Egykor és ma: a Petőfi-kilátó a Bálványon

A Bükk egyik legmagasabb csúcsán, a 956 méter magas Bálványon álló kilátóból tiszta időben nem csak a Magas-Tátrát, de lényegében az egész Északi-középhegységet láthatjuk. Mutatunk pár régi fotót a kilátóról.

Fotó:
Gulyás Attila (Kiemelt kép)
2022. február 10.

A Bükk egyik legmagasabb csúcsán, a 956 méter magas Bálványon álló kilátóból tiszta időben nem csak a Magas-Tátrát, de lényegében az egész Északi-középhegységet láthatjuk. Mutatunk pár régi fotót a kilátóról.

A Bánkútról könnyen elérhető Bálványon álló kilátó valóban ikonikus pont. Az országon belüli, viszonylagosan keleti elhelyezkedésének és magasságának köszönhetően minden bizonnyal valóban ez az egyik legjobb hely, ha kellő időjárási körülmények (hidegpárna, vagy különösen tiszta idő) között a Magas-Tátra festői csúcsait akarjuk megpillantani. Nekem ezen a télen olyan szerencsém volt, hogy még az Alacsony-Tátra keleti kiszögellésén, a Király-hegyen álló meteorológiai állomás is szabad szemmel kivehető volt.

A kilátó másik előnye, hogy – szintén tiszta időben – nemcsak Szlovákia hegyeit számolhatjuk össze, de az Északi-középhegység összes tagját is láthatjuk. Ez megint csak magasságának és annak köszönhető, hogy a torony a Bükk északnyugati, legmagasabb bércsorozatának egyik magaslatára épült.

Számomra ebből a szempontból a legmegdöbbentőbb látvány az, hogy a Mátra tekintélyes tömegéből mennyire kiugrik innen az Ágasvár merész felszökése a hegylánc nyugati végén. Nem vagyok biztos benne, hogy az tényleg az Ágasvár, de mi más lehetne az a csúcs? S ha az, vajon ennek köze lehet ahhoz, hogy régi korok embere ide is várat épített?

Ahogy a kilátó építésének körülményeit részletesen leíró cikkből is kiderül, a Diósgyőri Vasas Testgyakorlók Köre turistái által, a Diósgyőri Vas- és Acélgyár jelzőtornyának vaselemeiből épített, 1948-ban átadott kilátó előtt egy alkalmi kilátóként is használt, düledező, fa háromszögelési pont volt itt. Ezt örökítette meg Schermann Szilárd 1932-es képe, de a Fortepanon szerencsére megtalálható egy másik kép is ebből az időszakból (1933-ból), amely a kor hegyi, mai szemmel nézve lenyűgöző öltözködési kultúrája miatt érdekes leginkább.

Aztán sok-sok tiszteletreméltó munkával megépült az 1848–49-es szabadságharc és nagy költője előtt tisztelgő kilátó. Nem tudom, hogy csak a kilátó további történetének ismerete teszi, de az 1968-ban készült képen meglehetősen karcsúnak, már-már ingatagnak tűnik a különleges formájú építmény. Mindenesetre tény, hogy az idők során többször is le kellett zárni a rozsdásodás miatt életveszélyessé vált objektumot. 2003-ban is felújították, jelen, meglehetősen masszív formáját pedig 2016-ban kapta.

Kihagyhatatlan látnivaló, különösen napkelte és napnyugta idején!


Cikkajánló