Hírek

Egyre nagyobb területet vesz birtokba a spanyol csupaszcsiga

Egy friss felmérés szerint milliárdos károkat okozhat a spanyol meztelencsiga Magyarországon, ez az egyik legagresszívebben terjedő konyhakerti kártevő hazánkban.

Szerző:
Sajtóközlemény
Fotó:
Morandini Pál
MTM / Fehér Zoltán
Zirig Árpád
Bujbáczi Brigitta
2018. november 27.

Egy friss felmérés szerint milliárdos károkat okozhat a spanyol meztelencsiga Magyarországon, ez az egyik legagresszívebben terjedő konyhakerti kártevő hazánkban.

Szeptemberben mi is megírtuk, hogy a faj hazai elterjedéséről felmérést készítenek annak érdekében, hogy minél hatékonyabb védekezési stratégiát lehessen kidolgozni a csigák ellen. Az Agroinform.hu oldalán található kérdőívet bárki kitölthette. A szakemberek arra kérdeztek rá, hogy hol észlelték csupaszcsigák jelenlétét, mekkora az általuk okozott kár, és hogy milyen módszerekkel, illetve milyen hatékonysággal védekeznek ellenük. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Agroinform.hu mezőgazdasági portál most összegezte az eredményeket a 850 személytől beérkezett válaszok alapján.

 

Fotó: Morandini Pál
Fotó: Morandini Pál


Elsősorban a Dunántúlról és Budapestről jelentették a kártevőt, de az Alföldről és az északi megyékből is érkeztek adatok. A felmérésből kiderült, hogy a meztelencsiga elsősorban konyha- és virágoskertekben fordul elő, de egyéb területeken - szántóföldön, falusi utcákon, erdőben - is megfigyelték. A válaszolók általában nagy számban észlelték a kártevőt, ahol pedig több éve jelen van, ott tömeges elterjedésről adtak hírt. A válaszadók többsége szerint a csiga nem válogat a táplálékban, szinte mindent letarol. Ha az idei felmérés eredményeit összehasonlítjuk a korábbi, 2010-es felmérés adataival, úgy tűnik, hogy a faj észak és keleti-délkeleti irányba terjed az országban.

 

Fotó: MTM / Fehér Zoltán
Fotó: MTM / Fehér Zoltán

 

A kutatásból kiderül, hogy a hazai házikertek akár 50%-át is érintheti a spanyol csupaszcsiga kártétele, amely 1,1 millió házikerttel, valamint kertenként és évente 20 ezer forint terméskieséssel kalkulálva országos szinten akár tízmilliárd forintos nagyságrendet érhet el.

 

Fotó: Zirig Árpád
Fotó: Zirig Árpád

 

A kerttulajdonosok sokféleképpen próbáltak fellépni a csigák ellen, de hosszú távon nem sikerült megakadályozni a visszatérésüket. A legelterjedtebb a fizikai védekezés, de sokan alkalmaznak vegyi anyagokat, például sót, mészport, gipszet, hamut, csigaölő granulátumot, és a hagyományos sörös csapda is elterjedt. A biológiai védekezésben az indiai futókacsa a leggyakoribb, és ez kínálja a leghosszabban tartó megoldást. Emellett nem túl elterjedt, de hatékony megoldás lehet védelmi sávok kialakítása is: a védeni kívánt területet 20 centiméter magasságig kifelé hajlított üveggyapottal körbekerítve megakadályozható a meztelencsigák kertbe jutása. A kémiai védekezésben a metaldehid tartalmú szerek helyett egyéb technológiák kifejlesztése és használata lenne szükséges, mivel azok veszélyt jelenthetnek egyes háziállatokra.

 

Fotó: Bujbáczi Brigitta
Fotó: Bujbáczi Brigitta

 

A felmérés eddigi adatai alapján megállapítható, hogy a spanyol csupaszcsiga egyre nagyobb területen van jelen Magyarországon, könnyen alkalmazkodik, és nem válogat a táplálékban. A csiga károkozása jelentős, ezért a szakemberek a védekezési módszerek hatékonyságának további vizsgálatát javasolják.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Eleged van a narancssárga meztelencsigákból?

Megmenekülhet a legveszélyeztetettebb magyarországi puhatestű

Cikkajánló