A világ legsikeresebb visszatelepítési programja, ami balul sült el

Amikor elkezdték visszatelepíteni Európába a hódokat nagyjából száz évvel ezelőtt, valószínűleg senki sem gondolt arra, hogy egyszer ennyien lesznek – és hogy ilyen sok baj lesz velük.

Szöveg:
Fotó:
Czabán Dávid
2021. március 1.

Amikor elkezdték visszatelepíteni Európába a hódokat nagyjából száz évvel ezelőtt, valószínűleg senki sem gondolt arra, hogy egyszer ennyien lesznek – és hogy ilyen sok baj lesz velük.

A végeredmény ugyanis az lett, hogy ez alatt a száz év alatt megezerszereződött a hódok állománya: míg az intenzív vadászatának köszönhetően 1920 környékére mindössze 1200 eurázsiai hód maradt a kontinensen, ma már 1,2 millióról beszélhetünk. Akár örülhetnénk is, ha az egyébként védett hód nem okozna ennyi konfliktust: a gond abból adódik, hogy majdnem annyira szereti átalakítani a környezetét, mint az ember, de sajnos a két faj elképzelései legtöbbször köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Pedig egyébként rendkívül hasznos állat a hód, jelenléte számtalan pozitív hatást gyakorol az ökoszisztémára, de ezek sosem kapnak akkor hangsúlyt, mint a problémák. Sokat hallunk gazdasági vagy az árvízvédelmi kárról, illetve az is előfordul, hogy a hódok tevékenysége villanyvezetékeket vagy házakat veszélyeztet. A Turista Magazin márciusi számában Czabán Dávid ökológussal, hódszakértővel és hivatásos „hódbefogóval” beszélgettünk arról, milyen konfliktusok fordulnak elő manapság hódfronton, és hogy ezeknek a rendezése milyen akadályokba ütközik. Kiderült, hogy a hódcsapdázás nem is olyan egyszerű, és az is, hogy mi történik a befogott hódokkal. A részeleteket a magazinban olvashatod.

A MÁRCIUSI DIGITÁLIS SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, KORÁBBI LAPSZÁMAINKAT PEDIG IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.

Cikkajánló