A Magyar Madártani Egyesület (MME) a hamvas rétihéja védelmére felállított munkacsoportja a korábbi évekhez hasonlóan idén is sikerrel folytatta a madármegfigyelést, aminek célja a faj védelme és élőhelyük feltérképezése.
A munkacsoport 2020-ban és 21-ben nyomkövetővel rendelkező madarak viselkedését és fészkelőhelyeik tulajdonságait vizsgálta, idén pedig olyan helyszínek kutatásába kezdtek, ahova az elmúlt évtizedekben nem sikerült eljutnunk a madarászoknak – olvashatjuk az MME oldalán. Ahhoz, hogy a szakemberek egy ritkább madárfaj védelmi stratégiáját megalapozhassák, szükségük van a faj által kedvelt, jól bevált vagy akár a számukra nem megfelelő élőhelyek beazonosítására. A már ismert helyek mellett idén a Rába-völgy, a Rábaköz és a Mosoni-sík, valamint a Nagy-Berek és a Bihari-sík élőhelyeire is eljutottak az MME munkatársai, hogy felderítsék a helyi fészkelő hamvas rétihéjákat.
Nincs könnyű dolguk a madarászoknak. A hamvas rétihéja költési időben ugyanis meglehetősen észrevétlen maradhat. Akár 20 km-re is eltávolodhat a vadászó hím, miközben a tojó a sűrű növényzet takarásában kotlik.
Öreg tollruhás hamvas rétihéja hím
Egy szerencsés megfigyelés alkalmával azonban a kutatók kulcsinformációkat szerezhetnek, hogy egy kóborló, vonuló vagy már fészket foglaló példánnyal van dolguk. Az MME munkacsoportja ismereteiket és tapasztalataikat átadva igyekszik önkénteseket is bevonni a hamvas rétihéják megfigyelésébe, melynek célja, hogy még több információt szerezzenek a madár hazai állományról. Emiatt júniusban terepi bemutatót tartottak 14 érdeklődő vasi és Győr-Moson-Sopron megyei madarásznak, majd egy Vas megyei pár költését ellenőrizték. A találkozó után a felmérők saját működési területükön önállóan keresték tovább a hamvas rétihéjákat. A Rába-völgy további területén a vasi madarászok végezték a felmérést, itt a 2021-es évvel ellentétben idén nem került elő biztos költőpár.
A Bihari-síkon már eredményesebb volt a keresés. Itt a munkacsoport 16 fő részvételével végzett felmérést, aminek eredményeként tíz pár hamvas rétihéját sikerült megfigyelni, mindemellett ismeretlen kerecsensólyom- és túzokköltőhelyeket is felfedeztek.
Hamvas rétihéja fiókák gabonában épült fészekben a Bihari-síkon
Két megtalált hamvasrétihéja-pár egy gabonatáblában egymás közelében épített fészket. Az állatok védelmében a madarászok értesítették a felmérésben közreműködő területileg illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait, akik még az aratás előtt fémhálóból készült kerítésekkel óvták a fészkeket. Itt további két pár még utólag, az aratás közben is előkerült. Ez az eset is mutatja, hogy mennyire jól elrejtőzhetnek a hamvas rétihéják akár forgalmasabb helyek közelében is.
A felméréseken összesen 12 biztos és 5 valószínű fészkelő hamvasrétihéja-párt találtak a megfigyelésben résztvevők. A Turdus applikációban rögzített helyszínek tovább javíthatják a madár elterjedési térképének pontosságát.
A három nagyon hasonló faj közül (fakó-, kékes-, hamvas rétihéja) csak ez a faj költ Magyarországon is. Testmagassága 43-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-120 centiméter. A hím 230-300 gramm, a tojó 320-440 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím háti része kékesszürke, szárnya vége fekete, karevezőin fekete keresztszalag van; hasalja fehér vörösbarna csíkozással. A tojó barnás színű, csíkozott; fehér farcsíkja van.
A hazai állomány nem túl nagy, és évről évre kis mértékben ingadozik. Magyarországon május és szeptember között lehet megfigyelni, a telet Afrikában tölti. Eredetileg a nedves rétek és nyílt mocsaras területek madara volt, manapság nagyrészt az ezek helyén kialakított mezőgazdasági területeken fészkel. Magyarországon a nagyobb kiterjedésű turjánosokban, lápokon, vizenyős területeken költ, jelentős részben védett területen. A pár növényi anyagokból minden évben új fészket épít a talaj egy lokálisan magas pontjára, sűrű növényzet közé. Fészekalja 2-6 tojásból áll. A fiókák 29-30 nap alatt kelnek ki, további 4-5 hétig a fészekben maradnak, ahol a tojó eteti őket, a hím által fogott zsákmánnyal. Tápláléka madárfiókákból, kisemlősökből, hüllőkből és nagyobb rovarokból áll. Fokozottan védett faj, természetvédelmi érték: 500 000 Ft.
