A balatoni „óriás” felfedezése

Nem minden jelvényszerző túra szól huzamosabb ideig tartó vándorlásról, kitartó pecsét- vagy kódgyűjtögetésről. A felhozatalban vannak olyanok is, melyek rövid távval, akár egynapi kalanddal nyújtanak élményt és ismeretet, valamint gyűjteménybe való természetjáró ereklyét.

Egy bizonyos: e csodálatos fekvésű tanúhegy bejárása, megismerése egy pompás kultúrtáj természeti értékeivel kínál évszaktól független maradandó élményt.

A hajdani vulkán felfedezését Badacsonytomajból, a hegy keleti lábánál fekvő város vasútállomásáról indítjuk a sárga sáv turistajelzésen. Bélyegzést követően a környék régmúltjáról sokat sejtető Római útra ráfordulva megpillantjuk Tomaj méltán híres nevezetességét, az 1930-as évek elején újjáépített Szent Imre-templomot.

Akkoriban a bazaltból emelt, neoromán stílusú római katolikus szentély egyedülállónak számított Európában.

Alig néhány perces aszfaltozást követően már erdei környezetben, süvegformára emlékeztető, bazaltépítményekbe foglalt kálváriaképek kísérik utunkat.

Kitérő egy tájba illő szentélyhez

Szuszogós emelkedéssel törünk egyre feljebb a hegylábon, s mielőtt elérnénk az egykori pálos kolostor közelében fekvő Klastrom-kutat, érdemes kis kitérőt tenni a 2014-ben felszentelt Szent István király kápolnához. A Badacsonyon az 1960-as évek közepén szűnt meg a hegy egységét és szépségét veszélyezetető kőbányászat, addig ezen a helyen munkáslakások álltak. A lebontott épületek köveiből épült a kápolna, melynek különlegessége, hogy három résszerű ablakából minden év augusztus 20-án, amikor a nap a legmagasabban jár, pont úgy esik a fény, hogy a padlózatba mart Szent István-monogramot világítja meg élesen.

A néhány méteres letérést követően vadont idéző környezetben, sziklalépcsőn kapaszkodunk fel a hegyoldalban fakadó Klastrom-kúthoz, amely túránk igazolópontja. A bővizű forrás szomszédságában pihenőt és II. János Pál pápa emlékhelyét találjuk.

Az emlékhely kőbe foglalt festménye Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész alkotása. Ettől a ponttól a piros kör jeleket követjük a fokozottan védett hegyoldalban, majd pár száz métert követően már a piros sáv szintben haladó, helyenként kilátást is engedő köves ösvényén haladunk.

A hegyoldal fekvésétől függően tölgy, gyertyán, hárs, bükk, akác és fenyő, mind-mind megtalálható a hegy védett flórájában.

Ismét jelzést váltunk, és a kék háromszögön újfent meredek, sziklalépcsős emelkedésbe kezdünk. Hiába, a Badacsony nem adja könnyen szépségét, de a fáradozás garantáltan kifizetődő. Az izzasztó lépcsőzés után meg is érkezünk Hertelendy Ferencnek emléket állító (1859–1919) pihenőig. Ő a Magyar Szőlősgazdák Egyesületének és a Balatoni Szövetségnek az alelnöke volt, továbbá sokat tett a Balaton északi vasútvonalának kiépítéséért.

A számunkra igazolópontként is szolgáló emlékhely alatt pár lépésre találjuk azt a természetes sziklateraszt, ahová mindenképp megéri lesétálni: innen Badacsonytomajra, Ábrahámhegyre, Balatonrendesre, valamint a pompás víztükörre nyílik pazar kilátás.

Fent a Badacsony platóján

Immáron az Országos Kéktúra jelzéseivel közösen haladunk a kényelmes erdei ösvényen. Kisvártatva padokkal és kőből épült kis esőbeállóval felszerelt pihenőhelyhez érkezünk, ahol kényelmesen frissíthetünk. Kevés szintemelkedéssel és a minket körülvevő pagonyerdő hangulatával érünk fel a Badacsony platójának 437 méter magas csúcsára, ezzel együtt a hegy koronájának számító Kisfaludy-kilátóhoz.

A különleges szerkezetű, 18 méter magas messzelátó tetejére spirállépcsőn juthatunk föl, ahonnan 360 fokban csodálhatjuk meg a balatoni táj többi tanúhegyét, a Tapolcai- és a Káli-medencét, a somogyi dombtáj szelíd hullámzását és természetesen magát a Balatont, amit innen a Keszthelyi-öböltől egészen Tihanyig belátni.

A kilátót felújítás miatt 2025 tavaszán lezárták, cikkünk megjelenésekor tudomásunk szerint még nem látogatható.

Csodás sziklák és bazaltömlések

Miután kiélveztük a panorámát, és a túra igazolásához szükséges kérdést is megválaszoltuk, kékkel jelzett utunk a Kőkapu felé veszi az irányt. Hamarosan elérünk egy elágazást, ahol érdemes balra tartva egy kis kitérőt tenni egy csodás kilátóponthoz: egyszerre látunk bazaltoszlopokat, kőomlásokat és a többi tanúhegyet.

Annak idején a felszínre tört láva hirtelen hűlt ki, ennek hatására függőleges és vízszintes rétegek mentén szilárdult meg, majd a víz és szél munkája nyomán alakultak ki mai formájuk. Az oszlopok napjainkban is folyamatosan aprózódnak, ami jól látszik az alattuk létrejött törmeléklejtőn.

A Kőkapu vadregényes sziklaformáit követően ismét a Badacsony szoknyáján találjuk magunkat. A meredek ereszkedést a hegyoldalban kényelmesen vezető piros jelzésű ösvény váltja. Ez az út a Badacsony tanösvény része, amely megkerüli a hegyet, bemutatva annak földtani, állattani és madártani értékeit.

Érintjük az egykori tördemici bazaltbányát, amely 1964-ig működött. Anno a kitermelt bazalt egy részét drótkötélpályán szállították Badacsonytördemicre, a másik részéből a helyszínen útburkolásra szánt követ faragtak. Szerencsére a hegy bontása és pusztítása már a múlté, a természet pedig visszahódította a területet.

A kilátásban gazdag ösvény a Badacsony nyugati oldalát is megmutatja nekünk. A Keszthelyi-hegység látványával kísérve nemsokára megérkezünk a közelmúltban felújított Rodostó turistaházhoz, ahol balra fordulva ismét a kéktúra jelzését követjük.

A lépcsősor közbenső pihenőit a Rákóczi-szabadságharc idején bujdosásra kényszerült kuruc vezetőkről nevezték el (Zrínyi llonáról, Lorántffy Zsuzsannáról, Csáky Krisztináról és Mikes Kelemenről).

A bazaltömlés mentén felkapaszkodó grádics tetején padokkal, esőbeállóval, tűzrakóhellyel felszerelt pihenőhely vár minket, de ha maradt erőnk, ne üljünk le rögtön, tegyünk kitérőt az innen egy-két perc alatt elérhető tördemici kilátóhelyre, ahonnan búcsúpillantást vethetünk az északra fekvő tanúhegyekre.

Balatonra nyíló panorámák

A Czinka Pannáról elkeresztelt pihenőhelytől továbbhaladunk a kéken, és kezdődhet is a balatoni kilátóhelyek sora. Az első a Mária Henrietta belga királynéról elnevezett kilátópont, pár lépésre pedig már a Ranolder-kereszt pihenőnél csodálhatjuk a Balaton szemet gyönyörködtető víztükrét.

A méretes keresztet Ranolder János építette a 19. század közepén, aki „a világ leggyönyörűbb vidékének” nevezte a Badacsonyt és környékét.

Változatos növényvilággal kísérve bejárjuk a hegy déli oldalát is. Kisvártatva elérjük az Egry József festőművészről elkeresztelt kis, bástyaszerű kilátóépületet, ahonnan ismét a magyar tengerre, valamint a Badacsony híres szőlőire látunk rá.

A hegy megkerülését a korábban érintett Hertelendy Ferencz emlékhelynél zárjuk, ahonnan a részben már járt kék háromszögön ereszkedünk le Badacsonyra. A lépcsős lejtmenet során útba ejtjük a szerelmesek legendás pihenőhelyét, a Rózsa-követ.

A Szegedy Rózáról elnevezett kőhöz egy legenda is tartozik, miszerint azok a szerelmesek, akik kézen fogva, háttal a Balatonnak leülnek a kőre, egy éven belül egybekelnek – sőt az is elég, ha egy lány ül le a kőre, és a kedvesére gondolva felsóhajt.

Az igazolópontként is szolgáló Rózsa-kőtől már csak néhány lépés a hamisítatlan badacsonyi miliő. Nyáron igen nagy turistaforgalomnak örvendenek a hegylábon ülő vendéglők, melyek legfőbb vonzerejét a lugasos teraszok varázslatos panorámája és a kiváló borkínálata adja.

Ez volt a híres költő présháza. Kisfaludy egy szüret alkalmával ismerkedett meg későbbi feleségével, akihez Himfy álnéven írt verseket. A költemények múzsája Szegedy Róza volt, akivel 1800-ban keltek egybe. Róza a présház melletti házat és a hozzá tartozó birtokot vitte a házasságba. Ez volt a házaspár otthona, ahol élénk társasági életet éltek. Ez a ház ma múzeum: a három részből álló épületegyüttes főépületének lakószobáiban az egykor ott élt házaspár tárgyi környezetét, valamint Kisfaludy Sándor életútjának és munkásságának főbb állomásait mutatják be. Található itt borozó is, ahol a Szegedy Róza ihlette ürmös bort is megkóstolhatjuk.

Leereszkedünk a Kisfaludy utcán, majd a jelzések a Római úton vezetnek tovább Badacsony központja felé.

Badacsony vasútállomásánál bélyegzéssel igazoljuk a túrát, egyben lehetőségünk nyílik, hogy néhány méteres kitérővel az idáig csak messziről csodált víztükröt testközelből is megtapasztaljuk.

Akár a strand vagy a hajóállomás kikötője vonz minket, a túra az itiner szerint itt még nem ért véget. Badacsonytomaj vasútállomásáig – ahol az utolsó pecsétet is beszerezzük – még két kilométert kell trappolnunk a kéktúrával együtt haladó kerékpárúton.

A cikk eredetileg a Turista Magazin 2024. október-novemberi számában jelent meg.