Túraajánlat

A Bakony eldugott sziklakertjében több csoda is vár

Az Öreg-Bakony egy félreeső szegletében ősi élőlények nyomait rejtő kőzetek, látványos ördögszántások, egy nagyszerű sziklafal és panorámás mezők várják a felfedező kedvű kirándulókat.

Szöveg és fotó:
2020. október 12.

Az Öreg-Bakony egy félreeső szegletében ősi élőlények nyomait rejtő kőzetek, látványos ördögszántások, egy nagyszerű sziklafal és panorámás mezők várják a felfedező kedvű kirándulókat.

A Zirctől mindössze 3 km távolságra található Eperjes-hegyet az egyedülálló földtörténeti értékei és változatos környezete teszi vonzó úti céllá. Ennek a Zirci-medence déli határán elterülő, a környezetéből alig kiemelkedő, ámbár 489 méteres hegynek a teljes körű felfedezésére egy kanyargós tanösvény nyújt segítséget, amit a 82-es főútról vagy a hegy keleti lábánál fekvő Olaszfaluból érhetünk el. A legtöbben a tanösvény szó hallatán kisgyerekes családi programra gondolnak, holott az ilyen tematikus ösvények sok esetben a felnőtteknek is izgalmas felfedezéssel tudnak szolgálni. Így van ez az Eperjes-hegyen is, ahol a változatos környezetben tett kirándulás során kis odafigyeléssel igazi kőkincsekre lelhetünk.

Akár családi vagy geotúraként tekintünk az Eperjes-hegyi sétánkra, mindenképpen érdemes indulás előtt kicsit utánaolvasni a terepi helyszíneknek, valamint az itt fellelhető érdekességeknek, mert az avatatlan szemek nem biztos, hogy tudják, hol és mit kell keresniük. Vigyünk magunkkal kalapácsot, kesztyűt és védőszemüveget is, mert ha belelendülünk a keresgélésbe, ezekre biztosan szükségünk lesz.

Mitől egyedi az Eperjes-hegy
A terület földtanilag azért értékes, mert egy viszonylag kis területen belül a felszínen tanulmányozhatók a triász, jura, kréta és kisebb részben eocén kőzetek blokkos és széttöredezett tömbjei, melyek szinte az egész Bakonyt felépítik. A helyiek által Eperkésnek is nevezett hegyen a jellemzően különféle mészkövek regélnek gigászi lemezmozgásokról, ősi tengerekről és azok különleges élővilágáról: tengeri liliomok, fejlábúak kihalt rokonairól, ammoniteszekről vagy éppen szokatlan alakú, szarvszerű kagylófélékről.

A terepre induló „T” jelzéseket követve egy 4,5 km-es útvonalon roppant változatos környezettet fedezhetünk fel, melyben a kultúrtáj, a tájsebek és a természet vadregényes jellemzői összekeveredve vannak jelen.

Elsőre nem is gondolnánk a szántókkal és legelőkkel körbevett kis magaslatról, micsoda kőkincseket, változatos sziklaalakzatokat és pompás kőfafalat rejt ligetes erdeje.

A több állomásból álló tanösvény akár egy óra alatt is kényelmesen végigjárható, ám ha egy kicsit is fogékonyak vagyunk a terepi élményekre, a természeti értékek megcsodálására, akkor bizonyosan több órát fogunk itt eltölteni, akár élőlények megkövült vázait kutatva, akár csak a piknikhelyek egyedi hangulatát élvezve.

Terepi felfedezések
Nincs szükségünk lapátra vagy csákányra, de még hatalmas kőzúzó kalapácsra sem, ha az elmúlt 210 millió év egykor élt élőlényeinek nyomait akarjuk meglelni. A tanösvény három kialakított feltárószelvényének köszönhetően könnyen hozzáférhetünk a beszédes kőzetekhez, és olykor már a megbontott kőzetanyagban keresgélve is találhatunk ősmaradványokat. Legfeljebb egy kisebb, minden háztartásban fellelhető kalapácsra lesz szükségünk a tenyérnyi kövek feltöréséhez.

Ahol érdemes keresgélni

A Hosszú-árok
A tanösvény 12. állomása mintegy 100 méter hosszú mesterséges feltárása a legalsó jura kortól a legalsó-krétáig tárja fel előttünk a kőzeteket. Kizárólag a szelvény legmélyebb részén jelenik meg a vörös színű, agyagos, gumós Pálihálási Mészkő, aminek leggyakoribb ősmaradványai a csigaházszerűen felcsavarodott vázú lábasfejűek, az ammoniteszek. Ezek mellett szivar alakú belemniteszekre és a tüskésbőrűekhez tartozó tengeri liliomokra (krinoideák) is rálelhetünk.

A „Nagy letakarítás”
Ez a tanösvény 11. állomása, ahol az Eperjes-hegy legidősebb kőzetét, a 205-210 millió éve képződött fehér, szürkésfehér színű Dachsteini Mészkővet láthatjuk. Ezekben az erősen karsztosodott rétegekben kevés ősmaradvány figyelhető meg. Szabad szemmel épphogy láthatók egysejtű foraminiferák és nagyméretű, szív alakú Megalodus-kagylók. A szelvény északi részében a Szentivánhegyi Mészkő jelenik meg, amely a „Hosszú árokhoz” hasonlóan számos ammonitesz kőbélt (visszaoldodott házú ősmaradványt), valamint pörgekarúakat és krinoideákat tartalmaz.

Tetői szelvény
A sziklafallal kezdődő, majd a mesterséges letakarításban folytatódó szelvény a 105 millió éves Zirci Mészkő feltárása, amelynek ősmaradványai a kréta korra jellemző rudista kagylók. Ezeknek a kagylóknak az egyik teknője enyhén, szarvszerűen ívelt, míg a másik ezt lezáró teknő „sapkává” módosult. A 10-30 méteres mélységben élő, a tengerfenékhez fonalakkal rögzülő, táplálékukat a vízből kiszűrő kagylók csoportosan éltek, telepeket alkottak. A sziklafal felszínén gyakran megfigyelhetők az egykori kagylóteknők keresztmetszetei. A feltáróterület felső részein láthatóak a Zirci Mészkő Mesterhajagi tagozatai is. Ez a réteg kagylókat nem, inkább csak repülő csészealjakra hasonlító egysejtűek (Orbitolinák) pár centis maradványait mutatják.

A fent említett helyeken érdemes szétnézni, és csupán ezeket a meglévő kutatóárkokat bolygatni. A sziklagyepekkel, bokrokkal fedett részeken ne kezdjünk új árok ásásába, mert azon túl, hogy ez természetvédelmileg tilos, felesleges is. Minden látnivaló ott hever előttünk, legyünk figyelmesek és türelmesek.

Lenyűgöző sziklaalakzatok
Ez a tanösvény nem csupán a kőzetgyűjtésről szól. Egyedi látványt nyújtó ördögszántásokat, pazar sziklafalakat is megcsodálhatunk a 9-es állomás környékén, melyek kisebb-nagyobb üregeket is rejtenek. A kirándulás ezen részén egy teljesen más környezetbe érünk. A hegytető magas fái alatt megbúvó már-már vadregényes tájat időző sziklák hol legömbölyített, máshol csipkézett formáival nyűgözik le az erre járót.

A kijelölt ösvény sok helyen nehezen követhető, nem tudni merre van a tovább, ezért érdemes GPS-en figyelni a tanösvény vonalvezetését. A terep mindettől függetlenül nem nehéz, nincsenek akadályok, a 21. századi eszközökkel pedig kényelmesen és bosszúság nélkül tudunk tájékozódni.

Több helyen paddal ellátott pihenőhelyeket, piknikezésre kiváló tűzrakókat találunk, melyek egyike-másika az erdőben vagy a tisztáson kínál kikapcsolódást. Keleti irányban még festői panorámában is részünk lesz, amihez a környező erdők és szántók, egy közeli farm legelésző állatai és Olaszfalu látképe szolgáltatja a harmóniát árasztó csendéletet.

Az őszi színekben ragyogó erdő mindig a szabadba csábítja az embert, egy jól kiválasztott úti cél pedig csak fokozza a természetben szerzett élményt. Az Eperjes-hegyi tanösvény erre egy tökéletes példa, ahol a változatos környezet egyszerre nyújt kikapcsolódást kisgyerekes családoknak, a kutató és felfedező kedvű természetbúvároknak, valamint a kellemes sétára vágyó kirándulóknak.

Cikkajánló