A Körös-Maros Nemzeti Parkban az utóbbi években örvendetesen növekszik a fészkelő szalakóták száma. A jelek szerint idén is sokan költenek majd a dél-alföldi tájakon.
A szalakóták (Coracias garrulus) esetében minden bizonnyal széthúzódó költési időszakra lehet számítani, mivel visszaérkezésük is igen vontatottan haladt. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint egyes párok még csak most keresik a megfelelő odút, mások már a tojásokon ülnek.
Cserebökény térségében van a legtöbb, számukra kihelyezett mesterséges odú, mivel az itteni élőhely kiváló a faj számára. Az utóbbi években rendszerint száz felett volt a fészkelőpárok száma. Idén is hasonló állománynagyságra számítanak a szakemberek. A párok már megkezdték a területfoglalást, és vadászgatnak az odúk körül.
A Kígyósi-pusztán idén erős szalakótaállomány mutatkozik, legalább 40 pár költésére számítanak. Egy-két pár természetes fészkelőhelyen (odvas fában) is költ. Azt, hogy a szalakóták már megkezdték a költést, leginkább abból lehet megállapítani, hogy a hím szorgalmasan hordja a táplálékot a tojónak.
A Vásárhelyi-pusztán csak mesterséges odúban költenek szalakóták, mivel itt nincsenek öreg, odvas fák. Az utóbbi években általában 50 körül alakul a fészkelőpárok száma, s minden évben 1-2 párral növekszik. A nemzetipark-igazgatóság munkatársai bíznak benne, hogy a folyamat idén sem törik meg. Érdekesség, hogy tavaly éppen a Vásárhelyi-pusztán kikelt két szalakótafióka kapott először Magyarországon műholdas jeladót a hátára. Egyikük, a Pétör névre keresztelt hím, csaknem ugyanoda tért vissza, ahol tavaly fészkelt.
A Kis-Sárrétre az előző évhez hasonlóan most is nagyon vontatottan érkeztek vissza a szalakóták. Tavaly itt jó év volt, 25 pár költött. Idén is legalább ennyire számítanak, már 15 helyen láttak költőhelyet foglaló vagy éppen költő párokat.
Dévaványa környékén az utóbbi években 8-12 pár fészkelt. Ebben a térségben még vannak olyan öreg, odvasodó fák, amelyeknek természetes üregeit költésre használhatják a szalakóták. A jelek szerint az idei év áttörést jelent majd, a remények szerint jelentős állománynövekedés lesz. A 40 odúból már legalább 13-at elfoglaltak, s 10 helyen a tojásokat is lerakták. Van olyan tojó, amelyik már 4 tojásos fészekaljon kotlik.
A Csanádi-pusztákon általában 50 pár költ. A tojásrakás május utolsó hetében kezdődött, s június elején érte el a legnagyobb intenzitást. A szalakóták általában 4-5 tojást raknak, de jó években ez akár 6 is lehet. A fiókák 3,5-4 hét után kelnek kis, s 24-25 naposan repülnek ki a fészekből. Ebben a térségben is van 1-2 természetes fészek, de a többség a mesterséges odúkban költ. Az itteni mozaikos élőhelyek (gyepek, extenzív jelleggel kezelt szántók, kisebb-nagyobb facsoportok, tanyahelyek, fasorok) kitűnően megfelelnek a szalakóták igényeinek.
A Maros-ártérben a korábbi években nem költöttek szalakóták. Idén a nemzetipark-igazgatóság munkatársai kihelyeztek ugyan 16 odút, de egyelőre itt csak egyetlen kóbor példányt figyeltek meg.
Láttál már szalakótát fészket foglalni mesterséges odúban? Most megnézheted.
Június 5-én a tojó lerakta első tojását a fészekben. Erről is van felvétel.
Az első tojást még három követte. Ha szeretnél bepillantani a dél-alföldi Sándorfalva határában lévő szalakótacsalád életébe, akkor kattints rá az élő közvetítésre itt.
Kapcsolódó cikkeink:
Ahol a spanyol és a magyar szalakóták találkoznak
