A méhek réme: az ázsiai lódarázs

Komoly veszélyt jelenthet a méhekre az ázsiai lódarázs felbukkanása hazánkban. A nálunk őshonos európai lódarázzsal ellentétben ránk kevésbé veszélyes, de miért gond a megjelenése, és hogyan ismerhetjük fel?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock
2025. május 26.

Komoly veszélyt jelenthet a méhekre az ázsiai lódarázs felbukkanása hazánkban. A nálunk őshonos európai lódarázzsal ellentétben ránk kevésbé veszélyes, de miért gond a megjelenése, és hogyan ismerhetjük fel?

Az Ázsiában őshonos, leginkább Kínában, Indiában és Indonéziában megtalálható ázsiai lódarázs Európában először Franciaországban bukkant fel, itt észlelték 2004-ben, és valószínűleg egy hajószállítmánnyal érkezett. Franciaországban már inváziós fajnak számít, de már gondot okoz több európai országban is, mint például Spanyolország, Portugália, Olaszország és Szlovákia. Magyarországon először 2023 augusztusában észlelték a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén, októberben pedig az első ázsiailódarázs-fészket is felfedezték itthon.

Miért veszélyes?

A lódarazsakkal kapcsolatban mindenki a csípésre gondol elsőként, de az ázsiai lódarázs elsősorban a házi méhekre jelenthet veszélyt és így a méhészetekre. Táplálékai ugyanis főként más rovarok, beleértve a méheket is, de gyümölcsöket és nektárt is fogyaszt.

Hatékonyan vadászik a méhekre, sokszor a méhkaptár bejáratánál les áldozataira.

Ha tömegesen jelenik meg, a méhcsalád kijáró méhei részben elpusztulnak, illetve a veszély érzékelése miatt ritkábban szállnak ki, és így csökken a méhcsalád méz- illetve virágportartaléka. Mivel inváziós faj, így a helyi ökoszisztémára is komoly negatív hatással van a jelenléte.

Szerencsére Magyarországon 2023 óta nem észlelték, de a szakértők arra számítanak, hogy 2025-ben újra felbukkanhat, ezért nagyon fontos, hogy idejében észleljék a jelenlétét. Ennek érdekében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elhatározta, hogy létrehoz és 2024-től folyamatosan működtet egy olyan monitoringrendszert, amely csapdázással segít e rovarfaj újbóli megjelenésének felderítésében, önkéntes méhészek bevonásával. Ma már egy online térképen is láthatjuk a kihelyezett csapdákat és az esetleges további észleléseket.

A méhészetek mellett mi is segíthetjük ezt a megfigyelő munkát, ha bárki észlel egy ázsiai lódarazsat a lakóhelye közelében, arra kérik, hogy – persze kellő óvatossággal – fotózza le és küldje el a velutina@omme.hu email címre.

Hogyan ismerhető fel?

Legtöbbünk számára egyik darázs olyan mint a másik, sárga és fekete, ami pedig nagy, az biztosan lódarázs. De a lódarazsaknak is több faja van, nézzük hát, mik a különbégek a nálunk őshonos európai lódarázs (Vespa crabro) és az ázsiai darázs (Vespa velutina) között!

  • Méret: Az ázsiai lódarázs nem sokkal, de kisebb, a dolgozók testhossza 20-25 milliméter, míg a királynők elérhetik a 30 millimétert is
  • Szín: Az ázsiai teste sötétbarna vagy fekete, sárgás-narancssárga csíkokkal, az európai inkább sárga és barna színű
  • Potroh: Az egyik legjelentősebb különbséget a potroh mutatja, az ázsiainak alapvetően fekete, csupán egy narancssárga széles sáv van rajta, az európai lódarázsnak viszont sárga a potroha, azon fekete csíkok vagy pöttyök vannak.
  • Lábak: A lábakat is érdemes figyelni, az európai lódarázs lába végig sárgásbarna, míg az ázsiai lódarázs olyan, mintha sárga zoknit húzott volna, a lábai a testhez közel feketék, a végei pedig sárgák

Az ázsiai lódarázs fészke nagy, gömb alakú, amely akár a fák tetején vagy épületekben is felbukkanhat, sőt, ezek a rovarok még csatornafedél alatt is építhetnek otthont az utódoknak. Bár az ázsiai lódarázs mérge kevésbé toxikus, mint az európai lódarázsé, csípése fájdalmas lehet és allergiás reakciókat válthat ki, ezért legyünk óvatosak vele. Amivel viszont semmiképp ne tévesszük össze, az a 3-5 centiméterre is megnövő tőrösdarázs. Ez viszont egy teljesen ártalmatlan darázsfaj, sőt hasznos is, róla itt olvashatsz.

Cikkajánló