Befogták a szegedi rendezőpályaudvar körül lődörgő tarajos sült

Július végén jelezték, hogy egy tarajos sül bukkant föl a szegedi rendezőpályaudvar környékén. Sikerült befogni, az állat biztonságban van a Szegedi Vadasparkban.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. augusztus 7.

Július végén jelezték, hogy egy tarajos sül bukkant föl a szegedi rendezőpályaudvar környékén. Sikerült befogni, az állat biztonságban van a Szegedi Vadasparkban.

Eredete ismeretlen, vagy Szerbiából keveredett Szegedre, vagy egy kedvtelésből tartott állat szökött meg, esetleg a gazdája unhatott rá – írja az MTI. Az állat további sorsáról a hatóságok döntenek, a sült vagy a vadasparkban gondozhatják tovább, de egy másik magyarországi állatkertbe is átkerülhet. Korábban a faj példányait gondozták már a Szegedi Vadasparkban, jelenleg egy távolabbi rokonát, az észak-amerikai kúszósült láthatják itt az érdeklődők.

A tarajos sült felfedező MÁV-munkatársak elmondták: őz, róka és nyúl gyakorta előfordul a pályaudvar környékén, tarajos süllel azonban még nem találkoztak. Már korábban is felfigyeltek a különös állatra, amely egyik este betévedt a fűtőházba. Akkor biztonságba helyezték, és értesítették az állatkertet.

A 60–90 centisre megnövő tarajos sül Afrikában őshonos, de előfordul Szicíliában és Olaszországban is, oda egyes feltételezések szerint a rómaiak telepítették be. A kifejlett példányok tömege elérheti a 30 kilogrammot is, így az eurázsiai hód után a kontinens legnagyobb rágcsálójának számít. Nem veszélytelen állat. Testét a háta közepétől a farkáig 30–35 centis tüskék borítják, a kimeresztett tüskék a sül fején hosszú tarajt képeznek. A tüskéket védekezésre használja, azok lazán ülnek az állat bőrében, és a támadóval érintkezve azonnal leválnak. A visszahajló horgokkal sűrűn tűzdelt tüskék minden mozdulatra egyre mélyebben fúródnak a testbe és fájdalmas, elgennyesedő sebet okoznak.

A tarajos sülök magányosan, néha párban járnak, és szinte kizárólag éjszaka aktívak, a nappalokat a maguk ásta üregekben töltik. Európában telente is az üregrendszerekbe húzódnak, nem alusznak téli álmot. Gumókkal, gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak, de rovarok, gyíkok, békák is szerepelnek az étlapjukon. A nőstények Afrikában évente kétszer-háromszor, Európában csak egyszer, tavasszal fialnak, alkalmanként két-három utódot a világra hozva. A kicsinyek a rágcsálókhoz képest fejletten születnek, tüskéik azonban még puhák, egy hét után keményednek meg.

Forrás: MTI

Cikkajánló