A szürke ötven árnyalata a péceli Ráday-kastélyban

Ez nem másnak, mint a Rádayaknak köszönhető, akik azért voltak különlegesek a 18. századi nemesek sorában, mert rendkívüli módon pártolták a művészeteket.

Itt ötlötték ki a nyelvújítók új szavaink egyikét-másikát, de az épület egy időben lakhelyül szolgált árvízkárosultak számára, és a 19. század dívája, Laborfalvi Róza is élt itt a kislányával. Mányoki Ádám, akinek a leghíresebb Rákóczi-portrét köszönhetjük, szintén festett ezen a helyen. A Rádayak ráadásul nem kisebb személyiségekkel álltak rokonságban, mint az angol királyi család.

A túlélő könyvtár

A kastélyt – vagyis annak elődjét, egy kisebb kúriát – 1722 és 1730 között Ráday Pál építtette, aki felesége, Kajali Klára hozományával jutott hozzá a birtokhoz. Pál kiemelkedően művelt volt, számos nyelven beszélt, karrierjét Rákóczi Ferenc titkos tanácsadójaként, kancellárjaként építette. Fia, Gedeon, az 1750-es évek közepétől barokk kastélyt varázsolt a péceli épületből.

Az említett hasonlóság, amely ma is feltűnő, természetesen nem véletlen, az átalakítást ugyanis az a Mayerhoffer András és fia, János végezte, akik a gödöllői kastélyt építették. A Rádayaknak egyébként téglagyáruk is volt, így nem kellett messzire menni építőanyagért.

Gedeon szintén rendkívül művelt ember volt, és leginkább a magyar történelembe ásta bele magát, de arra törekedett, hogy egy olyan könyvtárat hozzon létre, amelyben az összes tudományterület fontosabb kötetei megtalálhatók.

A bárói és grófi címmel kitüntetett Ráday Gedeon ennek ellenére nagyon puritán életmódot folytatott. Kazinczy Ferenc mentorának, példaképének tartotta őt. Egy érdekesség: a nyelvújítás vezéralakja adott megbízatást annak a festménynek az elkészítésére, amelynek másolata most a könyvtárszobában fedezhető fel, és amelyen a ház ura vicces hálósipkában látható.

Bár a könyvek már régen elkerültek innen, és a bútorokból sem maradt meg semmi, az egykori díszes, rokokó könyvtárterem ma is különleges. Négy vörösmárvány oszlop osztja kilenc részre, és a mennyezetén mitológiai alakokat ismerhetünk fel, a kis puttók pedig a valaha volt gyűjtemény egy-egy darabját tartják a kezükben.

Ezért, amikor a család szorult anyagi helyzetbe került 1861-ben, a könyvtárat a berendezéssel együtt teljes egészében a Duna Melléki Református Egyházkerületnek adták el, ami azért szerencsés fordulat, mert így az egész gyűjtemény épségben megmaradhatott, és a mai napig Budapesten, a Ráday utcában őrzik.

Ilyen freskókat nem láthatsz máshol

A kastélyt most aukciókon vásárolt tárgyakkal rendezték be, csak egy-egy eredeti kályha és nyílászáró maradt meg. És persze a freskók egy része, köztük is az emeleti díszterem egyedülálló képei.

Tizenöt jelenet ábrázolja Ovidius átváltozásait, és mindegyikhez tartozik egy mottó, amely Ráday Gedeon fejéből pattant ki. És hogy miért fekete-fehérek? Mert rézmetszetek alapján készültek, amelyek ugyebár szintén nem színesek. Bernard Picart műveinek felnagyított változatai 1766 óta körben díszítik a 740 centiméter magas terem falait, a mennyezet azonban üres, aminek egy tűzvész az oka, amely 1825-ben Pécel-szerte pusztított.

Szintén az emeleten található a Herkules-szoba, ahol egykor Kazinczy is megszállt. A faliképek után nevezték el, eredetileg ugyanis a mitológiai alak tizenkét hőstettét lehetett itt megcsodálni. Ebből mára sajnos nem sok maradt: a szoba egyik szegletében éppen csak kivehető, ahogy Herkules buzogánnyal a kezében az alvilágot őrző, háromfejű kutyával, Kerberosszal harcol, máshol pedig halványan az látszik, ahogy éppen Minósz bikájával viaskodik. Egyébként nemcsak Kazinczy, de Szemere Pál, Vörösmarty, Kölcsey és Jókai Mór is megfordult a kastélyban.

Még egy reprezentatív tér látogatható az épületben, ez pedig nem más, mint a konyha. Itt láthatjuk a Rádayak téglagyárában készült rózsaszín, eredeti kőpadlót elővillanni, továbbá korabeli használati tárgyakat vehetünk szemügyre. A falakon aszpik-, pástétom-, kuglóf-, tarkedli-, parfékészítő formák függenek, és felfedezhetünk többek között légyfogót, kávépörkölőt, lisztesládát, vajköpülőt, sulykolót, mángorlót, valamint annak a dupla fenekű hordónak a testvérét, amelyben egykor a könyveket csempészték be a bor alatt, hogy kikerüljék a vámot és a cenzúrát.

A kastély leglátványosabb terei legújabban – 2021. november végén – Dallos Bogi videóklipjében tűntek fel, de látogatásunk előtt forgattak is a helyszínen, méghozzá Molnár Ferenc Hattyú című művét vették filmre az Örkény István Színház színészeivel, többek között Csákányi Eszterrel, Für Anikóval, Tenki Rékával, Mácsai Pállal és Nagy Zsolttal. A kastélyban időnként zenés eseményeket és festménykiállításokat is tartanak.

A kastély tragédiái

Az 1825-ös tűzvész után, amikor a kupola is beszakadt, a festmények egy része teljesen tönkrement, és a képgyűjtemény is megsemmisült. A család egyre rosszabb anyagi helyzetbe került, így előbb kénytelenek voltak megválni az értékes könyvtáruktól, majd 1872. december 30-án elárverezték magát a kastélyt is. Ekkor a Kelecsényi família birtokába került, akiknek a tiszteletére szintén berendeztek két szobát az épületben. Sajnos ők már nem viselték annyira a szívükön a kastély sorsát.

Az épületet csak a második világháború után újították fel, 1953 és 1956 között, ezután pedig a MÁV-kórház egyik részlegének adott otthont dr. Farkas László főorvos vezetésével, aki igyekezett úgy berendezni a 120 fő befogadására alkalmas intézményt, hogy a lehető legkevésbé sérüljenek a megmaradt, értékes freskók. A díszes könyvtár például nem kórterem lett, hanem kinevezte orvosi pihenőszobának.

A kórház egészen 1997-ig működött itt, majd az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához került, ma pedig a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. a létesítmény fenntartója.

A híres rokonok

2010. március 19-én nem más látogatott el a kastélyba, mint Károly brit királyi herceg. A jelentős esemény emlékét egy fényképes, bekeretezett dokumentum őrzi az előtérben, amelyen ott díszeleg aláírása is. Hogy mit keresett itt Károly herceg, az a felfüggesztett leírásból kiderül: magyar gyökerei előtt tisztelgett ezzel. Útja során ellátogatott Erdélybe, Erdőszentgyörgybe is, ahol gróf kisrédei Rhédey Klaudia Zsuzsanna magyar grófnő született 1812-ben. A hölgyben a Windsor-ház egyik ősanyját, Erzsébet királynő ükanyját tisztelhetjük, akinek Ferenc fia az angol királyi családból választott magának feleséget.

Sajnos mára a család kihalt, VII. Gedeonnak (1872–1937) már nem született fiú utódja, aki továbbadhatta volna a nevét.

A cikk a Turista Magazin 2022. februári számában jelent meg.