Lehet, hogy a Campona név csak a bevásárlóközpont miatt cseng ismerősen, ám a pláza valójában mondhatni jogtalanul „bitorolja” a Nagytétény területén egykor elhelyezkedő római tábor elnevezését. És hogy az miért emelkedik ki a Római Birodalom határát védő több száz katonai tábor sorából? Nemrégiben kiállítás született, ami erről mesél a látogatóknak. Cikkünkben hat érdekességet osztunk meg a Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix régészeti parkjáról – és a rómaiakról.
Honnan tudták egyáltalán, hogy Campona létezik?
A Campona Victrix (Győzedelmes Campona) kiállításon megismerhetjük a római kori Nagytétényt. A régészeti bemutatóhely 2023 májusa óta várja a látogatókat
Az újkorra Camponának nem sok nyoma maradt a Föld színén, így joggal vetődhet fel a kérdés, honnan tudták, hogy egyáltalán létezett. A középkorból két forrás maradt ránk, amiben felbukkan a neve. Az egyik egy útikönyv, ami a Duna mentén húzódó birodalmi útvonal, a limes állomásait sorolja fel, és Aquincum, illetve a mai Százhalombatta területén található Matrica között Camponát is említi. A másik forrás egy késő római hivatali jegyzék másolata, amiben szerepelt a helyőrség elnevezése egy rajzzal. Eredeti római forrás csak a 90-es évek elején került elő, a Tolna vármegyei Bölcskén emelték ki a Duna medréből. Ez nem volt más, mint egy jókora oltárkő, amit valószínűleg építőanyagként hasznosítottak újra. Anno egy Titus Karinius Iuliacensis nevű római altiszt állította, aki a felirat tanúsága szerint Camponában is szolgált egy évig.
Egészen az 1930-as évekig nem tudták azonban, hogy hol volt pontosan Campona, aztán 34-ben faültetés közben váratlanul előkerült egy Mithrász-szentély, ennek nyomán kezdtek ásatásba a környéken.
Középen a Dunából előkerült egykori oltárkő, ami arról tanúskodik, hogy a Titus Karinius Iuliacensis nevű római altiszt egy évet szolgált Camponában
Ekkor találták meg az egykori erődöt. Először 1935-36-ban, majd 49-től 60-ig, végül a 90-es évek közepétől 2003-ig folytak itt ásatások. A kutatók és a kerület mindig szerették volna bemutatni a helyszínt a nagyközönségnek is, végül most nyílt rá lehetőség. A Campona Victrix (=Győzedelmes Campona) régészeti bemutatóhely 2023 májusa óta várja a látogatókat.
Az igazi Campona
Hogyan nézett ki egy római ló?
A hatalmas, 6000 fős aquincumi legió táborában nehézgyalogosok szolgáltak, ezért stratégiai jelentősége volt annak, hogy a közelben legyenek lovas csapatok is. Ezt a szerepet töltötte be Campona 480 lovaskatonával.
Balra Campona 480 fős lovastábora, jobbra Aquincum, ahol 6000 katona élt
A lovakat azonban nem teljesen úgy kell elképzelni, mint a mai telivér hátasokat: az ókorban még nem léteztek nagytestű, magas, gyors futásra kitenyésztett paripák.
Kicsivel alacsonyabbak voltak, a marmagasságuk nagyjából 140 cm lehetett, de a póniknál jóval arányosabbnak kell őket elképzelni.
A római lovakra a mai camargue-i ló hasonlít a legjobban
A legjobban a mai camargue-i lovakhoz hasonlítottak, és nagyjából 60 km/h-val voltak képesek vágtázni. Ami a felszerelésüket illeti, patkolni nem kellett őket, a lovasok kengyelt nem használtak, és egy szarvakkal ellátott párnázott nyeregben ültek, hogy ne pottyanjanak le egykönnyen. Szerették a díszes szíjakat, szíjelosztókat, kantárvereteket, utóbbiakból több is előkerült az ásatások során. A rómaiak szorosan kötődtek a lovukhoz, egy barakkban laktak velük, veteránként pedig sokan hazavitték magukkal a hátasukat.
A sisakok és fegyverek mellett egy méretarányos lovaskatona ábrázolását látjuk
Melyik volt Campona leghíresebb csatája?
322-ben járunk, amikor Rausimodus szarmata király átkel seregével a Dunán, azzal a szándékkal, hogy raboljon és fosztogasson a Római Birodalomban. Ehhez át kellett jutnia a védelmi rendszeren, és a manőverrel pechére éppen Camponánál próbálkozott. Az ókor egyik történetírója szerint a szarmaták elkezdték felgyújtani a falak fa részeit, és úgy nézett ki, az erőd hamarosan elesik, amikor megjelent I. (Nagy) Constantinus császár az elit haderővel, közrefogták a szarmatákat, és megsemmisítő vereséget mértek rájuk. A hadjárat a Duna túlsó partján is folytatódott. Az eseményről még egy császárt dicsőítő költemény is született Porphyrius tollából,
ő nevezi Campona Victrixnek, azaz Győzedelmes Camponának a helyszínt.
Az esemény egyébként nagyjából egy évtized múltán megismétlődött, ám akkor elesett az erőd.
Római sisak
Hogyan harcoltak a rómaiak?
A kiállításon ókori tárgyak másolatait is szemügyre vehetjük, többek között fegyvereket, sisakokat. Szinte hátborzongatóan fest az a teljesen kifejezéstelen arcmaszk, ami állítólag hűen tükrözi a rómaiak harcmodorát. Ők ugyanis néma csendben, mindenféle érzelemkifejezés nélkül vonultak a csatába. Képzeljük el a jelenetet, ahogy a hadsereg pisszenés nélkül felsorakozik, közben pedig csak a felszerelés zörgését hallani. Ez ám a hatékony pszichológiai hadviselés!
Hogyan érhetjük tetten Nagytétényben az egykori erődöt?
A kiállításon két makettet láthatunk, az egyik a 220 körüli állapotokat mutatja be, amikor a kőfalak még alacsonyabbak voltak, a másik pedig a 4. századi erődöt ábrázolja. Ekkoriban Campona tábora szinte városként működött. Kőfalai akár 6-8 méter magasak is lehettek. Kapuiból kettőt (hogy jobban védhető legyen) elfalaztak, tornyaiban hadigépeket helyeztek el.
A kinti makett az erőd 4. századi állapotát tükrözi
Ha jártunk már Nagytétényben, feltűnhetett, hogy a fő utca látszólag minden logika nélkül tesz egy kanyart. Mráv Zsolt régész-muzeológustól megtudjuk, hogy ez minden valószínűség szerint a római erőd két kapujának elfalazása miatt lehet, ekkor ugyanis a nagy forgalmat lebonyolító út helyett kerülőutat kellett építeniük a rómaiaknak, ami úgy tűnik, később is fennmaradt. A középkorban egy rommező maradt itt az ókori erőd helyén, ami szintén közlekedési akadályt jelentett, és amikor a város a török hódoltság után újra betelepült, akkor is megtartotta a jól bejáratott útvonalat. A helyzet azóta változatlan.
Miért van kibontva a bacchánsnők haja?
A Campona Victrix frappáns logója, az egyetlen vonalból álló, C és V betűt, labirintust, illetve római sisakos fejet egyszerre ábrázoló kép még egy nemzetközi díjat is elnyert. Még a sisakos logó tervezése előtt, amikor a kiállítás arculatán kezdtek el gondolkodni, egy másik ábrázolás is versenyben volt, mint jelkép: a kőtáblába faragott táncoló bacchánsnő, ami Dionüszoszt, a bor, a mámor és a szőlőtermesztés istenségét jeleníti meg.
Harmonikus ábrázolás egy bacchánsnőről
Érdemes tudni róla, hogy jelenlétében senkin nem lehetett semmiféle csomó, se a ruháján, se az övén, se a cipőjén, se a haján, erre utal a hölgy szabadon lobogó haja, ami egyébként az ókorban nem volt túlságosan jellemző viselet. Zene, tánc, extázis és egy idilli túlvilág képe tartozott a Dionüszosz-kultuszhoz. A kőfaragó mindezt egy harmonikus, könnyed táncmozdulatba sűrítette, még az alak aránytalanságai, nagy keze-lába sem tűnnek fel első ránézésre. A dombormű klasszikus bája miatt merült fel, hogy ő legyen a múzeum jelképe, ám végül a sisakos fej tűnt praktikusabb választásnak.
A kiállítóhely jelképe, a sisakos fej a bejáratnál
Nyitvatartás:
2023. május 20. - 2023. október 31.: szerdától péntekig 10-től 18 óráig, ill. minden hónap utolsó hétvégéjén szintén ebben az időpontban
A jegyeket előre kell megváltani. Bővebb információ ide kattintva.
Jegyárak:
Teljes árú jegy: 1450 Ft
Kedvezményes jegy: 700 Ft
Családi jegy (legalább két 18 év alatti személyt kísérő, egy/két szülő vagy közeli hozzátartozó): 3800 Ft
Felnőtt csoportjegy: 1250 Ft
Diák/nyugdíjas csoportjegy: 600 Ft
Minden hónap 3. szombatján ingyenesen látogatható.
