Keresés eredménye

A Balatonban élő idegenhonos halfajok többsége telepítés útján került be. Volt, ami nem bírta az itteni viszonyokat, és van, ami ma is remekül érzi magát a tóban. Mi a helyzet angolna-és busafronton? Többek között erről is beszélgettünk dr. Takács Péter halbiológussal.

Mosni ugyan szokott, de a medvékhez semmi köze. Németországot ellepte a faj, nálunk jelenleg nincs sok, ám időről időre felbukkan itt-ott, legutóbb például egy soproni ház padlására költözött be egy példány. Mit kell tudni a mosómedvéről? Hogyan alkalmazkodik az ember közelségéhez, és miért nem való házi kedvencnek?

A napokban a Győr-Moson-Sopron megyei Halászinál bukkant fel egy barátságos példány, amit azonmód megkínáltak elemózsiával. Sajnos ez nem jó ötlet, a nutria ugyanis sok kárt okoz.

Talán meglepő, de a kaktuszok remekül érzik magukat a hazai gyepeken, távol az őshazájuktól. Csak épp semmi helyük itt. A Pilisben és a Vértesben is találtak már kivadult állományokat, a napokban pedig a Kiskunságban „kaktusztalanítottak.”

Még nyáron egy tűzfejű tarkasügér akadt horogra a Hévízi-tó kifolyójának vizében. Az eset nem példa nélküli, legalább 3-4 trópusi hal él azon a szakaszon.

Agresszíven terjedő, idegenhonos fajt, amerikai fügekaktuszt kellet irtani a Vértes egyik fokozottan védett völgyében. Valószínűleg valaki jó ötletnek tartotta, hogy védett természeti területre ülteti ki a növényt, pedig nagyon nem volt az.