A Kékes északi oldalában található Pisztrángos-tó a környéket járó túrázók egyik kedvenc pihenőhelye. Nem csoda, hisz egy meseszép helyről van szó. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a tónak kulcsfontosságú szerepe van a környék kétéltűinek életében.
A Kékes meredek, északi letörése alatt, 667 méteres tengerszint feletti magasságban, Parád határában találjuk a Pisztrángos-tavat. A letörés aljában fakadó források itt csendesen szivárognak lefelé, és közben alaposan átáztatják talajt. A lecsorgó víz csuszamlás nyomán létrejött mélyedésekben gyűlik össze, kis forráslápokat és tavacskákat alakít ki, mint amilyen például a közeli Kőris-mocsár.
A Pisztrángos-tó feletti Petőfi-forráshoz mesterséges övárkon érkezik a víz a felette levő természetes forrástól, majd egy vályú vezeti el azt a tóhoz.
A Pisztrángos-tónak otthont adó lapos térszín is a csuszamlásos folyamatokhoz köthető, de magát a tómedencét már mesterségesen mélyítették ki haltenyésztés céljából a 20. század elején.
A Pisztrángos-tó nemcsak szép, de élővilága is értékes.
Pisztrángok nincsenek, kétéltűek annál inkább
A Pisztrángos-tóban – nevével ellentétben – ma már nem találunk halakat, a környékbeli kétéltűek, például a ritka és fokozottan védett alpesi gőte, a foltos szalamandra, a gyepi béka és a pettyes gőte számára azonban a tó a környék egyik legfontosabb szaporodóhelyének számít. A vízállás a 60-as évektől a 90-es évekig a Mátra legnagyobb alpesigőte-populációjának otthona volt. A Mátrában kevés természetszerű állóvíz található, ezért is van annak a kevésnek különösen nagy szerepe az élővilág életében.
Fiatal gyepi béka
A Pisztrángos-tóban akár még október elején is láthatunk alpesigőte-lárvákat. Ezeknek a kései utódoknak azonban sietniük kell, hisz nagyobb a túlélési esélyük, ha a tél beállta előtt átalakulnak. Kopoltyúik felszívódnak, az apró állatok kimásznak a szárazföldre, és alkalmas telelőhelyet keresnek maguknak, ahol átvészelhetik a hideg hónapokat.
Alpesi gőte lárva
A tó új élete
Ahhoz, hogy a Pisztrángos-tó még sokáig élő- és szaporodóhelye lehessen kétéltűek generációinak, tenni kellett valamit a tó gyors feltöltődése ellen. A tóba érkező vizek által szállított hordalék, illetve a tó körül álló égerek lombhullása fokozta a feliszapolódást, ami miatt egyes fajok számára már egyre kevésbé volt megfelelő a szaporodóhely.
A tó kedvelt célpontja a kirándulóknak, így számukra nemcsak pihenőhelyeket alakítottak ki, de tájékoztató táblákat is kihelyeztek.
Egy 2021-ben zárult, három éves projekt keretében többek között a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) szakemberei 189 kisvizes élőhelyet hoztak létre, vagy állítottak helyre a Mátrában, 2020 késő őszén pedig a Pisztrángos-tónál is megkezdődtek a munkálatok.
Az iszap kotrása, illetve a hegyről érkező hordalék megfogása mellett új zsilipeket is építettek, amellyel már csak a BNPI munkatársai tudják szabályozni a vízszintet. Korábban ugyanis a vízvisszatartást szolgáló, régi, deszkás tilókat az erre járó, itt piknikező kirándulók is előszeretettel nyitogatták. Mindeközben azonban arra nem gondoltak, hogy ezzel akár az alpesi gőték petéinek sokaságát is elpusztíthatták. A peték ugyanis, amiket a gőték sekély vízben álló növények levelére raktak, a vízszint süllyedése miatt szárazra kerültek.
Az új zsilip, amit már csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei tudnak kezelni.
Nagyvadak vs. kis vizek
A tó mellett egy gyönyörű és értékes égerlápot is láthatunk, amelynek vízszintjét szintén a nemzetipark-igazgatóság munkatársai tudják a természetvédelmi szempontból optimális szintre beállítani.
A Pisztrángos-tó melletti égerláp számos védett növényfaj otthona
A vízben álló égerek, nyírek, bükkök között értékes lágyszárúak – például páfrányok és zsurlók – élnek, de a lápban kétéltűek és más állatok is megtalálják a számukra kedvező feltételeket. Ahogy azonban más élőhelyeket, úgy a Mátra forráslápjait, láperdőit is veszélyezteti a megemelkedett vadlétszám. A szarvasok, őzek, muflonok, vaddisznók vissza-visszajárva előbb-utóbb dagonyát csinálnak az értékes vizes élőhelyekből. Ilyen formájában viszont a kétéltűek számára azok már nem számítanak vonzó élőhelynek, az értékes és ritka lápi növényfajokat pedig a betóduló gyomfajok veszélyeztetik. Épp ezért a BNPI munkatársai néhány éve három lápi élőhelyen kerítéssel zárták ki a nagyvadakat, ami megelőzheti a leromlást.
A vizenyős, árnyékos erdei élőhelyeket a páfrányok és a zsurlók is kedvelik.
A Pisztrángos-tó remek kirándulóhely, része például a vadregényes Kékes tanösvénynek is, amit mi is ajánlottunk már lapunkban. Kialakítottak itt egy pihenőhelyet is, az információs táblák pedig sok érdekességet mesélnek a Kékes árnyékában megbújó tóról és annak értékes élővilágáról.
