Túraajánlat

A lepkék hegye – a fóti Somlyó

Csak nevében hegy, valójában domb, hisz csak 288 méter magas, ez azonban mit sem számít, hisz bármilyen névvel is illetjük, csuda egy hely, különleges és változatos élővilággal.

Szöveg és fotó:
2020. április 28.

Csak nevében hegy, valójában domb, hisz csak 288 méter magas, ez azonban mit sem számít, hisz bármilyen névvel is illetjük, csuda egy hely, különleges és változatos élővilággal.

A Fót fölé emelkedő Somlyó-hegy a Gödöllői-dombvidék peremén átmenetet képez az alföldi és a középhegységi területek között, és ahhoz képest, hogy milyen kicsi, igen nagy változatosságot mutat mind élővilágát, mind geológiáját tekintve. A fóti Somlyón mészkövet, löszös és homokos üledéket és bizonyos foltokban vulkanikus eredetű andezittufát is találhatunk.

Domb, hegyi panorámával

A hegyen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanösvénye vezet körbe, amely népszerű kirándulóhely, így a járványhelyzetben, hétvégi egészségügyi sétaként nem a legjobb ötlet, inkább tartogassuk arra az időre, amikor majd újra szabadon járhatunk-kelhetünk.

A tanösvény jelképe egy kék színű lepke, ezt követve 2,5-3 óra alatt járható körbe az útvonal. A lepke nemcsak szépsége okán került a jelzőtáblákra, a Somlyón elképesztő fajgazdagságban vannak jelen. Éppen ezért a Somlyó egy részét 1953-ban védetté nyilvánították, és a természetvédelmi terület nagysága mára már több mint 200 hektárra nőtt.

A lepkék és a homoki gyeptársulások lágyszárú növényei számára komoly veszélyt jelentenek a terjeszkedő galagonyabokrok, amelyeket időről-időre irtani kell. Át is haladunk egy ilyen területen, erről a Duna-Ipoly Nemzeti Park mobilapplikációjában többet is megtudhatunk. Az alkalmazást érdemes letölteni, mert a nemzetipark-igazgatóság többi tanösvényén is jól jön. Nemcsak az útvonalat mutatja, de az alkalmazás által az egyes állomások érdekességeiről is olvashatunk, hallhatunk.

Hamarosan a tanösvény legjobb panorámájú kilátópontjához érkezünk. Ha innen körülnézünk, még inkább erősödik bennünk a hegy-érzés, hisz a kilátás pazar. Mintha a dombra mentünk volna fel, és a hegyről néznénk le. Szentendrétől Százhalombattáig belátni a tájat, a Budai-hegység és a Pilis hegyeit is sorra vehetjük. Alattunk közvetlenül Fót terül el, leghíresebb épülete, az Ybl Miklós tervezte négytornyú templom innen is jól kivehető. A magyar romantikus építészet egyik legismertebb alkotását 1845-ben kezdték el építeni, de az 1848-49-es szabadságharc, illetve az építtető, Károlyi István gróf fogsága miatt félbe kellett azt hagyni, így 1855-ben tudták felszentelni.

Hangyák vigyáznak a boglárkára

A címbeli „lepkék hegye” elnevezés nem túlzás, mert itt tényleg mindenfelé szebbnél szebb lepkék röpködnek, ezen a viszonylag kis területen több száz lepkefaj él.

Mind közül a leghíresebb, a fokozottan védett fóti boglárkalepke, amit hazánkban innen írtak le először. A fajnak ma már az eredeti, zefír boglárka neve is kezd újra elfogadottá válni, ugyanis időközben kiderült, nemcsak itt él az országban, de néhány más helyen is, például a Szentendrei-szigeten és a tokaji Nagy-Kopaszon, de a legjelentősebb állomány itt, a fóti Somlyón található.

A lepke hernyói válogatósak, kizárólag a szártalan és a gyapjas csüdfű leveleivel táplálkoznak. A kifejlett lepke május közepétől június elejéig repül, ekkor rakja le a nőstény a petéket a csűdfűre. A petéből körülbelül tíz nap elteltével kifejlődik a lárva, amely rövid táplálkozási periódus után inaktív állapotba kerül, a következő év április közepéig. Akkor bebábozódik, majd kb. tíz nap után kirepül a kifejlett lepke.

A fóti boglárkalepke bizonyos hangyafajokkal közeli kapcsolatot ápol. A kapcsolat alapja, hogy mindkét fél tud adni valamit, aminek a másik hasznát veheti. A hangyák megvédik a hernyókat a különböző ragadozóktól és élősködőktől, cserébe a hernyók egy cukrokban gazdag váladékkal hálálják ezt meg. A kutatók azt feltételezik, hogy a hernyók a hangyafészkek bejáratainál telelnek, és hogy tökéletes legyen a beilleszkedés, egy illatanyagot is termelnek, amitől olyan lesz a szaguk, mint a hangyalárváknak.

Törékeny gazdagság

A Somlyó nemcsak lepkéknek ad otthont, számos más faj képviselőjét is megtalálni itt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei korábbi mintavételezéseik során mintegy 90 bogárfaj, 37 hangyafajt, 84 pókfajt, 5 kétéltű-, 6 hüllő-, 54 madár- és 23 emlősfaj előfordulását mutatták ki. Él itt például a ritka zörgőbagoly nevű lepke, amely melegkedvelő faj, és ezzel nincs egyedül, ugyanis a Somlyón a jégkorszak utáni felmelegedés emlékeit őrző fajok sokasága megtalálható.

A területen az elevenszülő gyík kivételével az összes hazai gyíkfaj megtalálható, a hazai harkályfajok is szinte teljes számban itt vannak, kivéve a fehérhátú fakopáncsot. Egy kisebb gyurgyalag-állomány is él a hegy oldalában, egy hajdani homokbánya falában, és az egyik legritkább kisemlősfajunk, az erdei pele is megtalálható itt.

A Somlyó természeti értékei azért is különösen védendők, mert magányos szigetként emelkedik ki a lakott területek és szántóföldek öleléséből, és az emberi hatás régóta jelen van itt

A hegyen többfelé lehet akácosokat, feketefenyőket látni, de a 2. világháború idején, az itt táborozó orosz alakulatok is itt hagyták nyomukat a tájon. Az általuk létesített lövészárkok, tankbeállóhelyek maradványai ma is láthatóak. Ahogy a crossmotorosok, quadosok, hegyi kerékpárosok nyomai is, akik miatt az ösvény számos helyén fakorlátokat helyeztek el, hogy így vegyék rá őket, hogy ne itt, inkább kijelölt pályákon űzzék kedvenc sportjukat, amellyel veszélyeztetik az itteni élővilágot.

Matuzsálem az erdőben

A Somlyó egy részén melegkedvelő tölgyeseket találunk, amelynek jellemző fafajai a molyhos tölgy és a virágos kőris. Az idős fák nemcsak gazdag rovarvilágnak adnak otthont, de denevérek, pelék és madarak is szívesen költöznek be a fák odvaiba.

Az erdőt kis foltokban napsütéses lejtősztyepp rétek szakítják meg, amelyeken több védett növény- és állatfaj él, például tavaszi hérics és az apró nőszirom, de itt napozgatnak a pannon gyíkok is. A fák között egy helyen hatalmas homokkő sziklák bukkannak fel, de óriásokat a fák között is találni. Több idős molyhos tölgy is áll az ösvény mentén, ez a faj a melegebb, szubmediterrán vidékeken jellemző. Nevét onnan kapta, hogy a levelek, hajtások, rügyek is molyhosak, ezzel védekezik a túlzott párologtatás ellen.

A Somlyó legnagyobb molyhos tölgye 200 évesnél is idősebb, úgy tartják, a matuzsálemet még Vörösmarty Mihály is láthatta.

A költő gyakran megfordult a hegy lábánál álló Fáy présházban. Fáy András, aki politikus és meseíró is volt egy személyben, 1832-ben vett itt szőlőt, présháza hamarosan a reformkor nagyjainak találkozóhelye lett. Járt itt Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bajza József és Vörösmarty is.

Állítólag egy itteni borozgatás alkalmával született meg a fröccs szavunk. Vörösmarty Jedlik Ányossal iszogatott, aki 1829-ben írta le a szóda hazai gyártásának eljárását. Ahogy borozgattak, Jedlik adott egy kis szódát Fáy borához, és állítólag ekkor találta ki Vörösmarty a túl németesnek tartott spritzer név helyett a fröccs szavunkat, és állítólag e napon írta a Fóti dal című versét is. Szőlők a kiskereteken kívül ma már nem nagyon vannak a Somlyón, a 19. század végi filoxéra itt is elpusztította az ültetvényeket.

Szőlők már nincsenek, értékes élővilág azonban még igen, és reméljük, ez még nagyon sokáig így is marad. Ehhez azonban az kell, hogy mindenki, aki eljön ide, ne csak élvezze a fóti Somlyó szépségeit, de vigyázzon is azokra.

Most inkább csak gondolatban menj túrázni!

Bár mi „békeidőben” aktív kikapcsolódásra igyekszünk buzdítani az olvasóinkat, a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben nekünk is az a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára. A természet megvár. Éppen ezért most mi is azt szeretnénk kérni, hogy saját és embertársai érdekében mindenki maradjon otthon, és a tartalmainkat a kanapén olvasgatva, egyelőre csak virtuálisan folytassa az ország felfedezését. Ehhez tovább fogjuk közölni a cikkeket és a posztokat, mert egyrészt utazni gondolatban is jó, másrészt ilyenkor van idő elmenteni azokat az izgalmas helyeket, amelyekre majd a járvány lecsengése után érdemes lesz ellátogatni. Addig is mindenkinek kitartást és jó egészséget kívánunk!


Cikkajánló