Tudástár

A folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak

A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2021. február 26.

A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.

A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet - köztük a WWF - most megjelent tanulmánya átfogó helyzetjelentést ad a világ folyóiban élő halfajok helyzetéről. A jelentés szerint az édesvizek és a benne élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. „Kevesen tudják, milyen fontosak is ezek a fajok, és még kevesebben sejtik, hogy milyen veszélyben vannak” – írja Dr. Jon Hutton a WWF igazgatója a jelentés beköszöntőjében.

80 halfajt már nem lehetett megmenteni

És valóban, ki gondolná, hogy az édesvizekben több halfaj él, mint a tengerekben és az óceánokban. A Föld felszínének alig 1 százalékát kitevő folyók, tavak és vizes élőhelyek adnak otthont az összes gerinces faj csaknem egynegyedének.

Az ismert halfajok száma 35 768, ennek 51 százaléka, összesen 18 075 faj az édesvizekben él. Ezeknek a halaknak az egyharmada azonban mára veszélyeztetett fajjá vált, 80 fajt pedig kihaltnak nyilvánítottak 2020-ban.

Ezek közé tartozik a kínai kardorrú tok, ami akár hat métert is elérő hosszával az egyik legnagyobb édesvízi hal volt. A Jangce pandájának is nevezett faj kipusztulását a túlhalászás és élőhelyének eltűnése okozta.

Tönkretesszük a folyóinkat

A halban gazdag vizek a lakosság számára fontos megélhetési és élelmezési forrást jelentenek, különösen a trópusi és szubtrópusi országokban, ezért megóvásuk gazdasági szempontból is különösen fontos.

A jelentés szerint a Földön 60 millió ember megélhetése és munkája függ az egészséges folyóvizekben élő halaktól.

A halak és halfajok számának drasztikus csökkenése szoros összefüggésben van folyóink állapotával és azzal, hogy mire használjuk azokat. A kutatók szerint a folyók, tavak, vizes élőhelyek katasztrofális ökológiai állapotáért az átgondolatlan folyószabályozások és gátépítések, a túlhalászat, az intenzív mezőgazdálkodás, a vegyipar, a szennyvíz és a kommunális hulladék, az emberi közvetítéssel bekerült invazív halfajok egyaránt felelősek.

Mindezek nem csupán távoli kontinensek problémái és nehézségei. Folyóink és azok élővilága Európában és Magyarországon is leromlott és sérülékeny állapotban van.

A WWF és a jelentést jegyző 15 másik szervezet azonnali cselekvést sürget. „Most azonnal cselekednünk kell, mert ha túl sokáig halogatjuk, félő, hogy késő lesz.”

A halak sokkal izgalmasabbak, mint gondolnánk

Tudtad, hogy…?

— az édesvízi halak között találjuk egyik legkisebb gerinces állatot, az Indonéziában élő Paedocypris nemzetségbeli fajt, amely mindössze 8 milliméter hosszú és 0,004 grammot nyom?

— a világ egyik legnagyobb édesvízi halfaja, az Amazonasban élő arapaima, amely 3 méteresre is megnőhet, tömege pedig a 200 kilogrammot is meghaladja?

— Európa egyik legritkább halfaja a Romániában élő pataksügér, amelyből már csak mindössze 10-15 példány él a Valsan folyó egy kilométeres szakaszán?

— hogy egyes halak igen különleges módon vadásznak? Az amerikai levélhal például hullott falevélnek tetteti magát és úgy sodródik kiszemelt zsákmánya közelébe.

— hogy a sziámi harcoshal buborékokból épít fészket az ikráknak? A víz felszínén úszó habfészket a hím napokig őrzi, a kihulló ikrákat a szájában teszi vissza.

Cikkajánló