Tudástár

Bükk-fennsík: fagyzugok és jégszívek vidéke

Nemrégiben bejárta a hír a médiát, hogy a Bükk-fennsíkon mínusz 35,5 Celsius-fokot mértek, ami ugyan nem számít hivatalos hidegrekordnak, de a különleges mikroklímájú helyszínen tényleg hidegebb hőmérsékletet rögzítettek most, mint eddig bármikor hazánkban. Kerékgyártó Róbert és kis csapata 2009 óta vizsgálja a Nagymező töbreinek fagyzugait, az érdekes mérési eredmény kapcsán kérdeztük Róbertet a „jégszívek” kialakulásáról.

Szerző:
Joó Annamária
Fotó:
Horváth Csongor (Kiemelt kép)
2021. február 22.

Nemrégiben bejárta a hír a médiát, hogy a Bükk-fennsíkon mínusz 35,5 Celsius-fokot mértek, ami ugyan nem számít hivatalos hidegrekordnak, de a különleges mikroklímájú helyszínen tényleg hidegebb hőmérsékletet rögzítettek most, mint eddig bármikor hazánkban. Kerékgyártó Róbert és kis csapata 2009 óta vizsgálja a Nagymező töbreinek fagyzugait, az érdekes mérési eredmény kapcsán kérdeztük Róbertet a „jégszívek” kialakulásáról.

Négy évtizeddel ezelőtt, egy Bükk-fennsíkhoz közeli településen lévő otthonának ablakából egy kisgyerek figyelte a tél eleji esőt, és arra várt, mikor vált át havas esővé, majd hóeséssé. Már akkor izgatta fantáziáját a hó, a jég, a hideg, a havas táj. Bekóborolta és tanulmányozta a fennsík minden zugát, és csakhamar felkeltette az érdeklődését a dolinák mélyén akár a nyár közepéig is megmaradó jég. „Hogyan alakulhat ki ezekben a süllyedékekben ilyen hideg?” – ez érdekelte. A kisfiú felnőtt, a Debreceni Egyetem Természettudományi tanszékén geográfusi diplomát szerzett, mely egyben morfológiai és földtani ismeretekkel is felruházta.

Kerékgyártó Róbert immáron megfelelő tudással felfegyverkezve folytatta a gyerekkori talány megfejtésének kísérletét, eleinte egyedül, majd egy barátokból összeállt, a meteorológia iránt rajongó amatőr csapat tagjaként, mint tájvédő geográfus.

– „Számomra földrajz az egész világ” – mondja mosollyal a hangjában. A történethez tartozik, hogy az első méréseket az 1920-as, majd az 1940-es évekhez kötődően először a szegedi egyetem földrajz és biológus kutatói vizsgálták kísérleti jelleggel. Az egri főiskola a 80-as években szervezett egy kutatócsoportot a Lusta-völgy végén lévő Kurta-bérci dolinasor – avagy szakzsargonban töbrök – titkának felderítésére, Dr. Tóth Géza vezetésével. Ez a tény inspirálta őt és barátait 12 évvel ezelőtt, hogy a maguk lelkes módján folytassák a bükki töbrök kutatását.

Minimum-maximum hőmérsékletmérő műszereket helyeztek el a Bükk-fennsík Nagymező néven ismert területén lévő töbrökben, ahol speciális töbörmikroklíma uralkodik. Manapság már tizenhat ilyen offline állomással rendelkeznek a töbörfüzér mentén, melyek monitorozását a technika és a mobil szolgáltatás fejlődésével 2018 óta online is nyomon követhető. A karsztfennsíki töbrökben kialakuló speciális mikroklímamérések mellett hegytetőn, erdős részen, több helyen van nekik kihelyezett adatgyűjtőjük, úgynevezett loggereik. Ezek az adatgyűjtők szinkron idővel egyszerre rögzítik a hőmérsékleti adatokat 5 perces időközzel. Időnként – legalább félévente, de inkább kéthavonta – kimennek a terepre, és a karbantartás mellett fotózással dokumentálják az érzékelők által rögzített minimum-hőmérsékleteket.

Február 14-én reggel a sajtóban felröppent a hír, hogy a Kerékgyártó-féle csoport minden idők leghidegebb magyarországi hőmérsékletét mérte és dokumentálta az egyik ilyen állomáson: -35,5 Celsius-fokot! 81 évvel ezelőtt, 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölytapolcán mérték az eddigi hidegrekordot -35 fokkal. Mégsem ismerhetik el az új értéket rekordként, mivel a hivatalos adatok településekre vonatkoznak, és nem nyílt terepre, ahol a szélfaktor, sőt a morfológia, a növényzeti fedettség is befolyásolhatja az eredményt.

„Ha ezt az általunk rögzített hőmérsékletet egy közeli településen méri valaki, mi ideális esetben Nagymezőn bőven -40 fok alatti méréseket rögzíthetnénk. A -40 fok alatti hőmérséklet feltételezéseink és kutatásunk egyik alapja” – magyarázza Róbert. – „Mindenesetre házi állomásrekordként tekintünk rá, mint a 12 év alatt általunk mért leghidegebb hőmérsékletre.”

De mi is az a töbör?

A karsztfennsíkok egyik legjellegzetesebb képződménye. Oldódással, ritkán barlangfelszakadással keletkeznek. Közel szabályos tányéralakzatként lehet a legegyszerűbben elképzelni. Persze a valóságban ez nem így van, mert bizony ezt a „mélytányért” az idő vasfoga (nagy idő, kis erő) kikezdi. Idővel a kerekded forma inkább ovális, majd szabálytalan alakot vesz fel, a legmélyebb pontjához általában közel, kisebb lyukakkal, amelyeket víznyelőnek nevezünk. A víznyelők a felszínen leszivárgó, időnként lefolyó víznek a hatására feltöltődnek, elzáródnak. A záró réteg anyaga általában agyag. Az elzáródás után már nincs közvetlen kapcsolat a töbrök alatt rendszeresen kialakuló barlangokkal. A töbör azonban önálló vízgyűjtőként továbbra is a hulló csapadéknak a vízgyűjtője marad. A szivárgó víz a felszínt oldja, és a napsugárzással együtt alakítja. A töbrök jelenkori alakját a pliocénban a csapadék és a hőmérsékleti anomáliák alakították, azok maradványai, a mai napig fejlődnek.

– Csak itt, a Bükk-fennsíkon vannak ilyen „jégszívek”, vagy máshol is kialakulhatnak az országban? – kérdezzük Róbertet. – „Fagyzugok több helyen kialakulhatnak, ahol maga a levegőnek a szétáramlása gátolt. Lehet ez akár egy épített gát, vagy autópálya kiemelt része is, de a természetben főleg karsztvidéken keletkezhetnek, vagy olyan depressziókon, völgyi mélyedésekben, ahol a megfelelő morfológia jelen van, mint például az Aggteleki-karszt környékén” – válaszol.

– Magyarországon miért nincsenek a szlovákiai hegyvidéken található jégbarlangokhoz hasonló képződmények? – faggatjuk tovább az amatőr meteorológust. – „A jég, vagy jeges barlangok ritkaság számba mennek a Kárpát-medencében. Elsősorban valamilyen barlangfelszakadással keletkeznek. A karsztfennsíkokon, így például a Bükkben kialakult zsombolyok, víznyelők kicsi méretűek, nincs felettük megfelelő hógyűjtő terület, amiből a hó (nem csak hó, minden, pl. fa, állati tetemek) időnként belecsúszhat. A jegesedő barlangok víznyelőinél a havat a direkt napsütés nem éri, a hó olvad, kásássá válik, többször kifagy, firnesedik, nagyon lassan évtizedek alatt olvad el. A felszínről becsurgó víz a megrekedt jeges levegőben megfagy, így elindulhat a jegesedés folyamata. Hazai valódi jégbarlangunk sajnos nincs. A Zemplénben van több olyan nyiladék, ami közel 0 fokos hőmérséklettel rendelkezik, de a Bükkhöz legközelebbi, igazi jéggel rendelkező barlang Szlovákiában, a Szilicei-fennsíkon található. Erdélyben a Pádison is van pár zsomboly, vagy az egyik legismertebb, az Eszkimó-jégbarlang. A hazai barlangok léghőmérséklete egész évben 8–12 fokok közötti értéket képvisel, ez megfelel az adott tájegység évi középhőmérsékletének.”

A töbrökben az időnként fagyos levegő nem a felszín alól keresendő. Azok alatt nincs jégbarlang.

A fagyos levegőnek a kialakulásához a meteorológiai körülmények kedvező együttállása szükséges. A legfontosabb a derült égbolt, a szélcsendes időjárás mellett a légkörben lévő minél hidegebb, száraz levegő. Ez fogja a töbör speciális mikroklímáját kialakítani.

A töbrökbe a hideg levegő nem lefolyik. A levegő kisugárzásából és a töbör kerekded és ezáltal a légtömegnek is lefolyástalan területének kedvező összeállása során alakul ki. Ezt nagyon hamar fel tudja kavarni egy megmoccanó légmozgás, vagy a magasban érkező felhőzet. A speciális mikroklímát akár egy ember és a leadott testhője is befolyásolja.

„Van egy bukk.meteopont.hu oldalunk, ahol a méréseinket publikáljuk” – meséli Róbert. – „A meteorológia iránt érdeklődő, önköltségen működő csoport vagyunk. Mind az árnyékolókat, mind az egységeket saját zsebből finanszírozzuk, hobbiként kezeljük, és cserélgetjük műszereinket, ha szükséges.”

Kerékgyártó Róbert végezetül egy fontos kéréssel fordult hozzánk, a Turista Magazinhoz: – „Örülünk, hogy az emberek érdeklődnek a méréseink iránt, azt viszont nem szeretnénk, hogy emiatt nagyobb tömegturizmus alakuljon ki a helyszínen.

A töbrök – mint víznyelők – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen mindenhol fokozottan védettek, tehát nem látogatható egyének számára.

Ezt szeretnénk, hogy így is maradjon. Az online állomásunknak köszönhetően bárki a meleg szobából, kényelmesen is nyomon követheti a töbrök felszínén kialakuló, időnként hazai viszonylatban ritkán tapasztalható hideget. Érdemes a nyári időszakot is nyomon követni majd az online állomáson, egy-egy hidegfront átvonulása után, amikor bizony meglepően friss, időnként mínusz előjellel kezdődő hőmérsékletet olvashatunk majd akkor is le a grafikonokról.”

Cikkajánló