Ahonnan a medvék érkeznek – Medvekörkép Szlovákiától Magyarországig

Szlovákia modern kori történelme során 2021-ben esett meg először, hogy egy medve embert ölt. A híradások szerint a támadások megszaporodtak az elmúlt években, ezért a gazdálkodók, az erdészek és több politikus is szorgalmazná az állományszabályozást.

Például medvebiztos konténerekre, hogy a ragadozókat ne csalja a településekre a könnyen megszerezhető élelem lehetősége. Fokozza a problémát, hogy egyes vadászok rendszeresen etetik a medvéket, és a hegyek lábánál elterülő kukoricamezők is vonzzák az állatokat, életterük pedig egyre szűkül.

– mondja Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozó programjának vezetője, akit megkerestünk a medvetéma kapcsán.

Hány medve él Szlovákiában?

Hogy nőtt-e az állomány az elmúlt időszakban, azt nehéz eldönteni, mert ha megpróbálunk utánajárni a témának, sok egymásnak ellentmondó információra bukkanunk. Annyi elmondható, hogy a legtöbb egyed Szlovákia középső részén él, északkeleten kevesebben, nyugaton és délen pedig még ennél is alacsonyabb számban fordulnak elő. A Liptói-havasok, az Alacsony-Tátra, a Nagy- és a Kis-Fátra különösen medvejárta területnek számítanak.

Hogy mégis mennyi az annyi, arról megoszlanak a vélemények. A vadászok, illetve például a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szerint a medvék túlszaporodtak. Az Országos Erdészeti Központ adatai alapján 2021-re (nagyjából 20 év alatt) a számuk megkétszereződött, ami azt jelenti, hogy mintegy 3000 példányra becsülik az országban élő populációt.

Ezzel szemben cseh kutatók, akik a Kárpátok szlovákiai részét vizsgálták, tavaly medveszőr és ürülék alapján csupán 1056 egyedet különítettek el, ezért úgy becsülték, a teljes barnamedve-állomány 1012 és 1275 között lehet, ami nem utal túlszaporodásra. A Tátrai Nemzeti Park igazgatója, Pavol Majko szerint a megelőző intézkedéseknek köszönhetően éppen hogy csökkent az utóbbi években a medvékkel kapcsolatos konfliktusok száma a Magas-Tátrában, és példaként hozta fel, hogy míg Ótátrafüreden és környékén három éve 128 bejelentést kaptak, 2022-ben már csak négyet.

Ezek az állatok pedig viszonylag gyorsan nagy távok megtételére képesek, így a szomszédos területeken ugyanazt az egyedet többször is számításba vehetik. Feltehetően tehát inkább a természetvédelem száma áll közelebb a valósághoz, viszont valamelyest nagyobb lehet az állomány, mint az eddig emlegetett számok. Addig semmi biztosat nem mondhatunk, amíg a meglévő adatok, genetikai minták alapján nem alakul ki valamilyen tudományos konszenzus” – összegzi Sütő Dávid.

A medve nem ismer országhatárt

A Magyarországon kóborló medvék elsősorban Szlovákia felől érkeznek, bár az sem kizárt, hogy Romániából vagy Ukrajnából jöjjön át egy-egy példány. Azt azonban, hogy pontosan honnan indultak, összehangolt monitoring híján nehéz meghatározni, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy egy hím egyed mozgáskörzete akár 1600 km2-ig is terjedhet.

Idén mintha még az eddigieknél is több medve jelent volna meg nálunk, legalábbis a médiában felröppenő hírek alapján így tűnhet. Tavasszal különösen megnőtt a medveészlelések száma (ebben a cikkünkben próbáltuk kimatekozni idén májusban, vajon hány példány kóborolhat Magyarországon), de azóta is rendszeresen felbukkannak medvék az Északi-középhegység területén. A jelenségnek több oka is lehet.

– hívja fel rá a figyelmet Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának vezetője. A szakember ennek ellenére úgy gondolja, az ottani populáció tényleg nőtt az utóbbi években, így valóban több a medvelátogatás Szlovákia felől.

Sütő Dávid szerint nem rendelkezünk a szükséges információkkal ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, valóban több medve járt-e nálunk ebben az évben. „Lehet, hogy valamilyen okból gyakrabban látogattak át hozzánk az állatok, de az is, hogy a csapadékosabb időjárás miatt több nyom keletkezett a medvék után. Sok esetben előfordult, hogy a média hírül adta, hogy medvét láttak, ezt viszont később senki sem erősítette meg. A korábban említett alapos monitoring hiánya miatt akár ugyanazt a medvét is láthatták rövid időn belül több helyen, így lehet, hogy az észlelések egy része ugyanarról az állatról érkezett.”

Azt, hogy most hány medve tartózkodik hazánk területén, lehetetlen megmondani. „Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon minden időpillanatban van medve, járkálnak oda-vissza, nem feltétlenül egyirányú a mozgás. A medvének nem oszt, nem szoroz az országhatár” – szögezi le Rózsa Sándor, hozzátéve, hogy arról nem tudni, szaporodik-e nálunk a faj, de ezt sem lehet kizárni.

– mondja Sütő Dávid.

Még mindig sok a tévhit

A farkas után most már a medve is fel-felmerül gyanúsítottként, ha a gazdák vérbe fagyva találják a haszonállataikat, idén legalábbis volt már erre példa. Utóbbi esetben kiderült, hogy a tettes nem medve, még csak nem is farkas, hanem kóbor kutya lehetett. Emellett mindkét szakember egyetért abban, hogy még mindig nagyon kevés az esélye annak, hogy a hazai erdőkben összefussunk a medvével, és néhány egyszerű szabály betartásával minimálisra csökkenthető a konfliktus esélye.

„Hazai körülmények között pedig nem beszélhetünk még olyan problémás egyedekről, mint amilyenekről Romániából hallunk, amelyek bejárnak a településekre, szemétből guberálnak, esetleg a turistáktól kéregetnek. Kimondottan fontos cél, hogy ez így is maradjon” – hangsúlyozza Sütő Dávid.

Tapasztalata szerint a nagyragadozó-témát még mindig sok tévhit övezi itthon, az emberek különösen a medvéktől tartanak. Rózsa Sándor úgy látja, ha felröppen a hír egy-egy medveészlelésről, az csak a helyiek között lesz beszédtéma, de aki messzebbről érkezne az adott területre kirándulni, az szerinte nem foglalkozik a kérdéssel, és nem is tartja vissza a túrázástól.