Tudástár

Az őszi erdők sztárvirága, a szépséges kikerics

A rózsaszínes-lilás szirmú őszi kikericcsel valószínűleg mindenki találkozik, aki ősszel járja az erdőket. Tudtad, hogy a virág latin nevét a méregkeverők hazájáról kapta? És azt, hogy ha valaki csicsikomát emleget, akkor erről a növényről beszél? Cikkünkben érdekességet gyűjtöttünk össze az őszi kikericsről.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
Forrás:
Wikipédia
zoldszeresz.hu
Turista Magazin
2021. szeptember 8.

A rózsaszínes-lilás szirmú őszi kikericcsel valószínűleg mindenki találkozik, aki ősszel járja az erdőket. Tudtad, hogy a virág latin nevét a méregkeverők hazájáról kapta? És azt, hogy ha valaki csicsikomát emleget, akkor erről a növényről beszél? Cikkünkben érdekességet gyűjtöttünk össze az őszi kikericsről.

Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) lilás-rózsaszínes színű virágaival az erdők dísze ilyentájt: augusztus végétől szeptemberig, októberig találkozhatunk vele szinte mindenhol az országban a nedves rétektől az erdei tisztásokon keresztül a legelőkig. A növény főként a vizesebb, meszes talajon nő, leginkább napos vagy félárnyékos helyeken. Egyébként egész Közép- és Dél-Európában sűrűn előfordul, de Észak-Afrika nedves talajú térségeiben is lehet vele találkozni. Gumós, évelő növény. Nagyon könnyű összekeverni a krókusszal: a különbség, hogy utóbbinak csak három porzószála van, a kikericsnek viszont hat.

Az őszi kikericset egyebek mellett őszikének, vetővirágnak, kutyadöglesztőfűnek, zörgőgaznak, pücsökkomának és csicsikomának is nevezik. Levelei áprilisban jelennek meg, és akár a 30 cm-t is elérhetik, nyár elején azonban visszahúzódnak. Mire kinyílnak a virágok, a növény teljesen levéltelen lesz. Toktermése szintén tavasszal jelenik meg. Az érett magokat hangyák hordják szét. Az őszi kikerics gyakori és nem védett, ennek ellenére teljesen felesleges leszedni, mert gyorsan elhervad.

A virág költőket is megihletett: gondoljunk csak Arany János versciklusára, az Őszikékre, de valószínűleg Apollinaire Kikericsek című verse is róla kapta a címét.

Amilyen szép, annyira mérgező – sőt, az egyik legmérgezőbb hazai vadontermő növény. A mondák szerint a nevét egy ókori városról, Colchis-ról kapta, ami a Fekete-tenger közelében feküdt, és egykor az ott élő méregkeverőkről volt híres. A király lánya, Médea, a híres boszorkány kikericset használt a bájitalok, mérgek elkészítéséhez. A növény egy földre hullott varázsitalcsepp nyomán sarjadt.

Akárhogy is, annyi biztos, hogy a növény minden egyes része mérgező, még a legelő állatok is elkerülik (bár a kecskék és a juhok kis mennyiségben fogyasztják). Érett magjában egy kolhicin nevű alkaloid található, ami gátolja a sejtosztódást. Manapság kísérleteznek vele daganatos betegségek kapcsán, bár egyelőre nincsenek pozitív eredmények.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság már most hétvégén is szervez kikericsleső túrát, de érdemes az elkövetkezendő hetekben figyelni a többi nemzetipark-igazgatóság oldalát is, ha szeretnénk közelebbről megismerkedni az őszi erdők sztárjával.

Cikkajánló