Túraajánlat

A Börzsöny élményekben gazdag „ütőere” – Kemence-patak

Általában csörgedező szépségével és erdei idilljével gyönyörködteti a természetjárót, de előfordul, hogy szeszélyes erejével, illetve pusztító áradásával hívja fel magára a figyelmet. Végigkísérve a Kemence-patak útját nem csupán a természeti értékeit, de a vadregényes Magas-Börzsöny világát is megismerhetjük.

Szöveg és fotó:
2020. november 3.

Általában csörgedező szépségével és erdei idilljével gyönyörködteti a természetjárót, de előfordul, hogy szeszélyes erejével, illetve pusztító áradásával hívja fel magára a figyelmet. Végigkísérve a Kemence-patak útját nem csupán a természeti értékeit, de a vadregényes Magas-Börzsöny világát is megismerhetjük.

A Kemencei-Nagy-völgy kétségtelenül hazánk és a Börzsöny egyik legszebb középhegységi völgye, ahová gyalogoson, két, illetve akár négy keréken is érkeznek a kirándulók, attól függően, hogy ki és hogyan akarja felfedezni ezt a meredek hegyekkel körbezárt varázslatos tájat. Könnyen elérhető piknikező és vadkempinges helyszínei ideális táborhelyeket nyújtanak a szabadba vágyóknak, de nagyobb komfortot biztosító turistaházakat is találunk itt. Térerő nélküli erdei csend, csobogó patak és sok-sok felfedezésre váró élmény. Idilli hangulatában meghatározó szerepe van a Kemence-pataknak, amely évszaktól és időjárástól függően mindig más-más arcát mutatja. Honnan ered, merre tört magának utat, és milyen látnivalókat érint a Börzsöny leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása, ami gyakorlatilag a hegység fő ütőerének is tekinthető.

Kövessük a patakot
Pest és Nógrád megye határának közelében, Bernecebaráti külterületén egy fákkal sűrűn takart patak csordogál csendesen, át az országú alatt, majd egyenesen tovább szántók mentén a kőhajításra lévő magyar–szlovák országhatár irányába. Ha az erre járó nem szemfüles, észre sem veszi ezt az egyébként jelentős vízfolyást, ami a Börzsöny közepétől 25,6 km-es utat megtéve igyekszik egyesülni a kanyargó Ipollyal a már Szlovákiához tartozó Pereszlénynél. Ez a híres-neves Kemence-patak, aminek neve a szláv „kamenica” szóból ered, ami „köves medrűt” jelent. E jellemzőjét legfőképp feljebb, a hegyek között figyelhetjük meg, ahol más csermelyek erejét is magába gyűjtve évezredek óta koptatja és görgeti a hegység vulkanikus kőzetanyagát.

Bernecebarátiban érdemes szétnézni
Amennyiben ennek a hamisítatlan hegyi pataknak a nyomába eredünk, úgy a Börzsöny hegylábánál két hangulatos települést is érintünk, melyeken áthalad a víz. Az egyik a már említett Bernecebaráti, ahol a patak régen vízimalom kerekét hajtotta, s amely községben jellegzetes palócházakat, két kastélyt és egy festőien szép erődtemplomot is megcsodálhatunk. Hajdanán itt telepedett le Szokolyi Alajos sportmecénás, aki az első hivatalos nyári olimpiai játékokon (1896) harmadik helyezést ért el, illetve Nógrád megye legendás betyárja, Sisa Pista is itt élte le utolsó éveit. Ma is megtaláljuk mindkettejük sírját a temetőben.

Bernecebarátitól délre találjuk a Kemence-patak egyik valaha volt legnagyobb áradásának mementóját, az egykori víztározót, ami az 1999 júniusi rendkívüli esőzések és a hegyekből leszökő ár miatt átszakadt, aminek következtében több mint száz ház megrongálódott, illetve két közúti híd is tönkrement Bernecebarátiban. A pusztító ár a szomszédos települést, a patakról elnevezett Kemencét sem kímélte. Itt ráadásul a Kemence-patakba torkolló Csarna-patak is kilépett a medréből, ami az erdei vasút pályáját teljesen tönkretette, s aminek nyomai ma is utópisztikus látványt nyújtanak az erdő békés csendjében.

Kemencei vasutazás
Mielőtt bevesszük magunkat a csodálatosan szép Kemencei-Nagy-völgybe, az erdei múzeumvasútjáról híres Kemencén is érdemes szétnézni. Az egykor ipari feladatokat ellátó, ma a turistákat kiszolgáló kisvasút kemencei végállomásán nem csupán az egyedi szerelvényeket és a különös formájú, liliputi mozdonyokat csodálhatjuk meg, hanem a környék érdekes helytörténeti kiállítását is. A településen, ahol a patakon, a hídon és a kiépített gázlón is átkelhetünk, több remek szálláslehetőséget, vendéglátóhelyet, illetve nyaranta strandot is találunk.

A hegység belsejébe vezető, kezdetben üdülőkkel övezett völgyszorosba aszfaltút vezet, ami az országúti bringásoknak is lehetőséget ad a Kemence-patak követésére. Igazi élménygurulás vár itt a kerékpárosokra, főleg ha a Börzsöny túloldaláról, a Diósjenő feletti Závoz-nyeregtől lejtésben teszik meg a közel 16 km-es távot.

Elfeledett vasútvonalak

A Kemence-patak völgyében kiépített keskeny nyomközű vasúti pályán 1911-ben indult meg a teherforgalom. A Kemence településtől Királyháza érintésével a Király-kútig vezető fővonalra több szárnyvonal kapcsolódott. A hálózat teljes hossza több mint 51 km volt. Napjainkra csak a Csarna-völgybe vezető sínek maradtak meg, amin jelenleg felújítási munkálatokat végeznek.


Kemence határában, a csörgedező pataktól alig néhány méterre találjuk az erdészek és a favágók emlékére állított két hatalmas sziklatáblát, illetve innen pár lépésre, a vízfolyás túloldalán a börzsönyi szintezési főalappontot, amely voltaképp egy térképészeti fixpont, aminek pontosan meghatározott magassága egészen a közelmúltig nagy jelentőséggel bírt a topográfiai felmérések során. Ezen a ponton magunk mögött hagyjuk a települést, a kis faházas erdei szállásokat, a Csarna-völgyi elágazást, és bevesszük magunkat a völgybe, ahol már természetesebb közegben követjük a Kemence-patakot.

Az erdészet aszfaltcsíkján haladunk párhuzamosan a patakkal, amin időnként kis hidakon át is kelünk. A 20. század elején keskeny nyomtávú vasút is haladt erre, mára már viszont nyomát is alig találjuk. Érintjük a Gyeplős-kút kiépített pihenőhelyet, de három kilométerrel feljebb – nagyszerű látványt nyújtó út során – elérjük a Börzsöny egyik legszuperebb táborhelyét, a mindig bővizű Bacsina-kutat, amelyet 1935-ben Dr. Kenyeres Balázsról (igazságügyi orvostani kutató, egyetemi tanár, rektor) nevezték el a Budapesti Orvosok Természetjáró Egyesülete.

Akik ezt a kényelmes és tágas táborhelyet használják pihenésre, évszaktól függően könnyen összefuthatnak a környék jellegzetes és védett kétéltűjével, a foltos szalamandrával. Ha szerencsések vagyunk, és a vízállás is kedvező, a Kemence-patak kövei között számos ritka halfajt is megpillanthatunk. A patak eltérő környezettel bíró szakaszain többek között márna, petényi márna, sebes pisztráng, törpe- és kövicsík, homoki küllő, fürge cselle él.

A kanyargó Kemencei-Nagy-völgyben lombos időszakban nem is látni, micsoda koptató munkát folytat az ingadozó vízhozamú sodrás. A növényzet takarása miatt csak közelebb érve, közvetlenül a vízparton figyelhetjük meg a kimosott hegylábat, ami helyenként kimondottan izgalmas, vadregényes képet mutat.

A Börzsöny leghosszabb vízfolyása

A Kemence-patak hossza 25,6 km, vízgyűjtő területe közelítőleg 107 km², átlagos vízhozama mintegy 420 l/s. A vízfolyást és mellékágait több tucat ideiglenes vagy állandó forrás táplálja, valamint a patakba számos ér, csermely és nagyobb patak is becsatlakozik. Folyásiránytól a torkolat felé haladva a következők: Somos-patak (bal), Őz-berek-patak (jobb), Málna-patak (bal), Mese-patak (jobb), Jelesfa-patak v. Jelispán-patak (bal), Rakottyás-patak (bal), Bacsina-patak (bal), Dosnya-patak (bal), Csarna-patak v. Fekete-patak (bal), Nagy-völgyi-patak (jobb), Tordovács-patak (jobb).


A völgykatlan kanyarulataiban, egyben a Magas-Börzsöny szívében megbújva találunk rá a néhány házat magába foglaló üdülőhelyre, a nevében Mátyás király emlékét őrző Királyházára. Úgy tartja a fáma, hogy ez a környék az igazságos hírében álló uralkodónk kedvenc vadászterülete volt, amit gyakorta felkeresett. Hivatalosan idáig, a többféle turistaszállást kínáló helyszínig lehet autózni, amennyiben ez az úti célunk, ámbár vannak, akik engedély hiányában is átautóznak az egész hegységen.

A meredek Szén-oldal alatt – ahol anno a kisvasút is haladt – ágazik ki a környék egykori uráró elnevezett Wenckheim út, illetve itt fakad a szintén Mátyás király után elkeresztelt Király-kút. A padokkal és asztalokkal kialakított pihenőtől egyre szűkebb és lombkoronával zárt völgyaljban haladunk, mígnem kisvártatva egy hosszú hajtűkanyarhoz érkezünk, ami felkapaszkodik a Diósjenő feletti panorámás Závoz-nyeregig. Mi viszont a Kemence-patakot követjük, ezért elhagyjuk az aszfaltot, és immáron az erdőben, igazi vadregényes terepen keressük a víz kiindulópontját.

Eleinte a nagy kanyarból induló tanösvényt követjük déli irányba, majd turistajelek nélkül egy erdészeti feltáróúton balra fordulunk. Ezen a köves szakaszon még jobban látni az áradások idején zabolázatlanúl lezúduló víz terepformálását, illetve a kőzetbe egyre mélyebben bevágódott patakmedret figyelhetünk meg. A hosszú, mély völgy a magas-börzsönyi rétegvulkánok maradványainál északkeleti-északi lábánál sarló alakban húzódik, és itt is több eret és forrást gyűjt magába.

Érintjük a Szaszovszky-keresztet is

A patakmedertől egy kőhajításnyira, az erdő fái között megbújik egy fakereszt. Szaszovszky János vadőrnek állították még a 20. század elején, ott, ahol egy rabsic golyója végzett vele. Nem ez az egyetlen emlékhely a Börzsönyben, ami ilyesfajta véres tragédiára emlékeztet. Ha jobban belemerülünk a térkép nézegetésbe és a helynevek megismerésébe, rengeteg kor és történet fog megelevenedni előttünk.

Egyre meredekebben kaptatunk a Börzsöny legmagasabb pontja, a 938 méteres Csóványos felé. Keresztezzük a Fultán-kereszthez vezető kék négyzettel jelzett erdészeti utat, s innentől már helyenként benőtt és egyre inkább a kövek és avar alatt megbújva csordogáló erecskét követünk. Az épphogy folydogáló víz már sejteti, hogy nem járunk messze forrástól, ami a hegyoldalban egy kiépítettlen és jelzetlen helyen fakad.

Pompás sziklák árnyékában, a hegytetőtől alig egy kilométerre, páfrányokkal tarkított környezetben bukik a felszínre a Börzsönyt bejáró Kemence vize.


A térképen is jelzett Kemence-forrás – más vizekkel kiegészülve – hozza létre a hegység leghosszabb és legnagyobb vízfolyását. Végigkísérve kanyargós útját, és látva eredésének helyszínét, megérthetjük, hogy jön létre egy patak, mennyi minden befolyásolja medrének mélységét, hordalékának milyenségét, milyen változatos módon tudja formálni környezetét, illetve milyen gazdag élővilággal és bámulatos erővel tud bírni, ha a körülmények úgy adódnak. Ez a patak földrajzi történeteken túl az emberiség történelméről is mesél, így aki felfedezi a folyásirányát és környezetét, az a gazdag élményeket nyújtó Börzsönyt is jobban megismeri.


Cikkajánló