megemlítem, hogy természetesen gyűjteni és felhasználni csak természetvédelmi engedéllyel lehet a sulymot, és ezzel az engedéllyel természetesen rendelkezik is a Sulyom étterem.

Végül a program zárásaként a szervezők ünnepélyesen átadták az emléklapot Halmai Bencének a 2024-es év Kerékpárosbarát Szolgáltatója cím elnyeréséért.

Még sokáig elücsörögtünk volna a tóparti teraszon, de a Budapestről érkezőknek még hosszú volt az út hazáig, így ők a MAKETUSZ kisbuszába szálltak, én pedig hazatekertem Tiszafüredre. Útközben pedig csodáltam azt a sok madarat a gát mellett, amelyek ott nyüzsögtek a frissen kaszált növényben, feketerigók, seregélyek, fácánok és gólyák, csúszkák és ki tudja hányféle madár keresgélte a táplálékot, sokan biztosan a fiókáknak gyűjtögettek. Nagy örömömre még egy selyemgém is felbukkant a part menti nádasban, jó volt látni, hogy ők is visszaérkeztek a telelésből. Nem lehet megunni ezt a tájat, és ha még nem jártál erre, akkor érdemes biciklire pattanni, és úgy is körbenézni, ha pedig már jártál itt, akkor is mindig marad mit felfedezni.