Programok

A fejünkre húzták a pilótasapkát a repülőskanzenben

Mindig megfogadtam a reptér felé haladva, amikor nem sokkal a 2B Terminál előtt felbukkantak az út mellett a régi, tisztelet parancsoló Malév-gépek, hogy legközelebb testközelből is megnézem őket. Ez így ment már évek óta, de most végre jó alkalom nyílt rá, hogy kihúzzam az Aeroparkot a bakancslistámról. Kár volt halogatni a látogatást.

Szöveg:
2020. augusztus 15.

Mindig megfogadtam a reptér felé haladva, amikor nem sokkal a 2B Terminál előtt felbukkantak az út mellett a régi, tisztelet parancsoló Malév-gépek, hogy legközelebb testközelből is megnézem őket. Ez így ment már évek óta, de most végre jó alkalom nyílt rá, hogy kihúzzam az Aeroparkot a bakancslistámról. Kár volt halogatni a látogatást.

A Turista Magazin Top 10 rovatában az ország legérdekesebb műszaki múzeumairól is olvashattok majd. A listára felkerült a Liszt Ferenc Repülőtér melletti szabadtéri repülőgépmúzeum is, vagy ahogy szakmai berkekben nevezik: a repülőgépskanzen. Rögtön lecsaptam a lehetőségre.

Meg kell vallani, nem éppen a tomboló júliusi kánikula a legideálisabb a látogatásra, bár végeredményben mi is megúsztuk hőguta nélkül, az összegyűlt gyerekseregletet pedig szemlátomást egyáltalán nem zavarta a forróság. Amikor megérkeztünk, éppen kezdetét vette a szerdai múzeumpedagógiai foglalkozás (persze ez árnyékban, egy szaletli alatt folyt). Ezeket az alkalmakat a Közlekedési Múzeummal együttműködve szervezik, immár második éve. Aznap Mudra István légiforgalmi irányító arról beszélt a csillogó szemű kisiskolásoknak és a szüleiknek, hogy miért nem ütköznek össze a repülők a levegőben. Ilyen tematikus családi alkotóműhely egyébként még háromszor lesz a nyáron, a legközelebbi alkalommal, augusztus 1-jén például a repülőgép-tervezésről lesz szó.

Nincsenek plexifalak

A múzeum kulisszatitkaiba Somogyi-Tóth Gábor vezetett be minket, aki az Aeroparkot üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. (LKK) ügyvezetője, és hasonlóan a többi itt dolgozóhoz, illetve önkénteshez, a repülés és a repülőgépek szerelmese. A skanzenben a magyar légi közlekedés 2. világháborútól 2002-ig tartó időszakát idézik meg. Utóbbi évszám magyarázata, hogy ekkor vonták ki a forgalomból az akkori legkorszerűbb szovjet utasszállítót, a Tu-154-est, amit most a park hátsó sarkában lehet látni. Egyébként nemcsak a 12 repülőgépet lehet szemügyre venni, hanem különböző földi kiszolgálóeszközöket is, és olyan különleges járműveket, amelyeket kizárólag repülőtereken lehet látni. Vannak szépen felújított oldtimer autók is, egy Wartburg és egy Zsiguli. Ha szeretnéd kipróbálni, milyen repülőgépet vezetni, itt erre is adódik lehetőség. A szimulátorral egyelőre csak kis gépet irányíthatsz, de éppen most dolgoznak egy Airbus A320-as szimulációján.

Az Aeropark a világon egyedülállónak számít: eleve úgy álmodták meg, hogy minél több gép belülről is látogatható legyen, de ellentétben más hasonló múzeumokkal, itt nincsenek plexifallal leválasztott részek, még a pilótafülkébe is be lehet ülni. Egy kivételével minden itt látható gép szovjet gyártmány, 88-tól azonban a Malév bevezette az amerikai technikát, Boeingeket vásároltak és béreltek, a szovjet gépeket pedig fokozatosan kivonták a forgalomból. Egyelőre ebből az időszakból származó repülőket még nem láthatunk itt.

Szétvágás és felgyújtás helyett megmentették az utókornak

Anno, amikor egy repülőt kivontak a forgalomból, általában szétvágták és alumíniumként eladták, vagy odaadták a tűzoltóságnak, akik gyakorlatozásra használták. Néhány lelkes, repülőgépszerető ember - köztük Somogyi-Tóth Gábor - azonban úgy gondolta, nagy kár lenne mindet veszni hagyni, egy-egy példányt meg kellene menteni az utókor számára. Először félreállították a reptéren ezeket a gépeket, de a fejlesztések miatt többször költözni kényszerültek, mígnem megtalálták ezt a végleges helyet. A legelső „skanzenstátuszú” repülő 92-ben a HA-LBE lajstromjelű Tu-134-es volt, amit természetesen a mai napig meg lehet csodálni, ám jelenleg csak kívülről, mert éppen felújításon esik át.

A gépek közül hét a Közlekedési Múzeum tulajdona, a többi részben az LKK-é, részben pedig haszonkölcsön szerződés révén áll itt. A pilótafülkékben olyan, sokat látott szakemberekkel találkozhatunk, akik egykor maguk is a Malév kötelékében dolgoztak. Öröm nézni, hogy a gyerekek mennyire élvezik a pilótáskodást, az pedig külön mosolyra fakaszt minket, hogy az Aeroparkban dolgozók a kicsik milliomodik „Ez mi?”-kérdésére is türelmesen és kimerítően válaszolnak, és még a felnőttek számára is tartogatnak egy-egy érdekes sztorit.

A Tu-154-esben mi is bejutunk a pilótafülkébe, és gyerekeket megszégyenítő lelkesedéssel foglaljuk el a szabadon álló székeket. Amikor Nagyváthy Sándor, egykori fedélzeti mérnök, megtudja, hogy fotózni szeretnénk, rögtön ellát egy pilótasapkával és egy zakóval, meg persze néhány izgalmas történettel, így teljes az élmény. A tárlatvezetők között fiatalok is akadnak, akik pilótának készülnek, az általában komoly szponzorációt igénylő felújításokat pedig részben önkéntesekkel végzik. Annyi biztos, hogy ha a repüléssel vagy a repülőgépekkel kapcsolatban bármilyen kérdésed felmerülne, arra itt megtudod a választ.

Minden gépnek története van

Ha belépsz az Aeropark területére, a hozzád eső legközelebbi kis gép egy An-2-es lesz, aminek az az érdekessége, hogy az egyetlen nem igazán muzeális jellegű darab. A repülőt ugyanis egy ismert gyorsétterem-lánctól vették, és azért jó, mert a gyerekek itt aztán szabadon kiélhetik magukat és játszhatnak benne. A kis repcsiben egyébként a hagyományokat folytatva szülinapi zsúrokat tartanak, szinte minden héten. Persze kicsit azért a Malévhez is lehet kötni a kis gépet: anno a csődbe ment légiközlekedési vállalatnak szintén volt An-2-ese, és miután a jelenlegi megszabadult a piros-sárga festéstől, ugyanolyan maléves színeket kapott.

Ha a másik oldalról kezdjük a sétát, egy Il-18-as előtt találjuk magunkat, melynek belsejében repüléstörténeti kiállítást nézhetünk meg. Az üléseket viszont nem a tárlat miatt szedték ki; a gép az utolsó 10 évében amúgy is áruszállítóként működött, főleg naposcsibét vitt Algériába és más afrikai országokba. A pilótafülkét tavaly újították fel. Megtudjuk, hogy a restaurálás egyáltalán nem olcsó mulatság, csak a bakelit kormányszarvak öntőformája került darabonként 300 ezer forintba. A hasonló munkálatok egyébként Aeropark-szinten folyamatosak, most éppen egy Mi-2 felújítását végzik a Közlekedési Múzeummal közösen, és hamarosan felpakolják mentős felszereléssel.

A legöregebb gép, a Li-2 1952-ben épült, 30-as évekbeli típus, az amerikai repülőgépipar áttöréseként számon tartott DC-3 szovjet változata. A fémtestű gépet a II. világháborúban csapatszállításra, ejtőernyős ugratásra és a technika szállítására használták (pl. dzsipeket vittek vele). A normandiai partraszállás során több tízezer ilyen gép hasította az eget. Miután az amerikaiak és az oroszok szövetséget kötöttek, és kiderült, hogy utóbbiaknak nincs elég szállításra alkalmas repülőgépe, megkapták a DC-3 tervrajzait, és alig változtatva rajta, néhány százat ők is legyártottak a modellből. Ma már csak egyetlen olyan Li-2-es van, ami repül: üzemeltetője, a Goldtimer Alapítvány Budaörsön tartja, de többek között a Múzeumok Éjszakáján innen, pontosabban a szintén 50-es évekbeli 1. Terminálról indul sétarepülésre a kivilágított főváros fölött.

Ahelyett, hogy minden izgalmas információt elspoilereznék, inkább arra buzdítanám azokat, akikben hozzám hasonlóan megfogalmazódott a látogatás gondolata a reptér felé menet: ne habozzanak. Sokkal több van itt, mint ami kívülről látszik. És bár a repülőkről kimerítően lehet olvasni a mellettük kihelyezett táblán, ha az igazi érdekességekre van kíváncsi, beszélgess az Aeropark dolgozóival, és garantáltan színes képet kapsz a repülés fontos korszakáról.

A cikk először 2018 júliusában jelent meg.

A reptér kulisszatitkaiba is belesnél?

A múltidézés után a jelenbe is bepillantást nyerhetsz, ha részt veszel a reptérlátogatás nevű programon, ami a Liszt Ferenc Repülőtér működésébe vezeti be az érdeklődőket. A csoportok egészen közelről nézhetik meg a gépek felszállását és leszállását, megtudhatják, mit csinál a kapitány és a személyzet két utazás között, a repülőgép „megfordításakor”, illetve, hogy hogyan működik a légiforgalmi irányítás. És persze a legjobb: a látogatók bejuthatnak a reptér olyan részeire, ahová utasként esélyük sincs. Mi biztosan kipróbáljuk!

Bővebb információt ide kattintva találsz.

Hasznos információk

NYITVATARTÁS

- Március 15. és május 31., valamint szeptember 1. és október utolsó szombatja között mindennap: 9.00-18.00

- Június 1. és augusztus 31. között:

hétfőtől csütörtökig: 9.00-18.00

péntek, szombat, vasárnap: 9.00-20.00

- Október utolsó vasárnapja és március utolsó szombatja között csak hétvégén: 10.00-16.00, csoportoknak hétköznap is, előzetes egyeztetés alapján

JEGYÁRAK

Felnőtt: 2100 Ft

Gyermek: 1000 Ft (3 év alatt ingyenes)

Diák/nyugdíjas: 1000 Ft

Családi (2 felnőtt+2 gyermek / 1 felnőtt+3 gyermek): 4300 Ft

A megközelítésről és a parkolásról ide kattintva olvashatsz bővebben.

Cikkajánló