A szerény kinézetű borzas len tarolt az Év Vadvirága versenyen

A borzas len nyerte 2023-ban az Év Vadvirága címet, a szerény kinézetű lila virág magasan verte vetélytársait, amelyek csak úgy sárgulhatnak az irigységtől.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Év Vadvirága / Facebook
2023. január 9.

A borzas len nyerte 2023-ban az Év Vadvirága címet, a szerény kinézetű lila virág magasan verte vetélytársait, amelyek csak úgy sárgulhatnak az irigységtől.

Elképesztő fölénnyel nyerte meg a 2023-as Év Vadvirága versenyt a borzas len (Linum hirsutum), amely a voksok 60%-át kapta a szavazóktól. Két, sárga virágú vetélytársa osztozott a maradék 40%-on, a második helyezett a csodás virágú tarka nőszirom (Iris variegata) lett a szavazatok 27%-ával, a harmadik pedig a selymes peremizs (Inula oculus-christi L.) lett, a voksok 13%-ával.

Az idei győztes borzas len mészkedvelő faj, hazánkban száraz gyepekben, sztyeppréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő.

A borzas len hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.

A Tiszántúl kivételével hazánk legtöbb táján előfordul, az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható. Az 50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény virágai álfüzért alkotnak, a virágaiban pedig 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak. A borzas len május és július között virágzik. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév. Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, mely kelet felé a Kaukázusig, délen a Kaszpi-tengerig fordul elő.

Az Év Vadvirágát 2011 óta választják meg, tavaly az agárkosbor nyerte el ezt a kitüntető címet, a korábbi évek választottjait pedig a Magyar Biológiai Társaság oldalán nézhetitek meg.

Cikkajánló