Egy tulipán, amely kiszökött a kastélykertekből

A tulipánok népes nemzetségének egyik Dél-Európában őshonos, vadon élő faja századokkal ezelőtt kerülhetett hozzánk. Főúri kertekből kivadult példányaival néhány helyen az országban ma is lehet találkozni.

Szöveg:
Fotó:
Björn S. / Wikipedia (Kiemlet kép)
2022. április 22.

A tulipánok népes nemzetségének egyik Dél-Európában őshonos, vadon élő faja századokkal ezelőtt kerülhetett hozzánk. Főúri kertekből kivadult példányaival néhány helyen az országban ma is lehet találkozni.

A tulipánok nemzetsége meglehetősen népes, a több mint száz vadon élő faj többsége Közép-Ázsiában honos, az ezekből nemesített fajták száma ma már több mint ötezer.

Tulipánőrület Európában

A tulipánt a törökök érkezésével ismerte meg Európa. 1555-ben a bécsi udvar isztambuli nagykövete, Ogier Ghiselin de Busbecq hozta azt az Oszmán Birodalomból Nyugat-Európába. A tulipánhagymák a kor neves botanikusához, Charles de L’Écluse-hoz is eljutottak, neki köszönhető a tulipántermesztés meghonosítása Németalföldön, ami hamarosan virágzó üzletággá vált.

1629-ben az európai botanikusok már körülbelül ezer nemesített fajtát jegyeztek fel, és egy-egy értékes hagyma vagyonokért cserélt gazdát. Ezt az 1634-től 37-ig tartó időszakot holland tulipánmániának is hívják. A tulipánhagymák kereskedelmébe a spekulánsok is beszálltak, az árak pedig irreális magasságokban emelkedtek.

A tulipánláz csúcspontján egyetlen ritka és különleges tulipánhagyma tízszer annyit ért, mint egy kézműves mesterember éves fizetése.

A lufi 1637-ben pukkant ki, a hagymák ára a mélybe zuhant, és később már soha nem érte el a tulipánláz idején tapasztalható magasságokat, de a tulipánok máig nagyon fontos szerepet töltenek be a hollandok életében.

Egy különutas szépség

Az Európába került tulipánok többségétől eltérően a törékeny kis sárga erdei tulipán (Tulipa sylvestris) nem Ázsiából érkezett, ez a faj a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékén őshonos, de ma már Nyugat-és Észak-Európában is sokfelé előfordul. Ezeknek a kivadult állományoknak az őseit kertészeti céllal hozták be a kontinens nyugati és északi országaiba még a 16. században. Angliába is ekkor került be, és a 18. században már írtak vadon növő állományokról.

Az erdei tulipán kecsesebb, törékenyebb, mint a nemesített tulipánok többsége. A 25-40 cm magas száron ülő virág is visszafogottabb, hegyes végű lepellevelei olykor halványzöld sávval árnyaltak.

Honnan jött az első hagyma?

Ahogy arról egy most zajló holland-német kutatás kapcsán lehet olvasni, a 16. században egyre nagyobb divat, sőt státuszszimbólum volt, ha valaki ritka és egzotikus növényeket tudhatott a kertjében. Akkoriban gyakori ajándék volt felsőbb körökben egy-egy ilyen kuriózum-számba menő faj. „Az első Tulipa sylvestris-hagymák, amelyek Észak-Európába jutottak, az észak-olaszországi Bolognából és a dél-franciaországi Montpellier-ből származnak" – írja a fent említett tanulmányban Anastasia Stefanaki botanikus.

Ahogy a kor neves botanikusa, Charles de L’Écluse egy levélben tanácsolta egy újdonsült tulipánhagyma-birtokosnak, ezeket a tulipánokat nem szabad más tulipánokkal keverni, a kertben külön kell őket elhelyezni, és kövekkel kell korlátozni, különben hajlamosak elszökni és az egész kertben és azon kívül is szétterjedni.

És így is lett, az erdei tulipánok kiszöktek a kertekből, századokkal ezelőtt elkezdtek vadon is terjedni, így mára a faj rendszertana enyhén szólva is bonyolult, az egyes alfajok származási helyének kibogozása nem kis feladat elé állítja a kutatókat.

Sárga tulipán a fűben

A nálunk megtalálható foltszerű, kisebb állományok is kastélykertekből, temetőkből vadultak ki vagy maradtak meg máig a kastélykertekben, parkokban. Ilyen hely például a Vas megyei csákánydoroszlói Batthyány-kastély környéke, illetve Békés megye néhány ismert lelőhelye.

A Kettős-Körös partján fekvő Köröstarcsán a ligetben és egy legelő szélén található meg a sárga erdei tulipán, ami a helyi értéktárba is bekerült. Ugyancsak igaz ez Mezőberényre, ahol szintén vannak kisebb vadon élő állományok, és a különleges virág itt is a helyi értéktár része.

Szarvason az Anna-ligetben is fellelhető az erdei tulipán, amit még feltehetően a park alapítói, gróf Bolza József és felesége Batthyány Anna telepítettek ide. Erről feljegyzések nincsenek, azt azonban lehet tudni, hogy Gróf Bolza Józsefre, aki a 19. század elején Bécsben királyi testőrként szolgált, nagy hatást gyakorolt a schönbrunni kastély parkja. Az Anna-ligetbe, amely nevét feleségéről, Batthyány Anna grófnőről kapta, Schönbrunnból hozatott több fát is, például páfrányfenyőt és mamutfenyőt, és ki tudja, talán a földlabdás fák mellett egy kis csomagban néhány erdeitulipán-hagyma is ott lapult.

Tudtad, hogy létezik magyar tulipán?

A sárga virágú Tulipa hungarica, a magyar vagy al-dunai tulipán egy bennszülött tulipánfaj a Vaskapu-szorosban és környékén, nálunk sajnos nem lehet találkozni vele. A fajt a neves botanikus, Borbás Vince írta le először 1882-ben. A növény védett, a Kazán-és a Vaskapu-szoros meredek szikláin él.

Tulipánszüret az ország több pontján

A tulipánok kedvelőit ebben az időszakban az ország több pontján is várják kisebb-nagyobb tulipánoskertek, ahol nemcsak csodálni és fotózni lehet a virágokat, de szedni is. Néhány lehetőség a teljesség igénye nélkül:

Kőröshegyi Levendulás

Kevélyhegyi Levendulamező- Pilisborosjenő

Tulipgarden-kertek az ország 13 pontján

Nyírtelek- A Kert

Cikkajánló