Bár a gombaszezon java majd csak később jön, az esőzéseknek hála már számíthatunk az ehető őszi gombák megjelenésére. Nézzük, most miért érdemes kosarat vinnünk magunkkal az erdőbe: bemutatunk néhány ismertebb és kevésbé ismert fajt is.
Nagy őzlábgomba


Mindenki kedvence az ízeletes és figyelemreméltó küllemű nagy őzlábgomba, ami tekintélyes méreteket ölthet: akár 40 cm magasra is megnőhet, 30 cm-es kalappal. Utóbbi tartozéka az idő előrehaladtával egyre jobban kiterül, bézses-halvány barna színű, sötétebb barna pikkelyekkel. Az esernyőhöz hasonlító gomba egyes helyeken tömegesen nő, de egyébként is gyakorinak számít, főleg kora ősszel. Tisztásokon, napfényes erdőszéleken, mezőkön jelenik meg. A fiatal példányokat tölteni szokták, egyébként rántva a legfinomabb (pörköltet inkább ne csináljunk belőle).
Ízletes vargánya


Bár már tavasz végén is találkozhatunk vele, október közepéig szedhetünk az erdőkben ízletes vargányát, ami az őzlábgombához hasonlóan sok gombász kedvence. Ennek oka egyszerű: az ízeletes vargánya – nevéhez híven – finom és sokoldalúan felhasználható. Már az illata is ínycsiklandó, az íze pedig diós aromájú. Akár nyersen is lehet fogyasztani, de megállja a helyét a pörköltben, a levesben, ki lehet rántani, és fűszerként is használható. Az ízletes vargánya jókorára megnőhet: a kalapja általában 5-25 cm, a tönkje pedig 3-7 cm átmérőjű és 5-15 cm magas. Színe barna.
Ízletes rizike


A legfinomabb rizikeféle, szintén beszédes névvel: kicsit gyümölcsös, édeskés íze van, és az illata is kellemes. Van, ahol fenyőaljagombaként is emlegetik, ami nem véletlen: fenyvesekben és elegyes erdőkben él.
Különlegessége, hogy a színe a narancssárga-barnás-lazac tengelyen mozog, még a tejnedve is narancs árnyalatú.
Tönkje gödröcskés, 3-6 cm hosszú, kalapja 4-11 cm-re nő meg. Sokféleképpen felhasználható: rakhatjuk például salátába, rántottába, lehet belőle gombapaprikást vagy szendvicskrémet készíteni. Immunerősítő hatása is van.
Tölcséres rókagomba


A tölcséres rókagombát az különbözteti meg jóval népszerűbb rokonától, a sárga rókagombától, hogy többnyire kevéséb élénken és egységesen sárga, előfordulnak zöldes és barnás árnyalatok, illetve szürkés erek is rajta, a kalapján pedig egy bemélyedés látható. Tulajdonképpen a szó szoros értelmében nincs is kalapja és tönkje, de ha mégis így szeretnénk definiálni a részeit, előbbit 1-5 cm átmérőjűnek mondhatjuk. Vékony, ruganyos húsa van. Októberig lehet vele találkozni.
Fodros káposztagomba


Az előzőektől könnyedén megkülönböztethető ez a bohókás kinézetű, fodros gomba, amire kéttűs fenyők tövénél lelhetünk rá augusztustól novemberig. „Lebenyei” gömb alakba rendeződnek (és akár félméteresre is megnőhetnek), fiatalon krémszínűek, idősödve sötétednek, okkerbe hajlanak és megkeményednek. Tönkje nincs. Az illata fűszeres. A gombát összetörve liszthez lehet keverni és kisütni, vagy rántottába lehet tenni. Japánban gyógyhatásai miatt termesztik: többek között immunstimuláns, gombaölő, antiallergén hatásokat tulajdonítanak neki.
Fontos, hogy a gombát fogyasztás előtt mindig vidd el szakellenőrhöz! Ezen a térképen könnyen megtalálod a hozzád közel eső lehetőségeket.