Tudástár

Békében a nagyragadozókkal – kuvaszok is segítik a gazdákat

A Bükkben és a hegység peremi élőhelyein egy rendszeresen szaporodó farkas család lakik, és időről időre néhány barna medve is átkóborol a szomszédos szlovákiai élőhelyekről. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság segítséget nyújt a környék gazdálkodói számára, hogy békében élhessenek együtt a nagyragadozókkal.

Szerző:
Turista Magazin/ Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó:
Adobe Stock
2020. november 3.

A Bükkben és a hegység peremi élőhelyein egy rendszeresen szaporodó farkas család lakik, és időről időre néhány barna medve is átkóborol a szomszédos szlovákiai élőhelyekről. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság segítséget nyújt a környék gazdálkodói számára, hogy békében élhessenek együtt a nagyragadozókkal.

A Bükkben 2000-ben még egy kölyökkel együttmozgó nőstény farkast tudtak azonosítani a szakemberek, 2018-ban már egy teljes, ötkölykös család mozgott a területen. 2019-ben négy, míg 2020-ban három kölyök és szülei, rokonai jelentek meg a felvételeken.

Visszatérő farkasok, új kihívások

Ma már tehát nem kérdés, hogy a Bükkben és peremi élőhelyein egy rendszeresen szaporodó farkas család lakik.

A szakemberek szerint az igazgatóság teljes működési területén három-négy farkasfalka élhet.

Ezen kívül az országban csak az Aggteleki- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság erdős területein élnek kis számban farkas családok. A rendszeresen szaporodó farkasokon kívül , időszakos vendégként a barna medve is átkóborol a szomszédos szlovákiai élőhelyekről, de a faj Magyarországon nem szaporodik.

A farkasok megtelepedésével megjelentek az aggályok a gazdálkodók részéről is. Ez nem is csoda, hiszen generációk óta nem kellett ezzel a kihívással szembenézniük, egy egyszerű kerítéssel is biztonságban tudhatták az állataikat. „A farkasállomány egyedszámának fokozatos emelkedésével párhuzamosan azonban a félelmek is erősödtek: kárt tesznek-e a juhokban, szarvasmarhákban a farkasok? Mit lehet tenni ennek megelőzésére?"

Villanypásztor és kuvaszkölyök

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság segíti a gazdálkodókat, de nem a már bekövetkezett kárt próbálják kompenzálni - hiszen ennek bizonyítása, kivizsgálása körülményes és a gazdálkodó számára is nehézkes, akár lelkileg is megterhelő lehet - inkább megelőzni szeretnék a bajt.

Ahogy arról a Turista Magazin 2020. szeptemberi számában megjelent cikkünkben mi is írtunk, az igazgatóság szakemberei, működési területükön, a gazdákkal együttműködve kidolgoztak egy nagyragadozó-barát gazdálkodási formát.

Ennek lényege, hogy azok a gazdálkodók, akik olyan területen folytatnak külterjes állattartást, ami a nagyragadozók életterében található, segítséget kérhetnek a nemzetipark-igazgatóságtól. Ennek részeként ingyenesen biztosítanak számukra egy 5+1 soros villanypásztor rendszert, melynek beüzemeléséhez, kezeléséhez is szakmai segítséget nyújtanak.

Ezen felül a gazdálkodók a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesülettel együttműködő Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program jóvoltából és segítségével őshonos kuvaszkölyköket is kaphatnak, amelyek beszoktatásában, nevelésében is segítséget nyújt az egyesület.

A gazdálkodók és a farkasok is jól járnak

Ez a kettős védelem már kellő hatékonyságú biztosítéka annak, hogy a farkasok ne tudjanak kárt tenni a legelő állatállományban. Ahogy arról a BNPI honlapja beszámol, a működési területen jelenleg húsz gazdálkodó kapott a kártalanítási költségvetési keret terhére villanypásztor-rendszert és 2020. novemberében még öt újabb gazda részesülhet ebben.

A működési területen jelenleg tizenegy gazdálkodó jutott kuvaszokhoz a Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program révén. Ez összesen tizenhat őrkutyát jelentett.

Az igazgatóság szakemberei szakmai tanácsadással is segítik a gazdálkodókat, és ahogy írják, az elmúlt években sikerült egy jó gyakorlatot kialakítani a gazdákkal, amelynek számos hozadéka már most megmutatkozik. "Drasztikusan csökkent a farkasok által a haszonállatban okozott kár aránya és ezzel párhuzamosan a gazdálkodói panaszok száma is. Jó úton haladunk afelé, hogy egy kölcsönös bizalmon alapuló rendszeres kapcsolattartással sikerüljön egy hosszú távú együttműködést kialakítanunk, amelynek a gazdálkodók és a farkasok is a nyertesei lesznek."

Cikkajánló