Az UV-sugárzástól jobban kellene tartanunk, mint a medvétől

Ausztráliában élő barátom meséli, hogy feléjük majdnem annyira hétköznapinak számítanak a különböző bőrrákfajták, mint nálunk a nátha. Bár az éghajlat kicsit más, Magyarországon szintén a bőrrák vezeti a leggyakrabban előforduló daganatos betegségek listáját, pedig odafigyeléssel többnyire megelőzhető lenne: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint öt bőrrákos esetből négy kivédhető. De nem csak ezért baj, hogy még mindig nem divat az UV ellen megfelelően védekezni: leégést, napszúrást, szembetegségeket okozhat, negatív hatással lehet az immunrendszerünkre, az pedig csak hab a tortán, hogy javarészt a bőrünk is ettől öregszik.

Mi az az UV?

A látható fény 400-780 nanométer hullámhossz-tartományba esik. A legkisebb hullámhosszúságú, még éppen látható fény színe az ibolya; innen jött az „ibolyántúli sugárzás” elnevezés, az ennél alacsonyabb hullámhosszú fény jelölésére.

Ezen belül hullámhossz szerint három fajtáját különböztetjük meg, az UV-A-t (320-380 nm), az UV-B-t (280-320 nm) és az UV-C-t (50-280 nm), amelyek együttesen a földet érő napsugarak megközelítőleg 2%-át teszik ki.

Az utóbbit többnyire elnyeli a légkör, problémát az UV-A és az UV-B-sugárzás okoz. Ezeknek a mértéke alapvetően négy tényezőtől függ, tudom meg Fekete Dénestől, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusától:

Nyáron meredekebb szögben süt a nap, ilyenkor a napsugaraknak vékonyabb légrétegen kell keresztülhatolniuk. Ami a felhőzetet illeti, annak típusa is számít, valamint hogy mekkora százalékban borított felhőkkel az égbolt. A szennyezett levegőnek legalább egy „áldásos” hatása van: kevesebb sugárzást enged át. Minél magasabban vagyunk, annál kevésbé sűrű a földi légkör, és nem kell nagyon magasra mennünk ahhoz, hogy számottevően több UV-dózist kapjunk, mint a tengerszint közelében. „Hazai példával élve, azonos időjárási körülmények között a Kékestetőn kb. 10%-kal nagyobb UV-sugárzásnak vagyunk kitéve, mint valahol az Alföldön” – magyarázza Fekete Dénes.

Hiába regenerálódik az ózonréteg, mégis ózonhiányos a nyár

A 90-es évek közepéig folyamatosan csökkent a légkörben található ózon az azt károsító gázok kibocsátása miatt, de mióta ezeket betiltották, megindult egyfajta regeneráció. Azt azonban tudnunk kell, hogy ez nem egyik napról a másikra történik, várhatóan a század második felére érheti el azt az értéket, ami az 1970-es évek végén volt jellemző.

A felszínre érkező UV-sugárzás mennyisége pedig növekszik, amit a légkör sugárzásátbocsátó képességének a változása magyaráz – mondja a meteorológus. Ironikus módon ezt a légkör tisztulása eredményezte, ami a régi, szennyező ipari üzemek felszámolásának, korszerűsítésének köszönhető.

További rossz hír, hogy az elmúlt két évtizedben ózonhiányt tapasztalni a nyári hónapokban, ami feltehetően a klímaváltozás számlájára írható. 2024 májusában 4%-kal, júniusban pedig 9%-kal volt alacsonyabb az ózontartalom a szokásos sokévi átlagnál.

Bőrrákot, ráncokat és szürkehályogot is okozhat

Az UV-A sugarak egész évben jelen vannak, a felhős napokon is, áthatolnak az üvegen és a felhámon, illetve a szem elülső közegén. Nekik köszönhetjük a pigmentfoltokat, a kollagén- és elasztinrostok sérülését. Egy 2013-as tanulmány szerint az arcon a bőröregedés jeleinek nem kevesebb, mint 80%-áért a napsugárzás felelős. Akinek tehát fontos, hogy jól nézzen ki,

A bőrrákot (basaliomát, laphámrákot és melanomát) UV-A- és UV-B-sugárzás is okozhatja. Utóbbi emellett a barnulásért és a leégésért felelős, de például az üvegen nem tud áthatolni.

Oszlassunk el egy tévhitet: egészséges napozás nem létezik. A kijelentést a WHO oldalán is olvashatjuk, ahol aláhúzzák: a sötét színű pigmentet, azaz a melanint védekezésképp termeli a bőr a további sérülések elkerülése érdekében, ami nagyjából 2-4 faktornak felel meg, és értelemszerűen nem nyújt valós védelmet. Mindenesetre a barnulás csupán annak a jele, hogy a bőr károsodott, és próbálja megvédeni magát. Nem csak a természetben érhet minket UV-sugárzás, hanem szoláriumozás vagy hegesztés közben is. Érdemes szem előtt tartani, hogy a bőr „nem felejt”, a hatások összeadódnak, és később barna foltok, ráncok vagy akár rák formájában mutatkozhatnak meg.

Még egy rossz hír: a Semmelweis Egyetem weboldala szerint az UV-sugárzás egyértelműen összefüggésbe hozható a szürkehályog és a kúszóhályog kialakulásával, és olyan kutatások is léteznek, amelyek szerint a vakság vezető okának, a makuladegenerációnak is megnövelheti az esélyét.

És hogy vannak-e a napfénynek pozitív hatásai? Persze: a napsugárzás hatására indul be a D-vitamin-szintézis, ami a csontok, az immunrendszer és a vérsejtképződés szempontjából fontos, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez a vitamin akár a megfelelő ételekkel vagy tabletta formájában kockázat nélkül pótolható.

A napfény elősegíti a szerotonintermelést, amitől alapvetően boldogabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat, illetve a cirkadián ritmusra, és így az alvásra is jó hatással van, de ehhez egyáltalán nincs szükség arra, hogy közvetlenül a napon aszalódjunk. Azt is meg kell említeni, hogy az UV-sugárzást használják egyes bőrbetegségek gyógyításában, például pikkelysömör vagy ekcéma esetén, ám közben nem lehet kiküszöbölni a negatív hatásokat sem, így orvos segítségével érdemes mérlegelni, megéri-e belevágni a terápiába.

Az UV-sugárzás természetre gyakorolt hatásáról Fekete Dénest kérdeztem.

Most már egész évben előrejelzik az UV-B intenzitást

Az Országos Meteorológia Szolgálat 1995-ben kezdte el az UV-B sugárzás mérését UV-Biométerekkel. Ezek kifejezetten a biológiailag effektív UV dózist mérik – mondja Fekete Dénes. „A bőrre hatékony UV sugárzás praktikus mértékegysége a MED (Minimal Erythema Dose), amivel a sugárzás bőrkárosító hatását lehet leírni. 1 MED/óra az effektív dózis, ha az éppen mért UV sugárzás 1 óra alatt okoz bőrpírt.” Míg régebben csak május 1. és szeptember 30. között készítettek előrejelzést, 2023-tól egész évben prognosztizálják a másnapra várható maximális UV-B értéket. Jelenleg öt helyszínen mérnek: Sármelléken, Siófokon, Budapesten, Kecskeméten és Kékestetőn.

Az UV-indexet a laikusok könnyebb tájékozódásának érdekében találták ki.

– magyarázza Fekete Dénes. „Azonban már a 7-es érték felett is ügyeljünk rá, hogy a déli órákban árnyékos helyen tartózkodjunk, 8-as UV-index esetén pedig különösen fontos, hogy 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon, vagy ha ez elkerülhetetlen, akkor fedjük a testünket, használjunk sapkát vagy napernyőt.”

Figyelmeztetést és riasztást elsősorban nyáron adnak ki. Magyarország 7 statisztikai régióra (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Pest megye és Budapest, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) van osztva. Ha egy adott régió a területének legalább a felén eléri a 7.0-ás értéket, akkor nagyon erős UV-sugárzásra ad ki figyelmeztetést, ha ez az érték eléri a 8.0-t, akkor extrém riasztást ad ki a Meteorológiai Szolgálat.

Hogyan védekezzünk az UV-sugárzás ellen?

Senkinek nem szeretnénk azt sugallni, hogy ezentúl kevesebb időt töltsön a természetben az UV-sugárzás miatt, de a megfelelő védelem elengedhetetlen. A következőkben pontokba szedtük, mire érdemes figyelni:

• 10 órától délután 4-ig, és különösen a déli órákban a legerősebb az UV-sugárzás, ilyenkor nem árt árnyékban maradni.
• Hasznos védelem a megfelelő, testet fedő, de szellőző öltözék; lehet már kapni UV-szűrős ruhákat is.
• A sapka, szalmakalap jól jön, ha a fejed, az arcod és a nyakad szeretnéd megvédeni az UV-sugárzástól.
• Az UV-szűrős napszemüveg elengedhetetlen a szemed védelmében.
• Használj fényvédőt! Ha az idő előtti bőröregedést is szeretnéd megelőzni, ne csak nyáron, hanem az év 365 napján.
• Az OMSZ honlapján, a www.met.hu-n, valamint a METEORA okostelefon-alkalmazásban megtalálható az arra a napra, valamint a következő napra vonatkozó előrejelzés, a várható maximum és átlag UV-értékekkel.