A városi rigók kevésbé félnek tőlünk, mint erdei rokonaik

Felhőkarcolók között vadászó vándorsólymok, pizzán és sajtburgeren élő egerek, kukázó rókák, autókkal diót törető varjak: csak néhány példa az urbanizálódó állatok egyre népesebb táborából. A februári Turista Magazinban körüljárjuk az izgalmas témát, amely – kis túlzással – szinte naponta tartogat érdekes, új felfedezéseket.

Szöveg:
2021. február 1.

Felhőkarcolók között vadászó vándorsólymok, pizzán és sajtburgeren élő egerek, kukázó rókák, autókkal diót törető varjak: csak néhány példa az urbanizálódó állatok egyre népesebb táborából. A februári Turista Magazinban körüljárjuk az izgalmas témát, amely – kis túlzással – szinte naponta tartogat érdekes, új felfedezéseket.

Egyre több állatfaj találja fel magát a városokban, amelyek speciális viszonyaikkal – például a lebetonozott utakkal, a fény- és zajszennyezéssel, a hőszigetekkel – merőben új élőhelyeket kínálnak az élőlények számára.

Ahhoz, hogy ebben a környezetben megtalálják a maguk helyét, alkalmazkodniuk kell. Az alkalmazkodás számos változást hoz magával, mindehhez pedig nem kellenek évmilliók, olykor már néhány generáció után is szemmel látható a különbség.

Egy adott faj természetes élőhelyeken és városokban élő populációi között egy idő után jelentős különbség alakulhat ki, amelyet a kutatók különböző viselkedési jegyek vizsgálatával tesznek mérhetővé. A cikkben megszólaló dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója munkatársaival például széncinegéknél vizsgálja az úgynevezett csipkelődő magatartást, vagyis azt, hogy a kézbe vett madarak mennyire csipkednek, mennyire lesznek stresszesek. Általánosságban igaz, hogy a városban jobban elviselik a madarak, hogy megfogják őket.

Mindezt bárki megfigyelheti maga is, amikor például megpróbál közel menni például a fekete rigóhoz. A városokban élő egyedek meglepően közel engedik az embert, míg az erdőben leginkább csak halljuk őket, mert amint észlelik közeledésünket, elrepülnek.

A városok fény- és zajszennyezése is hatással van a madarak viselkedésére, többek között arra, hogy mikor és hogyan énekelnek. A közvilágítás miatt például a városi madarak hajnalban hamarabb elkezdenek énekelni, egy tanulmány pedig arról ír, hogy a madarak a nagy repterek környékén kis túlzással „megtanulták a menetrendet”, illetve rájöttek arra, hogy a hajnali első gépek előtt érdemes elkezdeni énekelni, mert akkor nincs olyan zajhatás, így eljut a többi madárhoz az üzenetük.

Még több érdekesség a témáról a februári Turista Magazinban.

A FEBRUÁRI DIGITÁLIS SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, KORÁBBI LAPSZÁMAINKAT PEDIG IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.

Cikkajánló