A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a napokban adtak hírt egy nagyobb kiterjedésű, most virágzó magaskígyószisz-állományról az Alföldön, amely pedig ezen a vidéken nem túl gyakori.
Érdekes a kígyószisz elnevezés. Első hallásra akár állatnak is vélhetnénk, pedig nem az, hanem minden ízében növény. Neve a népi fantázia terméke, a kígyóhoz nem sok köze van, ám ha közelebbről megnézzük a virágait, mintha egy kígyó öltené ránk a nyelvét.
Rokonságába több faj is tartozik (terjőke kígyószisz, piros kígyószisz). Virágaiknak színei eltérők, de ami közös bennük, hogy mindegyiknek a virágából kilógnak a porzók. A magas kígyószisz virágzatának alsó oldalágai pedig elágazóak, mint a kígyók nyelve.
A magas kígyószisz (Echium italicum) az Abádszalók és Tiszaderzs között található löszpusztagyepek impozáns, embermagasságú, karcsú növénye. Gyakran túlnövi az 1 méteres magasságot. Mi tagadás, már csak méretei miatt is nehéz elmenni mellette. A növény egésze szúrós serteszőrökkel borított. Fehér virágait rovarok (pl. méhek) szorgalmasan látogatják – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közösségi oldalán. Mint írják, az Alföldön viszonylag ritka, így ez a több száz négyzetméter területet beborító állomány igazán különleges maradványfoltnak számít.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldala
A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye.
