Tudástár

Bajban van a Balaton szupernövénye

Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.

Szerző:
TM/ Ökológiai Kutatóközpont
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. július 9.

Egy fűféle, amely öt, de ötszáz centiméteres is lehet, a trópusoktól a hideg-mérsékelt övig, a tengerszinttől a 3000 méteres magasságáig, a félsivatagoktól a mocsarakig megtalálható mindenhol, és amelyet egymástól függetlenül annyi tudós leírt, hogy latin elnevezése mellett több mint 140 szinonimája létezik. Ez a különleges növény a nád.

Hogy minek köszönhető a nád egyedülálló elterjedése és szuperereje, és miért kulcsfontosságú a Balaton életében, arról dr. Tóth Viktor az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa beszélt.

Nélkülözhetetlen láncszem

„A nád kimagasló alkalmazkodóképességgel bír, meg tud élni nagyon eltérő hőmérséklet, sótartalom és vízborítottság mellett. Noha az álló- vagy lassan folyó vizeket részesíti előnyben, nem ritka autópályák, vasúti töltések mentén, és parlagon hagyott területeken sem. Magyarországon a legnagyobb kiterjedéssel a Fertő-tónál, a Kis-Balaton és a Balaton környékén, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál, valamint a Hortobágyon van jelen.”

A Balatonban a nádasok a parttól egészen a kétméteres vízmélységig nőnek be, és a növényeken kívül több vírus-, baktérium-, gomba-, alga- és állatközösségnek adnak otthont. A nádasok a Balaton-sőt egész Európa- biodiverzitás-központjainak tekinthetők, az általuk termelt szerves anyag pedig az egész Balaton energia-körforgásáért felelős.


Hatalmas szupernövények

Míg a nád ivaros (maggal) és ivartalan (szárról, gyökérről történő) szaporodásra a vízzel nem vagy csak időszakosan borított területeken egyensúlyban van, addig a vizes területeken az ivartalan szaporodás dominál – ekkor a nád elsősorban kúszó gyökértörzseivel (rizómáival) terjed.

„Ezek az egymáshoz gyökértörzzsel kapcsolódó, genetikailag azonos klónokból álló szupernövények idővel akár több száz négyzetméteres foltokban dominálhatják egy-egy nádas bizonyos pontjait. A fizikai kapcsolat előnye, hogy a klón egyedei segíthetik egymást, de ennek a stratégiának megvan a hátulütője is: a nagy kiterjedésű, de mostoha körülmények esetén, amelyek kihatnak az egész klónra, nem ritka, hogy az egész állomány elpusztul. Ez volt tapasztalható a 70-es, 80-as években a Balatonban, de helyenként most is előfordult.”

Veszélyben vannak az európai nádasok

A nádasok számtalan fajnak biztosítanak búvó-, szaporodó-, élő- és táplálékszerző helyet, így a nádasok eltűnésével a hozzájuk kötődő fajok is veszélybe kerülnek. „Ezért fontos a nád védelme, mivel csak ez biztosíthatja a speciális élőhelyhez kötődő fajok megőrzését is. A parti zónák zavarása, állandó szűkülése miatt a nádasok egész Európában veszélyeztetett társulásnak számítanak”- emeli ki Tóth Viktor.

A nád pusztulása természetes folyamat is lehet, amely évtizedeken keresztül mehet végbe. Azonban gyakran az ember is hozzájárul, vagy azt rendkívüli mértékben felgyorsítja. A nádasok zavarása, bolygatása, végső soron a nádas kiirtása azzal jár, hogy végzünk az adott területen nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő közösségekkel is.

„Gyakran még a jó szándékú, de tapasztalatlan beavatkozás is károsan hat a nádasok állagára. A nádasokat semmiképp sem az esztétikumuk alapján kéne megítélni – ahogy azt gyakran megteszik a Balaton környékén – hanem a hasznosságuk alapján” – hangsúlyozza dr. Tóth Viktor. „A pusztuló nádas kinézete lehet, hogy az ember számára nem kívánatos, de a megléte szükséges a faji sokszínűség megóvásához. A környezeti változatosság fenntartásához a pusztuló nádasokra is szükség van, illetve azoknak a speciális közösségtípusoknak is szüksége van a pusztuló nádasokra, amelyekhez kötődnek.”

Cikkajánló