Tudástár

Egy kerti tó is lehet meglepően gazdag élőhely

A kis méretű vizes élőhelyek, így például a kerti tavak, döntő fontosságúak az élővilág sokfélesége szempontjából. Épp ezért nemrégiben elindult az ország legnagyobb kistó felmérése, amelynek adatbázisát bárki gyarapíthatja egy kérdőív kitöltésével.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
Forrás:
mypond.hu
2021. október 13.

A kis méretű vizes élőhelyek, így például a kerti tavak, döntő fontosságúak az élővilág sokfélesége szempontjából. Épp ezért nemrégiben elindult az ország legnagyobb kistó felmérése, amelynek adatbázisát bárki gyarapíthatja egy kérdőív kitöltésével.

A kutatók a hazai településeken, különös tekintettel a Budapesten található kistavak számát, azok vízminőségét és biológiai sokféleségét szeretnék felmérni. Ennek részeként olyan természetszerető emberek segítségét kérik, akik egy kérdőív kitöltésével saját kerti tavukról „mesélnek”. Ennek során azt szeretnék megtudni, hogy milyen sűrűségben találhatók ilyen élőhelyek Magyarországon, és mik a legalapvetőbb jellemzőik.

A kutatók olyasmikre kíváncsiak például, hogy milyen jól felismerhető fajok, például kétéltűek, szitakötők, madarak fordulnak meg a tónál. Ezek az adatok nagy segítséget jelentenek ahhoz, hogy elkészülhessen az ország kerti tavainak átnézeti térképe. Ezen a térképen a tavakat sok kis pontként ábrázolják, ugyanakkor a térkép nem nagyítható olyan mértékben, hogy a kert vagy a tó ténylegesen látszódjon, így őrizve meg a kérdőívet kitöltők anonimitását.

Mik azok a „kistavak"?

Kistavaknak (angolul ‘pond’) nevezik azokat az édesvízi, alkalmanként sós víztesteket, melyek mérete 10 hektárnál kisebb. Előfordulhatnak kertekben, városokban, falvakban, termőföldeken, ártereken, pusztákon, erdőben, gyepeken és lápokon. Élőviláguk rendkívül népes és változatos.

A városokban az ilyen kistavaknak különösen nagy jelentősége van, hisz az élővilág szempontjából olyanok ezek a tavacskák, mint valami kis oázis a betontenger közepén. A településeken található kistavak az egyre stresszesebb életet élő 21. századi ember számára a feltöltődés fontos terepei is, legyen ez a tó egy parkban vagy épp a saját kertünkben. Kutatási eredmények igazolják azt is, hogy a városok területén a nyílt víz a leghatékonyabb az úgynevezett városi hősziget-hatás helyi mérséklésében. Egy kis “tavacska” a hátsó kertben akár több fokkal is képes csökkenteni a hőmérsékletet a környezetében.

A kerti tavak viszonylak könnyen létrehozhatók, és egy kis odafigyeléssel gazdag élővilágú, természetközeli élőhelyekké válhatnak. A kutatási eredmények is arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően nem különböznek a természetes tavaktól; így az ember alkotta tavak fontos természetvédelmi és egyben élőhelyvédelmi szerepet tölthetnek be.

A kutatásban résztvevő tótulajdonosok segítségükért cserébe kézhez kapják a saját kerti tavaikban élő fajok teljes listáját és – amennyiben vízmintát is küldenek a tóból – vízkémiai változók (tápanyagok, szennyező anyagok) adatait is, így ők is jobban megismerhetik tavaikat. A kapott eredmények alapján a kutatók kidolgoznak egy sor egyszerű javaslatot, amelyekből egy „best practice" („bevált gyakorlat") csomagot is összeállítanak azon kerttulajdonosok számára, akik a lehető leghatékonyabban szeretnének hozzájárulni a vízi élővilág megőrzéséhez.

További információkat és magát a kérdőívet a mypond.hu oldalon találjátok.

Cikkajánló