A madarat fiatal egyedként gyűrűzték tavaly júliusban a Dávodi Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson. Idén pedig Nagy-Britannia keleti partvidékén, az Orwell-folyó torkolatánál fogták vissza. Dobpergés: ezzel ő lett az első magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta, aki bizonyítottan Angliába jutott.
Az angliai Trimley Marshes Nature Reserve (Trimley-mocsarak Természetvédelmi Terület) térségében, az Orwell-folyó torkolatánál május elején visszafogott énekesmadarat 2024 júliusában gyűrűzték meg a Dávod határában lévő madárgyűrűző állomáson. Ezáltal ő lett az első hazai jelölésű cserregő nádiposzáta, ami megkerült Nagy-Britanniában – osztotta meg a jó hírt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a honlapján.
Hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy ez a cuki kis énekesmadár inkább Angliát választotta vonulási úti célul a jellemzőbb keleti vagy nyugati irány helyett, azt Orbán Zoltán ornitológustól, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjétől kérdeztük meg.
„Erre egyszerű a magyarázat: a fiatal kora lehet az oka” – foglalta össze tömören az MME szóvivője. A hazánkban és a Kárpát-medencében gyűrűzött nádiposzáták nagyobb része két fő útvonalat használ. A délkeleti irány a Balkánon keresztül vezet Törökország, Kis-Ázsia, Szírián át Egyiptomba. A másik a délnyugati irányba vonul az Ibériai-félszigeten át Afrikába. A telelőterületük Afrika Száhel- és Szavannai övezetei.
A cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) tipikus nádi énekesmadár, Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Az Angliában nemrég visszafogott cserregő nádiposzátát 2024. júliusban a Dávod határában működő Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson gyűrűzték meg első éves korában, azaz még fiatal egyednek számít. „A fiatalokra mindig jellemzőbb az a viselkedési ökológiai sajátosság, hogy szeretnek eltérni a fő vonulási iránytól, kalandozóbb természetűek, nem cél még náluk a területhűség, és inkább az irány nem tartása a kód, ami a madár génsodródását segíti elő, ami pedig fellazítja a beltenyészetet. Az idősebb madaraknál fontosabb a területhűség, mind a költő-, mind a telelőterületen, ezért a beltenyészet is jobban kialakulhat” – magyarázta Orbán Zoltán.
Ez a fiatal, Magyarországon gyűrűzött cserregő nádiposzáta a dávodi madárgyűrűző állomás posztja szerint jó messzire repült, hiszen a gyűrűzési helye és a visszafogás helyszíne (Trimley) között légvonalban több mint 1400 km van, de a térképet elnézve ennél valószínűleg hosszabb úton tette meg a távolságot.
Cserregő nádiposzáta
A cserregő nádiposzáta megkerülési térképét az online EURING (www.euring.org) Eurázsia-Afrika Madárvonulás Atlaszban tekintheted meg.
Ha érdekel, milyen a hangja a nádiposzátáknak, ebből a videóból kiderül, és további érdekességeket is megtudhatsz ezekről a kedves nádi énekesmadarakról:
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
