A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) legfrissebb kutatása szerint 130 idegenhonos halfaj lubickol a hazai vizekben. Ebből 89 az utóbbi 24 évben jelent meg. Ezek a számok aggodalomra adhatnak okot, és hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelenthetnek az őshonos vízi élővilágra.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai által publikált tanulmány, amely a Biological Invasions nevű folyóiratban jelent meg a napokban, átfogó képet nyújt a Magyarországon eddig előforduló idegenhonos halfajokról, és bemutatja az utóbbi évtizedek aggasztó változásait – tájékoztat a kutatóintézet a Facebook-oldalán.
A kutatásban frissítették a hazai természetes vizekből eddig előkerült idegenhonos halfajok listáját, és részletesen elemezték, hogy honnan származnak ezek a fajok, mikor jelentek meg először, és hogyan terjedtek el az országban.
Adatgyűjtésük alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj bukkant fel a hazai vizekben, így a területről már összesen 130 idegenhonos faj és hibrid ismert.
Mint írják, „a legtöbb új jövevény melegkedvelő, akváriumi díszhal, amelyeket gyakran a tulajdonosaik engednek szabadon – sokszor ugyan jó szándékkal, de súlyos ökológiai következményekkel.”
Hozzáteszik, hogy ezek többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó példány is előkerült, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.
A bejegyzésben kiemelték, hogy
a jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket.
Ez azért is fontos megállapítás, mert egyrészt ezeken az élőhelyeken kifejlődhetnek a klímánkat jobban toleráló, hidegtűrőbb állományok, amelyek szétterjedve kolonizálhatják a környező víztesteket is. Példát is hoznak erre a jelenségre, a szúnyogirtó fogaspontyot (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva a környező vízterekben is stabil állományokat tudott létrehozni. Másrészt azt az izgalmas kérdést is felveti, hogy a termálvízi kifolyók, mint lehetséges inváziós forrópontok, mekkora szerepet játszhatnak az idegenhonos halfajok elterjedésében.
A kutatás azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan meg is telepednek a természetes vizeinkben – ez pedig hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra.
Ha érdekel a téma, a teljes tanulmány ITT érhető el.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
