Hírek

Csaknem 4000 éves urnatemetőt tárnak fel Kecskeméten

Különleges leletekre bukkantak a Katona József Múzeum munkatársai a kecskeméti mélygarázs építésekor. A szarmata emlékek nem ismeretlenek a környéken, de most meglepetésre egy, i. e. 1700-1600-as évekre keltezhető urnatemető nyomait is megtalálták a régészek. 

Szerző:
MTI
Baon.hu
Fotó:
MTI / Bús Csaba
2019. július 2.

Különleges leletekre bukkantak a Katona József Múzeum munkatársai a kecskeméti mélygarázs építésekor. A szarmata emlékek nem ismeretlenek a környéken, de most meglepetésre egy, i. e. 1700-1600-as évekre keltezhető urnatemető nyomait is megtalálták a régészek. 

Kecskeméten szorgosan dolgoznak a régészek a Nyíri út és a Balaton utca sarkán. Egy mélygarázsos társasház építését megelőző feltáráson ugyanis egy, közel 4000 éves nekropolisz maradványaira és a középső bronzkori Vatya-kultúra eddig ismeretlen urnatemetőjére bukkantak.

 

Fotó: MTI / Bús Csaba
Fotó: MTI / Bús Csaba

Lukács Nikoletta régész egy urnát tisztít a középső bronzkori Vatya-kultúra urnatemetőjének feltárásán

 

A i. e. 1700-1600 körül használt nekropolisz az első a város területén, amelyet szakszerűen feltártak. A bronzkori emlékek mellett a i. u. 2-3. században itt élt szarmata népesség települése is megtalálható a területen. Számos méhkas alakú tárolóverem, kemence és épület is előkerült.

 

Fotó: MTI / Bús Csaba
Fotó: MTI / Bús Csaba

Kulcsár Kornél rajzoló egy leletet dokumentál a Balaton utcai ásatáson Kecskeméten

 

A nekropolisz a késő bronzkorban a Duna-Tisza közén és a Duna mentén élő, földműveléssel és pásztorkodással foglalkozó Vatya-kultúrához köthető. Ennek népessége a halottakat elégette, majd a hamvakat egy nagy edénybe szórták, tetejére egy tálat helyeztek, végül elásták - írja a Bács-Kiskun megyei hírportál, a Baon.hu.

 

Az urnákba ritkán raktak mellékleteket, például fegyvereket vagy ékszereket. A Balaton utcai feltárásról húsznál több edényt szállítottak eddig a múzeumba, közülük egynél jelzett csak komolyabban a fémkereső. Az elkövetkező napokban, az urnák kitisztítása és tartalmuk vizsgálata után derül ki, valamelyikben lesz-e esetleg fegyver vagy ékszer - nyilatkozta Wilhelm Gábor, az ásatás vezetője a lapnak. A Vatya-kultúra (kb. i. e. 1800-1350) elnevezése az Újhartyán melletti Vatya-pusztai lelőhelyre utal.

 

Fotó: MTI / Bús Csaba
Fotó: MTI / Bús Csaba

 

Az, hogy a temető ilyen épségben megmaradt, egy közel egy méter vastag futóhomok rétegnek köszönhető, amely a 18-19. században rakódhatott a korabeli felszínre. Mivel a későbbi építkezések nem bolygatták meg 2 méteres mélységben a földet, a nekropolisz sem sérült.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Különleges hun és avar kori leletekre bukkantak Kecskeméten 

Szabadtéri kiállítás nyílik a budai Várnegyedben

Hétezer éves csontvázat találtak a Szarvasi Arborétum területén 

Cikkajánló