A tavaly megindult pocokinvázió komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban. A legtöbben a vegyszeres rágcsálóirtásra esküsznek, de vannak olyan gazdálkodók, akik méreg helyett inkább egerészölyvek, vörös vércsék, baglyok és más ragadozók segítségét veszik igénybe.
Egyelőre még meg lehetne oldani a helyzetet, de ehhez együttműködés szükséges.
Felébredtek téli álmukból az ürgék. Ha kíváncsi vagy rájuk, Bugacon például biztosan találkozhatsz velük.
Hazánk egyik legritkább, fokozottan védett gerinces állatfaja a magyar szöcskeegér, amely jelen tudásunk szerint egyedül nálunk fordul elő. A faj kutatása kiemelt fontossággal bír. A magyarszöcskeegér-felmérést harmadik alkalommal tartották meg egy többnapos tábor keretein belül.
A 18. század végén veszedelmes állatnak tartott mezei hörcsög állományait ma már a kihalás fenyegeti. Pedig az egykor túlszaporodott hörcsögöt akkoriban az ember is kihasználta, élelemhez juttatta a háztáji állatokat, a bőréből készült dohányzacskók pedig sok embert gazdaggá tettek. Persze e helyes gyűjtögető alaposan megdézsmálta a gazdaságokat is, mégis jó lesz-e nekünk, ha végleg eltűnik a földekről? E cikkben egy kis hörcsögtörténelem mellett mindenre választ kapunk.
2022-ben az Év emlőse a védett törpeegér lett. Legkisebb rágcsálónk mindössze annyit nyom, mint egy zacskó sütőpor és ökölnyi kis fűfészket épít. A faj elterjedése Európában visszaszorulóban van, ezért is esett idén e kevéssé ismert apróságra a választás.
Biztos hallottad már a mondást, hogy „dolgozik, mint a güzü”, de honnan ered ez a kifejezés?
A rejtőzködő életmódot folytató emlős felmérésére a bagolyköpet elemzése a leghatékonyabb módszer.
Európa nagy részén a mezei hörcsög mára visszaszorult, ennek jelei nálunk is érzékelhetők, ezért is lett 2008-ban a faj védett. Minderről persze egészen mást gondol az, akinek földjén vagy kiskertjében falánk hörcsögök tizedelik a termést.
A napokban a Győr-Moson-Sopron megyei Halászinál bukkant fel egy barátságos példány, amit azonmód megkínáltak elemózsiával. Sajnos ez nem jó ötlet, a nutria ugyanis sok kárt okoz.
Mostanában szenderülnek téli álomba a pelék, mindegyik a saját kis fészkében. A cikkből kiderül, hogyan készülnek a hosszú télre.
Ha a kisemlősök között megrendeznék a cukiságversenyt, a mókás kinézetű, hosszú orrú cickány jó eséllyel indulna a dobogós helyért. Nemrég egy cickánycsalád és egy elkóborolt kölyök bukkant fel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irodájában.
Hazánk egyik legritkább, fokozottan védett gerincesét kutatták a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
A tavasszal kihelyezett peleodúk harmadába beköltöztek a rágcsálók, főleg a cserjésebb, erdőhöz közeli területeket választották.
Bekerült a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba a délvidéki földikutya. Meg is érdemelte, hiszen a kritikusan veszélyeztetett rágcsáló a Kárpát-medence bennszülött faja, a szerbiai Vajdaságon és Magyarországon kívül máshol nem fordul elő. Ezen belül is az állatok kétharmada Bács-Kiskun megyében él, a legtöbb pedig Baja közelében.
A pelefélék (Gliridae) mintegy 29 fajt magában foglaló családjának legkisebb termetű európai képviselője a bokrok és fák ágain rendkívül ügyesen mozgó mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), amely életének jelentős részét a talaj szintje fölött tölti. E főként növényi táplálékot fogyasztó rágcsáló október vége és április között téli álmot alszik. A szerencsésebb természetjáróknak tehát már csak alig több mint két hónapjuk van, hogy megpillantsák a kis akrobatát.
