A figyelmes természetjáró számos történelmi útra bukkanhat az erdők mélyén. A Nagy-Milic alatti Ínséges út története mind közül egyedülálló.
A történelemtudomány, vagy éppen csak a szájhagyomány által megőrzött és ma is látható, illetve használt utak a történelem megannyi érdekes színfoltját elevenítik fel. A Pilisben és a Visegrádi-hegységben található tervezett, tudatosan épített római utakkal mi is részletesen foglalkoztunk már. A leggyakrabban azonban az utak egykori használatára vonatkozó nevekkel találkozhatunk a térképeken. Ilyen például az országszerte jellemző, állattartásra utaló csordaút, vagy hajcsárút, a falvakat a bővizű patakok mellett üzemelő malmokkal összekötő malom út, vagy az elsősorban középhegységeinkben található egykori kaszálórétekhez vezető szénahordó út elnevezés. Az egykori kereskedelmi utak jelentik a másik nagy csoportot a legtöbbször a térképen is feltüntetett történelmi utak között: rekonstruálható vásár- és postakocsi utak szintén az egész országban megtalálhatók.
A legtöbb mai erdei út múltja mégis az iparhoz, főleg a bányászathoz és a fakitermeléshez kapcsolódik. Ezen nincs mit csodálkozni: a 19. század végén lezajló gazdasági fellendülés nyersanyagigényének fedezése érdekében középhegységeinkben rengeteg rönkszállító – kezdetben lóvontatású - kisvasút épült. A letarolt erdőrészek faanyagának elszállítását követően a vágányokat általában felszedték és áttelepítették egy másik völgybe. A megmaradt, elegyengetett nyomvonalakat azonban a későbbiekben az erdészeti földutak építésekor hasznosították, így középhegységeinkben ma is rengeteg hasonló földutat találunk. Ha már a Tokaji-hegységben járunk, akkor a Hatvanasi út jól kivehető nyomvonalát érdemes megemlíteni, ahol eredetileg a Gönc és az Ósva-völgye között működő faszállító kisvasút működött.
A címben szereplő, nevezetes utat sokan ismerhetik, hiszen az a Nagy-Milic alatt található, a K+ jelzése részben érinti is. Az Ínséges-út keletkezése egy teljesen más történelmi korba enged betekintést: azt ugyanis a gazdasági világválság idején építette a Károlyi család, így biztosítva munkalehetőséget a környékbeliek számára. Állítólag minden család egy főt adhatott az építkezéshez. Ha a környék térképét böngésszük, rögtön feltűnhet a szomszédos Grófi út is, amelyet a kőkapui és a lászlótanyai kastélyuk között építettek a környéken jelentős birtokokkal rendelkező Károlyiak.
A cikk először 2021 októberében jelent meg.
