Egy csöppnyi vadon a főváros határában – Mária-szurdok

Értékei és történelme is egyedivé teszi ezt a víz vájta, vadregényes völgyszorost, aminek nem csupán az árnyékos katlanját érdemes felfedezni.

Szöveg és fotó:
2022. április 20.

Értékei és történelme is egyedivé teszi ezt a víz vájta, vadregényes völgyszorost, aminek nem csupán az árnyékos katlanját érdemes felfedezni.

A Budai-hegység nem bővelkedik a sziklás szurdokokban, de abból a néhányból ez az egyik leglátványosabb, és talán az egyik legkevésbé ismert. Mindazonáltal az sem biztos, hogy akik már jártak benne, minden értékével tisztában vannak, ugyanis azok egy része nem a völgyben vezető turistaúton, hanem sziklás partfalakon látható.

A fővároshoz közel, Budakeszi határában bújik meg ez a rövidke, csupán egy kilométer hosszú vadregényes minikanyon, aminek legismertebb képződménye a Mária-kegyhelyként ismert festői sziklaegyüttes. A régmúltra visszatekintő Mária-szikla feltehetően már a pogány időkben is a hitélet helyszíne volt: az ilyen áldozóhelyeket az államalapítást követően a felvett új, keresztény vallás természetes szentélyekké, Mária-kegyhelyekké változtatta, feledtetni kívánva a bálványimádó pogány szertartások színtereit. Mária nevét és emlékét azonban nem csupán a szikla és a szurdok őrzi, hanem a Budakeszihez tartozó Máriamakk és Makkosmária településrészek, továbbá az itt álló Angyalok Királynéja-kegytemplom is.

Halála előtt I. István királyunk a pápától kapott Szent Koronát és Magyarországot felajánlotta Szűz Mária oltalmába. Innen ered Magyarország régi latin elnevezése; Regnum Marianum, melynek jelentése: „Mária Királysága”. Így lett Mária a magyarok védőszentje, a mi Boldogasszony Anyánk, ezzel pedig kezdetét vette a hazai Mária-kultusz.

Nem véletlen hát, hogy a Mária-szurdokban a Mária-zarándokút is keresztülvezet. Jellegzetes „m” betűjét követve a szintén Budakeszihez tartozó Nagyszénászug határából, avagy a már említett búcsújáró helytől, az Angyalok Királynéja-kegytemplomtól indulva is bevethetjük magunkat, de a zöld kereszt turistaút is átvezet rajta. Na, de mit is látunk itt, miért is érdemes felfedezni ezt a csipetnyi vadont?

Bármelyik irányból is kezdjük a szurdok felfedezését, az elején még a völgyszoros kiszélesedett, pagonyerdőt idéző részét csodálhatjuk, amibe tavasszal virágszőnyeggel szegélyezett, nyáron sűrű lombkoronába zárt ösvény vezet. Kisvártatva azonban az egyre szűkülő sziklás partfalak vadregényes környezetet tárnak elénk, melynek dolomitba vájt formái helyenként toronyként magasodnak fölénk. Hajdanán a víz sok száz éves útja mélyítette ki a térképen Kavics-árokként is szereplő Mária-szurdokot. Annak ellenére, hogy Budakeszi két településrésze között terül el, közelségéből mit sem érzékelünk.

Főként a tavaszi lombfakadás előtt, illetve az őszi időszakban csodálhatjuk meg a helyenként 30 méter magas sziklafalak páfrányokkal és mohákkal borított zöld vadonját. A hely külön érdekessége, hogy az alacsony térszín ellenére néhány bükkfával is találkozhatunk, melyek az egyedi mikroklímának köszönhetően érzik itt jól magukat.

A látvány, ami sokak előtt rejtve marad
Bár a szurdok mélyén futó turistaútról is rálátunk a völgyszoros látványosabb sziklaalakzataira, a lenyűgöző déli partfalak egybefüggő mohás sziklapadjaira már kevésbé. Ezért a pompás látványért már a hegyoldalban meredeken felkapaszkodó ösvényeken kell kitérőt tennünk. Tegyük mindezt úgy, hogy nem térünk le a köves csapásokról, vigyázva az élővilágra, illetve saját testi épségünkre.

Ahogy egyre feljebb érnek a hegyoldal meghódítói, különböző szinteken más és más látvány fogadja őket. Kiemelkedve a völgyből újabb pazar sziklaidomokat figyelhetünk meg, melyek lentről még kizöldellés előtt sem nagyon látszanak, majd még feljebb, a lombszint fölé emelkedve egyre háborítatlanabb részek következnek a sziklagyepes élővilág pompás hírnökeivel. Egyebek mellett tavaszi hérics, fekete- és leánykökörcsin, illatos hunyor, turbánliliom, sárga gyűszűvirág pettyezi a sziklakerteket idéző meredélyt, de a hóvirág és a kék ibolyai is otthon érzi magát ebben a mesés környezetben. Aki már idáig – a lombkoronaszint fölé – felmerészkedett a szédítő és omladékos hegyoldalban, annak nem kérdés, hogy némi panoráma reményében továbbemelkedjen az orom tetejére. A várakozást néhány méterrel feljebb beteljesíti a felső sziklapad kövirózsával és budai nyúlfarkfűvel díszített páholya, amely elsősorban nyugati irányba enged madártávlatot.

Persze, lent a völgyben is lehet gyönyörködni a növények változatos sokaságában: tavasszal az odvas keltikék lila és fehér szirmai, illetve a sárga virágú bogláros szellőrózsa tengerei festik meg a völgyaljat, melyben ösvényünk játékos kanyargással fokozza az idilli hangulatot.

A Mária-szurdok ma festői szépségéről, érintetlen élővilágáról nevezetes, holott még a közelmúltban is igen hányattatott sorsú hely volt. A kommunista időkben a pártvezetés nem nézte jó szemmel a Mária-kultuszt, ezért nem csupán a völgyet keresztelték át Meteor-szurdokká, illetve a benne vezető ösvényt Stromfeld Aurél-útra, hanem a szentélynek otthont adó Mária-szikla kis barlangját is felrobbantották. A hívek távoltartásához ez sem volt elég, ezért dögkutat is ástak a szikla mellé, amitől a völgyben kimondottan kellemetlenné vált a levegő. Szerencsére ezek az idők már elmúltak, és 1990-től újra Mária-szakadéknak hívják a völgyet, a Mária-szikla pedig ismét kegyhelyként tündököl.

A szurdok történetéhez azonban nem csak a politikai bűn, hanem más emberi gyarlóság is hozzátartozik. Pár éve még szeméthalmokkal volt tele a völgy, amit az önkormányzat és lelkes önkéntesek munkája tisztított meg. Napjainkban tiszta és üde környezet fogadja az ide ellátogató turistákat, tegyünk róla, hogy ez így is maradjon!

Túratipp
A vadregényes Mária-szurdok felfedezését érdemes összekötni a Csíki-hegyek panorámás dolomitrögeinek bejárásával. A közelben található a sokak által kedvelt és számos programot kínáló Normafa, illetve a János-hegytől sincs túl messze (4-5 km) ez a páratlan hely, amit akár önmagért is érdemes felkeresni. Leggyorsabban Budakeszi felől, a Nagyszénászugba vezető műútról érhetjük el.

Cikkajánló