Ebben a percben is sárga-piros napocska díszeleg a gépemen a Windows órája mellett, a jobb alsó sarokban, rajta két piros betű: UV, mellette rövid felirat hirdeti: „na. mag. UV-sug.”. Jócskán benne járunk a nyárban, dőlnek a melegrekordok, és ezzel párhuzamosan az ultraibolya-sugárzás is a plafont verdesi. Mindeközben rettegünk a medvétől és a farkasoktól, amikkel szinte esélyünk sincs összefutni túrázás közben, az UV-sugárzásra pedig fittyet hányunk, pedig valós veszélyt jelent. Elmondom, miért fontos, hogy akkor is legyen nálad naptej, ha nem a strandra készülsz.
Ausztráliában élő barátom meséli, hogy feléjük majdnem annyira hétköznapinak számítanak a különböző bőrrákfajták, mint nálunk a nátha. Bár az éghajlat kicsit más, Magyarországon szintén a bőrrák vezeti a leggyakrabban előforduló daganatos betegségek listáját, pedig odafigyeléssel többnyire megelőzhető lenne: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint öt bőrrákos esetből négy kivédhető. De nem csak ezért baj, hogy még mindig nem divat az UV ellen megfelelően védekezni: leégést, napszúrást, szembetegségeket okozhat, negatív hatással lehet az immunrendszerünkre, az pedig csak hab a tortán, hogy javarészt a bőrünk is ettől öregszik.
Mi az az UV?
A látható fény 400-780 nanométer hullámhossz-tartományba esik. A legkisebb hullámhosszúságú, még éppen látható fény színe az ibolya; innen jött az „ibolyántúli sugárzás” elnevezés, az ennél alacsonyabb hullámhosszú fény jelölésére. Az UV-sugárzás tehát egy olyan elektromágneses sugárzás, ami a látható fénynél kisebb, a röntgensugárzásnál viszont nagyobb hullámhosszúságú, konkrétan az 50-380 nanométeres tartományba esik. Ezen belül hullámhossz szerint három fajtáját különböztetjük meg, az UV-A-t (320-380 nm), az UV-B-t (280-320 nm) és az UV-C-t (50-280 nm), amelyek együttesen a földet érő napsugarak megközelítőleg 2%-át teszik ki.
Nem kell nagyon magasra mennünk ahhoz, hogy számottevően több UV-dózist kapjunk, mint a tengerszint közelében
Az utóbbit többnyire elnyeli a légkör, problémát az UV-A és az UV-B-sugárzás okoz. Ezeknek a mértéke alapvetően négy tényezőtől függ, tudom meg Fekete Dénestől, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusától:
elsősorban a légkör ózontartalmától, de a napsugarak beesési szöge, a felhőzet és a légkör áteresztőképessége is befolyásolják, ez utóbbi leginkább a légkör szennyezőanyag-tartalmának a függvénye.
Nyáron meredekebb szögben süt a nap, ilyenkor a napsugaraknak vékonyabb légrétegen kell keresztülhatolniuk. Ami a felhőzetet illeti, annak típusa is számít, valamint hogy mekkora százalékban borított felhőkkel az égbolt. A szennyezett levegőnek legalább egy „áldásos” hatása van: kevesebb sugárzást enged át. Minél magasabban vagyunk, annál kevésbé sűrű a földi légkör, és nem kell nagyon magasra mennünk ahhoz, hogy számottevően több UV-dózist kapjunk, mint a tengerszint közelében. „Hazai példával élve, azonos időjárási körülmények között a Kékestetőn kb. 10%-kal nagyobb UV-sugárzásnak vagyunk kitéve, mint valahol az Alföldön” – magyarázza Fekete Dénes.
Hiába regenerálódik az ózonréteg, mégis ózonhiányos a nyár
A 90-es évek közepéig folyamatosan csökkent a légkörben található ózon az azt károsító gázok kibocsátása miatt, de mióta ezeket betiltották, megindult egyfajta regeneráció. Azt azonban tudnunk kell, hogy ez nem egyik napról a másikra történik, várhatóan a század második felére érheti el azt az értéket, ami az 1970-es évek végén volt jellemző.
Az UV-szűrős napszemüveg elengedhetetlen a szemed védelmében
A felszínre érkező UV-sugárzás mennyisége pedig növekszik, amit a légkör sugárzásátbocsátó képességének a változása magyaráz – mondja a meteorológus. Ironikus módon ezt a légkör tisztulása eredményezte, ami a régi, szennyező ipari üzemek felszámolásának, korszerűsítésének köszönhető.
Idén, ahogy az elmúlt két évtizedben is, jellemző a nyári ózonhiány, ami feltehetően a klímaváltozás számlájára írható. Májusban 4%-kal, júniusban 9%-kal volt alacsonyabb az ózontartalom az ilyenkor szokásos sokévi átlagnál. Május vége óta majdnem minden napra kellett nagyon erős, néhány napra pedig extrém erős UV sugárzás miatt figyelmeztetést kiadni.
Bőrrákot, ráncokat és szürkehályogot is okozhat
Az UV-A sugarak egész évben jelen vannak, a felhős napokon is, áthatolnak az üvegen és a felhámon, illetve a szem elülső közegén. Nekik köszönhetjük a pigmentfoltokat, a kollagén- és elasztinrostok sérülését. Egy 2013-as tanulmány szerint az arcon a bőröregedés jeleinek nem kevesebb, mint 80%-áért a napsugárzás felelős. Akinek tehát fontos, hogy jól nézzen ki,
teljesen feleslegesen költ kozmetikai kezelésekre vagy drága „ránctalanító” krémekre, ha mellette nem figyel oda a mindennapos fényvédelemre, ne adj isten még szoliba is jár, pont olyan, mintha az ablakon szórná ki a pénzt.
A bőrrákot (basaliomát, laphámrákot és melanomát) UV-A- és UV-B-sugárzás is okozhatja. Utóbbi emellett a barnulásért és a leégésért felelős, de például az üvegen nem tud áthatolni.
Oszlassunk el egy tévhitet: egészséges napozás nem létezik. A kijelentést a WHO oldalán is olvashatjuk, ahol aláhúzzák: a sötét színű pigmentet, azaz a melanint védekezésképp termeli a bőr a további sérülések elkerülése érdekében, ami nagyjából 2-4 faktornak felel meg, és értelemszerűen nem nyújt valós védelmet. Mindenesetre a barnulás csupán annak a jele, hogy a bőr károsodott, és próbálja megvédeni magát. Nem csak a természetben érhet minket UV-sugárzás, hanem szoláriumozás vagy hegesztés közben is. Érdemes szem előtt tartani, hogy a bőr „nem felejt”, a hatások összeadódnak, és később barna foltok, ráncok vagy akár rák formájában mutatkozhatnak meg.
A sapka, szalmakalap jól jön, ha a fejed, az arcod és a nyakad szeretnéd megvédeni az UV-sugárzástól
Még egy rossz hír: a Semmelweis Egyetem weboldala szerint az UV-sugárzás egyértelműen összefüggésbe hozható a szürkehályog és a kúszóhályog kialakulásával, és olyan kutatások is léteznek, amelyek szerint a vakság vezető okának, a makuladegenerációnak is megnövelheti az esélyét.
És hogy vannak-e a napfénynek pozitív hatásai? Persze: a napsugárzás hatására indul be a D-vitamin-szintézis, ami a csontok, az immunrendszer és a vérsejtképződés szempontjából fontos, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez a vitamin akár a megfelelő ételekkel vagy tabletta formájában kockázat nélkül pótolható. A WHO ugyanakkor azt javasolja, töltsünk a nyári hónapokban heti két-három alkalommal 5-15 percet fedetlen karokkal és arccal a napon, és máris megfelelő lesz a D-vitamin-szintünk egész évre. Ennél több „napozás” már kedvezőtlen és káros lehet.
A napfény elősegíti a szerotonintermelést, amitől alapvetően boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat, illetve a cirkadián ritmusra, és így az alvásra is jó hatással van, de ehhez egyáltalán nincs szükség arra, hogy közvetlenül a napon aszalódjunk. Azt is meg kell említeni, hogy az UV-sugárzást használják egyes bőrbetegségek gyógyításában, például pikkelysömör vagy ekcéma esetén, ám közben nem lehet kiküszöbölni a negatív hatásokat sem, így orvos segítségével érdemes mérlegelni, megéri-e belevágni a terápiába.
Az UV-sugárzás természetre gyakorolt hatásáról Fekete Dénest kérdeztem.
Ennek megállapításához ismernünk kell az adott élőlény hullámhossztól függő érzékenységét, amit elsősorban a DNS határoz meg, de általánosan elmondható, hogy az állandó extrém sugárzásnak történő kitettség génmutációkat okoz az élő szervezetekben.
Most már egész évben előrejelzik az UV-B intenzitást
Az Országos Meteorológia Szolgálat 1995-ben kezdte el az UV-B sugárzás mérését UV-Biométerekkel. Ezek kifejezetten a biológiailag effektív UV dózist mérik – mondja Fekete Dénes. „A bőrre hatékony UV sugárzás praktikus mértékegysége a MED (Minimal Erythema Dose), amivel a sugárzás bőrkárosító hatását lehet leírni. 1 MED/óra az effektív dózis, ha az éppen mért UV sugárzás 1 óra alatt okoz bőrpírt.” Míg régebben csak május 1. és szeptember 30. között készítettek előrejelzést, tavalytól egész évben prognosztizálják a másnapra várható maximális UV-B értéket. Jelenleg öt helyszínen mérnek: Sármelléken, Siófokon, Budapesten, Kecskeméten és Kékestetőn.
Az UV-indexet a laikusok könnyebb tájékozódásának érdekében találták ki.
0 és 3 között gyenge, 3 és 5 között mérsékelt, 5 és 7 között erős, 7 és 8 között nagyon erős, míg 8 fölött már extrémnek számít. Ez az jelenti, hogy egy átlagos bőr leégési ideje 5-ös indexnél fél óra, míg 8-asnál már csak 15 perc
– magyarázza Fekete Dénes. „Azonban már a 7-es érték felett is ügyeljünk rá, hogy a déli órákban árnyékos helyen tartózkodjunk, 8-as UV-index esetén pedig különösen fontos, hogy 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon, vagy ha ez elkerülhetetlen, akkor fedjük a testünket, használjunk sapkát vagy napernyőt.”
Hasznos védelem a megfelelő, testet fedő, de szellőző öltözék, a képen látható improvizált arcfedő véd ugyan, de elég meleg
Figyelmeztetést és riasztást elsősorban nyáron adnak ki. Magyarország 7 statisztikai régióra (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Pest megye és Budapest, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) van osztva. Ha egy adott régió a területének legalább a felén eléri a 7.0-ás értéket, akkor nagyon erős UV-sugárzásra ad ki figyelmeztetést, ha ez az érték eléri a 8.0-t, akkor extrém riasztást ad ki a Meteorológiai Szolgálat.
Hogyan védekezzünk az UV-sugárzás ellen?
Senkinek nem szeretnénk azt sugallni, hogy ezentúl kevesebb időt töltsön a természetben az UV-sugárzás miatt, de a megfelelő védelem elengedhetetlen. A következőkben pontokba szedtük, mire érdemes figyelni:
- 10 órától délután 4-ig, és különösen a déli órákban a legerősebb az UV-sugárzás, ilyenkor nem árt árnyékban maradni.
- Hasznos védelem a megfelelő, testet fedő, de szellőző öltözék; lehet már kapni UV-szűrős ruhákat is.
- A sapka, szalmakalap jól jön, ha a fejed, az arcod és a nyakad szeretnéd megvédeni az UV-sugárzástól.
- Az UV-szűrős napszemüveg elengedhetetlen a szemed védelmében.
- Használj fényvédőt! Ha az idő előtti bőröregedést is szeretnéd megelőzni, ne csak nyáron, hanem az év 365 napján.
- Az OMSZ honlapján, a www.met.hu-n, valamint a METEORA okostelefon-alkalmazásban megtalálható az arra a napra, valamint a következő napra vonatkozó előrejelzés, a várható maximum és átlag UV-értékekkel.
Nyáron legalább 50 faktoros fényvédőt érdemes használni
Az SPF (sun protection factor) érték az UV-B elleni védelem mértékegysége. Léteznek alacsony SPF-értékkel rendelkező napvédők is, ám ha biztosra szeretnénk menni, legalább SPF 30-as vagy 50-es terméket érdemes használnunk. A faktorszámból lehet következtetni arra, hogy a sugarak hány százalékát szűri ki a készítmény: az SPF30-as krém az UV-sugarak 96,666%-át, az SPF50-es pedig a 98%-át képes kiszűrni. Az UV-A sugarak elleni védelemre a PPD faktor utal. Olyan terméket érdemes választani, ami széles spektrumú védelmet nyújt.
Ezek a faktorszámok csak akkor érvényesek, ha a gyártó által ajánlott mennyiség egészét felkenjük: arcra két ujjnyit, az egész testre kb. egy golflabdányit. A fényvédőt kétóránként ajánlott újrakenni, viszont ha nagyon leizzadtunk vagy a vízben voltunk, érdemes megismételni a felkenést.
Ne felejtsük el megnézni a flakonon a lejárati dátumot, és azt, hogy felbontás után meddig használható a termék, utóbbit egy tégely jelzi, benne egy számmal és az M („month”=hónap) betűvel. Ugyanazt a naptejet használhatod az arcodra, amit a testedre is kensz, mindössze annyi a különbség, hogy az arcra való termékek könnyedebbek, kevésbé csillogóak és zsírosak, kényelmesebb őket viselni.
Megnéztük Fekete István Kis-Balatonját
Régmúlt idők törékeny emléke
Európa Amazonasa
