Budapest titkos belső kertjei és eldugott zöld oázisai

Városi zöld terek és kortalan építészeti fesztivál

A 15. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat kezdeti alapkoncepciója az volt, hogy Budapest 100 éves épületeit mutassa be az érdeklődőknek. Az évek alatt bővült a tematika, és idén már nem az épületek kora vagy stílusa van a fókuszban, hanem a zöld kertek és udvarok. Teszik ezt a szervezők azzal a nem titkolt céllal, hogy felhívják a figyelmet: a természet egyre több helyen utat tör magának a város betonszövetében.

Így az építészeti és urbanisztikai fesztivál során nem csupán a lakóházak – a hétköznapokban a nagyközönség számára elzárt – rejtett, zöldellő udvarait fedezhetjük fel, de jó pár közösségi kertbe és intézménybe is bejuthatunk. A kertnézésen kívül minden résztvevő ház és lakóközössége különböző programokkal várja a látogatókat, lesznek kamarakoncertek, gyerekprogramok, épület- és kerttörténeti kiállítások.

A fesztivál előtt a szervezők meghívására sajtósétán jártunk be négy különleges helyszínt, ahol ízelítőt kaptunk a házak, intézmények, közösségi kertek sokszínű kínálatából, izgalmas és sokszor meghökkentő históriájából is.

Amit „Poldi bácsi” is megirigyelne

A sétánk Zuglóból indult, elsőként az Ilka utca 30. alatti ház udvarát csodálhattuk meg. És itt nem túlzás a csodálni szó, mert a körfolyosón végigfutó vadszőlő hatalmas, zöld zuhataga, valóban lenyűgöző látványt nyújt: mint egy mesebeli függőkert, olyan a ház gangja. A kert különlegessége, hogy a lakók közösen tervezték és alakították ki, és azóta is lelkesen gondozzák.

A megvalósításhoz a kezdő lökést a MOL és az Ökotárs Alapítvány közös, direkt a belső udvarok zöldítésére kiírt pályázata biztosította, amelyen a ház – tíz évvel ezelőtt – 500 000 forintot nyert, valamint konzultációs lehetőséget egy kertépítész szakemberrel. „A vadszőlőt például kifejezetten az ő javaslatára választottuk, és nem bántuk meg, mert evvel a növénnyel tényleg fillérekből néhány év alatt zöldfalat lehet létrehozni” – meséli Muhari Rita, a zöldítés és a kertprojekt „motorja”, aki 25 éve lakik a házban.

A kialakításnál fontos szempont volt a fenntarthatóság. Bár alkalmaznak csepegtető öntözést, de június közepéig szinte alig kell használni, és a legnagyobb nyári kánikulában is csupán hetente egyszer-kétszer kell locsolni.

Mint megtudjuk, az épület másik érdekessége, hogy az 1909-ben épült ház terveiben még szerepelt egy figurálisan díszített, szecessziós ornamentikát is tartalmazó homlokzat. Mára azonban egy teljesen sematikus, dísztelen háromemeletes ház fogad minket, aminek egykori szecessziós pompájáról csak a kapu, a lábazatok íve és az erkélyek rácsozata tanúskodik.

Az Ilka utcai lakóház közössége a Nyitott Házak Hétvégéjén kertépítésről szóló minikiállítással, műhelylátogatással (Mágikus kert florárium), lámpaistallációval, retrótárlattal, regtime koncerttel és játékos gyerekprogramokkal várja az érdeklődőket.

Varázsló kertje és airbnb a Király utcában

A következő helyszín, ahová betértünk, a belvárosi bulinegyed egyik fő ütőerének számító Király utcában található, és szintén egy szépen rendben tartott belső kerttel lepett meg. Ahogy áthaladtunk a 28. szám alatti ház kapualján, leesett az állunk az udvaron minket fogadó fás-bokros minidzsungel látványától.

Maga ház a 19. század második felében épült pesti bérházak klasszikusa, háromemeletes, nyeregtetős, téglalap alaprajzú épület. Azon túl, hogy műemléki védettséget élvez, egyediségét többek között az adja, hogy a dongaboltozatú kapualjból nyíló főlépcsőházban ma is megvannak az eredeti vörösmészkő lépcsőfokok és öntöttvas korlátok.

A ház építtetője, Dobler János korának különös figurája volt, amolyan 19. századi „nagy Gatsby”, akinek a múltja zavaros, jelene kétes, jövője kiszámíthatatlan, és nem éppen a tisztességes életviteléről híresült el.

A könnyen jött vagyon azonban könnyen ment is, a nagyvállalkozó az 1870-es évek második felére csődbe jutott, több bírósági eljárás is indult ellene megvesztegetés és sikkasztás vádjával, így ingatlanait elárverezni kényszerült. Külföldre menekült, de peres ügyei miatt visszatoloncolták, végül egy pesti szegényházban kötött ki, és valószínűleg itt is halt meg, bár erről nincsenek száz százalékig megbízható források.

Az egykori kalandor építtető házának több évtizedes kertjét az ott lakók lelkesen gondozzák, bár már kevesen vannak, mert a lakások nagy része airbnb. A szívből jövő kertészkedésnek köszönhetően azonban az udvar gyönyörűen zöldül. A Budapest100-on pedig háztörténeti kiállítással, piknikkel és felolvasószínházzal, kerti partival és gyereksarokkal várják a betérő vendégeket.

Zöld sziget a város betonszövetében

A séta során ellátogattunk a Kisdiófa Közösségi Kertbe is, ami a VII. kerület Kis Diófa utca 4. szám alatti foghíjtelekből nőtte ki magát 9 év alatt zöld oázissá.

A gondozott parcellák mellett van itt darázsgarázs, rovarszálló, madáretető- és itató meg aranyhalakkal teli kis kerti tó is.

Pink Edit és Kertész Monika, a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány munkatársai és a közösségikert-projekt vezetői mutatják be a kertet.

Az erzsébetvárosi önkormányzat tulajdonában lévő telken a kerttagok saját kezűleg tisztították meg a talajt, és alakították át termőfölddé, majd létesítettek ágyásokat és parcellákat saját használatra, ahol kedvük szerint termelnek paradicsomot, paprikát, hagymát, vagy éppen különböző fűszer- és dísznövényeket. A kert komposztátvevő pontként is működik, így bárki leadhatja itt a növényi, szerves hulladékát a kijelölt időpontokban.

Az alapítók úgy látják, örömteli tény, hogy a 2016-os nyitás óta a kert életében egyre inkább eltolódott a hangsúly a kertészkedésről a közösségépítés és a szemléletformálás irányába. Minden hónap első szombatján nyílt napokat tartanak, ahol wokshopokon, műhelyeken, vagy közös zenélésen, jó beszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők. A mostani Nyitott Házak Hétvégéjén kézműves programokkal, kertbemutatóval és gyógynövény-felismerő túrával készülnek a szervezők.

Üvegbe zárt természet

Igazán különleges hangulatú házat ismerhetünk meg, ha felkeressük Róth Miska üvegműves, üvegfestő és mozaikművész egykori Nefelejcs utcai otthonát és műhelyét, amelyben ma a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény működik. A Nefelejcs utca 26. szám alatti kétszintes épület idén először nyitja meg kapuit a Budapest100 látogatói előtt.

Róth Miksa korának nemzetközileg is elismert üvegművésze volt. Munkái és üvegablakai ékesítik többek között a Zeneakadémiát, a Gresham-palotát, a Párizsi udvart, a Szent István-bazilikát, a Magyar Nemzeti Bank épületét, de dolgozott Hágában a királyi palotában, Mexikóvárosban a nemzeti színház üvegkupoláin és mozaikjain, Oslóban, Milánóban és Szicíliában is.

Pályája a historizmustól a szecesszión át egészen az art decóig húzódik.

A Budapest100 idején lesz épülettörténeti séta, közösségi kertészkedés és különböző tematikus tárlatvezetés. Ez utóbbi közül talán a legizgalmasabb az, amelyik Róth Miksa alkotásain keresztül igyekszik bemutatni a mester természethez fűződő kapcsolatát.

Az idei Budapest100-on május 24–25-én megnyíló házak, közösségi kertek és intézmények teljes listája, kerületekre lebontva a fesztivál honlapján található. A programok egy része szabadon látogatható, de akadnak olyanok is, amelyek előzetes regisztrációhoz kötöttek, ezekről szintén a honlapon tájékozódhatunk. A négynapos eseménysorozat május 22-én egy szakmai nappal és konferenciával indul, amelynek célja, hogy feltérképezze a városi természet különböző megközelítéseit, jövőképeit és kutatási irányait a kultúra, a filozófia, az urbanisztika és az ökológia szemszögéből. Május 23-án pedig egy érdekes sétanapon vehetünk részt, amelynek keretében idén először rendezik meg a Budapest Fafesztivált, ahol tematikus túrákon és túrákkal ünnepelhetjük a városi fákat, parkokat, zöldfelületeket.