Családbarát élménykavalkád Somoskő vára „mögött”

Igazi klasszis ez az útvonal, különösen családok számára, ugyanis a látnivalók listája önmagában is nagyon impozáns: két tanösvény, patak, két látványos forrás, világszenzációnak számító bazaltömlés, őserdő, patak, kőtenger, Somoskő vára, a híres Macskalyuki-bánya, két kilátó, játszótér és büfé. A hivatalosan Sátorosbánya határából, a kiépített parkolóból induló, két tanösvényből összeálló túrakör mindezt 7 kilométer alatt tudja, és értelemszerűen a várból is indíthatjuk a túrát. Így teszünk most mi is, hogy az olvasó figyelmébe ajánljuk ezt a különleges kört, amelyet a gyerekek és a felnőttek is egyaránt imádni fognak a látnivalók sűrűsége miatt.

Várból a bányához őserdőn át

Nógrád megye talán legszebb vára egy, az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült: igazán különleges, hogy a környező, a vulkáni törmelékszórás anyagából felépülő, puhább kőzetek elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. A várban belépőt kell fizetni, és természetesen a kilátás is pazar.

A vár túlsó oldalán, öt percre a bejárattól található a híres-nevezetes (geológus körökben éppenséggel világhírű), a középiskolai földrajzkönyvekben is szereplő bazaltömlés. Itt megcsodálhatjuk azokat az öt- és hatszögletű karcsú bazaltoszlopokat, amelyek helyenként a 9 méter magasságot is elérik, és „bazaltzuhatagként” omlanak le elénk a várhegy oldalából. A bazalt egy kiömlési vulkáni kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. Ezek a különleges oszlopok hajdan egy 4 millió éves vulkán kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése következtében (amely közben a bazalt ilyen szabályos formába zsugorodott össze). E ritka geológiai képződmény feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti.

Továbbereszkedve a terebélyes fákkal (részben az egykori határsáv miatt az itteni erdő jelentős része érintetlen maradt) övezett úton nemsokára, pár lépésre innen kiterjedt kőtengert találunk: csaknem minden bazaltkibukkanás, lávaár és lávatakaró körül vékonyabb-vastagabb agyagos-köves lejtőtörmelék halmozódott fel, de ahol az agyag- és talajréteget a víz a kövek közül kimosta, olyan látványos kőtengerek, kőfolyások jöttek létre, mint ez, a Somoskő alatti.

A zöld jelzésen szép, idős bükkösben ereszkedünk le a patakhoz. Itt érdemes átkelve a patakon a sárga jelzésre váltani (ez már a másik, a Macskalyuki-bányába tartó tanösvény), és ebben az irányban megcsinálni a kört. Egy rövid kapaszkodót követően meglepően egyenletes szintútba csatlakozunk be. Az út kialakításából könnyen kikövetkeztethető, hogy egykor itt – egyébként 8,8 km hosszú – kisvasút szállította a követ a híres Macskalyuki-bányából a somoskői feldolgozóba, sőt, egykoron vámház is állt itt a határon, ahogy annak romjait láthatjuk is az út mellett. Hosszabban gyalogolunk az egykori vasúti pályán, érintünk egy látványos rétegforrást, majd közvetlenül a bánya előtt a piros jelzésbe botlunk. Erre nem fordulunk rá, de a kereszteződésből már látható az onnan 50 méterre található kilátó, amelybe viszont feltétlenül érdemes felkapaszkodni, hiszen az a környék legjobb panorámáját nyújtja a híres várak, a somoskői és a salgói felé. Egyenesen továbbhaladva (néhány lépést követően a sárga balra tér le, ezen fogunk majd továbbmenni a bányát követően) pár száz métert, jobbra találjuk a Medves-vidék egykoron leghíresebb bányájának bejáratát.

Mi köze a macskakőnek a Macskalyuki-bányához?

Ha a bazaltról kevesebben is hallottak, a macskakövet talán mindenki ismeri. Ez az óvárosok romantikus köve, ez a városi hangulatokat ábrázoló fekete-fehér, valamint a forradalmakat bemutató fotók köve is. Nem utolsósorban ez a kő volt a Nógrád-Gömöri bazaltvidék „aranya”, s éppen a Macskalyuki-bánya volt a legnagyobb a medvesi bányák közül. Maga a bazalt az 1800-as évek első felében, a nagy vasút- és közútépítések korában került a figyelem középpontjába, mint kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú kőzet, amely valósággal berobbant az akkori építőiparba. A medvesi bazaltbányászat fontosságát jól mutatja, hogy nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia városainak utcái épültek az innen származó bazaltból, hanem a kő egészen Párizsig és Londonig is eljutott.

A Macskalyuki-bánya „aranykorában”, az 1920-30-as években 1500 embert is foglalkoztatott. A fákkal benőtt bányaudvarban ezt ma egy kicsit nehéz elképzelni. A folyamatos műszak miatt a bánya közelében egy egész bányásztelepülés jött létre saját bolttal és iskolával – az egyes épületek maradványai a mai napig kivehetők a burjánzó növényzetben. Érdemes kicsit leülni a mára elcsendesült bányaudvarban, felidézni régi korok emlékét. A macskakő azonban a közhiedelemmel ellentétben nem a Macskalyuki-bányáról kapta a nevét, hanem német nyelvből vett tükörszó, ugyanis idegen nyelvekben, így a németben is, a macska előtagot gyakran használják kissé gúnyos, kicsinyítő jelleggel.

A bányaudvar felé letérve nemsokára kereszteződést találunk, egyenesen a bányaudvarba jutunk el, ahol a tanösvény táblái segítenek megérteni e hely különlegességét, a jobbra tartó úton pedig kikapaszkodunk a bányaudvarból, és annak peremén végigsétálva a másik kilátót is becserkészhetjük (ugyanazenen az úton kell visszatérnünk). Visszatérve az említett sárga jelzésig, azon jobbra fordulunk, és egy meredek úton ereszkedünk le a parkolóig, ahol játszóteret biztosan, kitelepült büfét jó időben nagy eséllyel találunk. Érdemes itt megpihenni, lazulni egyet. A látnivalók zömét letudtuk, s innen a patak mentén vezető zöld jelzésen, a patakot kísérő égerfák alatt, többek között a Krúdy-forrást érintve gyalogolhatunk vissza a vár alá, ahol a már ismert úton kapaszkodhatunk fel a várba, illetve vissza Magyarországra.