A napokban a Győr-Moson-Sopron megyei Halászinál bukkant fel egy barátságos példány, amit azonmód megkínáltak elemózsiával. Sajnos ez nem jó ötlet, a nutria ugyanis sok kárt okoz.
Az esetről a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság számolt be a Facebook-oldalán. A Halászinál most felbukkant egyed jól szemlélteti, hogy a faj jól alkalmazkodik az ember közelségéhez.
Sajnos ez nem jó hír. A nutria inváziós faj, táplálkozásával elpusztítja a vízi növényzetet, ami negatívan hat őshonos növény- és állatfajaink életfeltételeire. Átalakítja az élőhelyeket, megsemmisíti a madarak fészkelőhelyeit, dézsmálja a szántóföldi ültetvényeket, kárt okoz a gátakban és öntözőrendszerekben, így gazdasági szempontból sem kedvező a jelenléte.
Jelenleg nem tudni, pontosan hány nutria élhet Magyarországon – a számuk egyelőre alacsony, és most még nem zavarnak sok vizet, de nagyszerű alkalmazkodóképességüknek hála könnyedén elszaporodhatnak. A faj eredetileg Dél-Amerikából származik, és anno a bundája miatt kezdték el tenyészteni Európában. Amikor azonban a nutriaprém kiment a divatból, felszámolták az állattartótelepeket, magyarán szélnek eresztették az összes nutriát.
Laikusként a szóban forgó rágcsálót könnyű összekeverni a hóddal vagy akár a szintén Dél-Amerikából származó pézsmapocokkal. Ami a külsejét illeti, a nutria 50-60 centis, farokkal együtt egyméteres. A farka hengeres (nem lapított, mint a hódé), pikkelyes és hosszú serteszőrök fedik. Úszás közben onnan lehet felismerni, hogy teljes egészében kiemeli a fejét a vízből, látszik a háta és a farka is, a lábaival hajtja előre magát, narancssárga metszőfogai pedig már messziről észrevehetőek.
Rövid végtagokkal rendelkezik, így nem túl fürge a szárazföldön, ezért is tartózkodik jobbára a vízben. A bundája tömött, hosszú és puha. A hódokkal ellentétben a nutria nem épít gátat, viszont üregeket ás magának, amelyek rendszerint kb. 40 centiméter átmérőjűek, és 1-2 méter hosszúságúak.
A nemzetipark-igazgatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy bármilyen is kedvesen néznek ki ezek a rágcsálók, lehetőleg ne etessük őket, mert ezzel csak a szaporodásukat segítjük elő.
Ebből a cikkünkből töviről hegyire megismerheted ezt az invazív fajt.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
