10 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál a Balatonról

1. Elnevezése szláv eredetű

A Balaton szó a szláv „blato” és „boloto” szavakból ered, ami mocsarat, lápot, sarat jelent. A rómaiak idejében „Lacus Pelso”-ként, azaz „sekély tó”-ként emlegették.

2. Sokáig csak közlekedésre vagy halászatra használták

Nagyjából a 19. századig a Balatonban való fürdőzés extremitásnak számított, sőt, egyenesen egészségtelennek és illetlennek tartották. Bár kereskedelmi, közlekedési célra már a római korban is használták, az első fürdőház csak 1864-ben épült meg a vízén, Keszthelyen. Fürödni egészségügyi célból ugyan ekkor már egy ideje jártak a Balatonra, de nem a tó, hanem a környékbeli források vízében mártóztak meg.

3. A legmélyebb pontja nem is olyan mély…

Mindössze 12,5 méter, Tihany és Szántód között. Összehasonlításképp a Tisza-tó mélysége egyes helyeken a 17 métert is eléri, Magyarország legmélyebb tava (60 méter) pedig az egykori vasércbánya helyén létrejött Rudabányai-tó.

Még néhány érdekes adat a Balatonról: az átlagos mélysége nagyjából 3,2 m, a szélessége 3 és 14 km között van, Tihany és Szántód között a legkeskenyebb: 1,5 km, hossza 77 km. 1,9 milliárd köbméter víz van benne, a víz felülete kb. 594 km².

4. Meg tud billenni

Erős szélben előfordulhat, hogy a keleti és nyugati végénél mért vízszintben akár 80-100 cm-es különbség is van. Ilyenkor a partmenti részeket elöntheti a víz, ezért időnként szükség van a vízszint szabályozására. A jelenséget szaknyelven tólengésnek vagy seichének nevezik, periódusideje a Balatonon 10-12 óra.

5. A legkisebb települése kevesebb, mint kétszáz lelkes

A vízparrtal is rendelkező 43 Balaton-parti település közül a legkisebb az északi parton található Örvényes, ahol 2024-es adatok szerint 166-an laknak. A község Aszófő, Tihany, Balatonudvari és Pécsely között helyezkedik el. Vízimalmot is találunk a területén.

6. Volt, hogy szekérkaravánok közlekedtek a befagyott jegén

Az elmúlt évszázadokban a tél mondhatni még eseménydúsabb időszak volt a magyar tengernél, mint a nyár. Rendszerint egybefüggő, vastag jégtakaró alakult ki rajta, olyan 30-40 centis, ami több hétig kitartott. Ökrök és lovak vontatta szekerekkel közlekedtek a jégen.

A szokás jelentőségét mutatja, hogy egy 1774-es térképen szerepel egy út keresztül a tavon Siófok és Alsóörs között. A jég 39-40 telén volt a legvastagabb: 60 centiméter.

7. Pisztráng és lazac is élt benne

Igaz, nem sokáig, mert csak próbálkoztak ezeknek a betelepítésével, de nem jártak sikerrel. Az angolnával kicsit más volt a helyzet – az megmaradt ugyan, de szaporodni már nem képes itt. A Balatonban most nagyjából 33-34 halfaj él, ezek közül 8-9 nem őshonos. Ilyen a busa, az amur, a folyami géb, a törpeharcsa és a naphal, amelyek komolyabb gondokat okoznak a tó ökoszisztémájában. Erről itt olvashatsz bővebben.

8. Volt már olyan, hogy majdnem kiszáradt

Ha nem is teljesen és tartósan száradt ki, de előfordult (például 1867-ben), hogy egyes helyeken simán át lehetett gyalogolni a déliről az északi partra. A Balaton kiszáradásától még nem kell tartani, de a felmelegedése aggasztó, és számos negatív következménnyel jár, ilyen például az algásodás és az idegenhonos fajok térfoglalása. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

9. Erre a veszélyére nem árt odafigyelni

A Balaton egyik legnagyobb veszélye a marásvonal, ami a szél és a hullámzás által létrejött természetes képződmény, tulajdonképpen egy árok a tómederben. Bár már a kijelölt fürdőzőhelyen kívül esik, előfordul, hogy valaki beúszik idáig, vagy vízibiciklivel erre jár, és ha egyébként alacsony a vízszint, belelép az árokba, amit bója vagy tábla nem jelöl. Egy kisebb marásvonal a part közelében is található, ez mindössze fél méter, egy gyerek számára ez is veszélyes lehet. A marásvonalakról itt írtunk bővebben.

10. Eltűnőben a tihanyi echo

A legenda szerint Tihanynak hívták azt a néma királylányt, aki kecskéket legeltetett a dombokon, amikor a Balaton hullámaiból felemelkedő király megkérte, hogy adjon tejet a beteg fiának. A lány adott, a királyfi meggyógyult, Tihany pedig örömében még a hangját is visszanyerte. A történetnek itt azonban még nincs vége: a kis királyfi beleszeretett megmentőjébe, de az nem akarta neki adni a kezét, ezért a fiú szíve megszakadt bánatában. Apja erre elragadt és sziklába zárta Tihanyt, ő válaszol a kiáltásokra a mai napig.

Manapság azonban már csak elég halkan – még ha hallanánk is a visszhangot, azt többnyire elnyomja a forgalom és a települések zaja. A fő ok a környezet beépítettségében és fásításában keresendő, egykor ugyanis a kopár hegy és az apátság fala verte vissza a hangot.