Festői kis kápolnák erdő mélyén, tóparton, hegytetőn, szántóföldek között

Nagy templomok rendszerint egy település vagy város központjában épültek. De kis kápolnákat eldugott, bámulatos helyeken is emeltek. Összeállításunkban olyan hazai kápolnákat mutatunk, amelyek a természet ölelésében bújnak meg, egyedi hangulatukkal még azokat is megérintik, akik nem hívő emberek. Ezek a különleges építészeti alkotások minden évszakban tökéletes célpontjai lehetnek egy kirándulásnak.

Szöveg:
2021. december 3.

Nagy templomok rendszerint egy település vagy város központjában épültek. De kis kápolnákat eldugott, bámulatos helyeken is emeltek. Összeállításunkban olyan hazai kápolnákat mutatunk, amelyek a természet ölelésében bújnak meg, egyedi hangulatukkal még azokat is megérintik, akik nem hívő emberek. Ezek a különleges építészeti alkotások minden évszakban tökéletes célpontjai lehetnek egy kirándulásnak.

Gótika az ártéren

Ráckevétől mintegy 6 kilométerre, a Csepel-sziget déli csücskében található Lórév, ez a takaros kis szerb nemzetiségű község, amelynek már a fekvése is páratlan a Duna közelsége miatt.

A település határában azonban egy kis csodára is bukkanhatunk: a Duna árterében, egy erdősávval szegélyezett területen áll a Zichy-emlékkápolna.

A tüneményes neogótikus, romantikus épület festőien mutat a fákkal, bokrokkal körülvett hatalmas réten, egy kis dombon.

Az idilli környezetben található kápolna története már kevésbé idillikus. Az épületet a Habsburg császári család emeltette az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik főrangú áldozata, a Lórév mellett kivégzett gróf Zichy Ödön emlékére, aki a kor egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb Habsburg-hű főnemese volt. Görgey Artúr, mint a térség honvédparancsnoka hívta össze a rögtönítélő haditörvényszéket. A grófot hazaárulás vádjával 1848. szeptember 30-án felakasztották. A történeti források szerint azért kellett meghalnia, mert a vád szerint ellenséges iratokat találtak nála, és mert nem értesítette a horvát sereg közeledtéről a magyar honvédséget.

A kápolnát tíz évvel a gróf halála után építették meg, és 2000-ben újították fel, ekkor az ólomüvegablakokat és a tetőt kicserélték. Maga a terület a Duna ártere, ezért a kápolnát egy mesterséges dombra emelték, hogy a legmagasabb árvizek se érjék el kapuját.

Az építmény egyhajós, homlokzatán rózsaablak és huszártorony látható. A nyíláskeretek és a támpillérek kőből készültek, a többi rész nyerstéglából.

Az északi és a déli oldalfalakon csúcsíves, kőkeretes ablakpárok figyelhetők meg. A műemléki védettségű kápolna jelenleg zárva van, de a környék egész évben sétára csábító, és mindenkinek ajánlható, aki szereti a csendes, nyugodt helyeket.

Megközelítés

Lórév, Ráckeve mellett, a Csepel-sziget déli részén, Budapesttől mindössze 50 kilométerre található. Megközelíthető komppal, vagy autóval Csepel és Ráckeve felől. A 6-os főútról Adonynál kell letérni. Budapestről tömegközlekedve HÉV-vel Ráckevéig, innen pedig regionális buszjárattal kb. 15–20 perc alatt elérhető a település.

Az ország egyetlen halászkápolnája gyönyörű balatoni panorámával

Vonyarcvashegy felett magasodó Szent Mihály-dombon egy takaros, kis, hófehér kápolna, pihenőpadok, asztalok és fenyőkkel szegélyezett, mediterrán hangulatú tisztás várja a kirándulókat. A hagyomány szerint ez Magyarország egyetlen halászkápolnája.

A néphit úgy tartja, hogy balatoni halászok emeltették hálából, amiért egy rianásból megmenekültek.

Ennél valószínűbb, hogy átépítésről lehetett szó, mert a szerencsés megmenekülés idején, az 1740-es években a történeti források szerint a dombtetőn már állt egy kápolna.

A Szent Mihály-domb tökéletes pihenőhely egy balatoni naplementéhez. Fenyőillat, csillogó víztükör, szelíd nyugodtság. A templomkert déli részén, hatalmas fenyőfák között faragott Golgota-szoborcsoport teremt meghitt atmoszférát. Tiszta időben belátni a magyar tenger partját Balatonberénytől egészen Keszthelyig, de a tanúhegyek vonulatai is szépen kirajzolódnak a távolban.

Megközelítés

Vonattal a Vonyarcvashegy megállónál kell leszállni, innen gyalog a Z kereszt jelzést követjük. De a vasúti sínekhez közel kanyarog a balatoni bringakörút is. A helyközi buszokról a Vonyarcvashegy, Petőfi utca megállónál szálljunk le. Autóval a 71-es főút felől érdemes a Balatontourist kemping felé lehajtani egy szűk aszfaltútra, amely egészen a domb aljáig vezet.

Somogy megye legvadregényesebb kápolnája

A somogyi dombok között, Uzdpusztán bújik meg az ország egyik legeldugottabb romkápolnája. Ez az a hely, ahová véletlenül nem keveredik oda az ember. Csak, ha célirányosan keresi, akkor bukkan rá. Nincs kitáblázva, és jelzett út sem vezet hozzá. Ott lapul meg észrevétlenül, elhagyatottan egy fákkal körbenőtt, erdős ligetben. Látni is csupán akkor engedi magát, ha már közvetlenül előtte állunk.

Ahogy hirtelen előbukkan előttünk a szántóföld mellett, majdnem olyan, mintha egy középkori fantasy film kincskeresős díszletébe csöppennénk.

A fák ölelésében omladozó, félrecsúszott toronysisak, gótikus ablakkeretek, vakolt és nyers téglafalak különleges, misztikus hangulatot árasztanak.

És ez a kis kápolna ráadásul nem is középkori eredetű. A Göllei Hírmondó Facebook-bejegyzése szerint a Göllétől északra, a település külterületén, Uzdpusztán található Szent László-kápolna ugyanis az 1880-as évek közepén épülhetett. Építtetője nagy valószínűséggel Uzdpuszta ekkori birtokosa, Chernel Gyuláné.

A Chernel család elhunyt tagjait a kápolna alatti sírhelyre temették. Az épületet az 1950-es évek elején villámcsapás érte, jelentősen megrongálódott, majd ezt követően a kriptát feltörték és kirabolták. Azóta pusztul, pedig a sírkápolna elvileg regiszrált műemléki érték. A neogótikus stílusjegyeket is magánviselő kecses épületromot és környékét idén tavasszal önkéntesek egy csoportja megtisztította az elburjánzó gaztól. Ám még így is, a tereprendezés után is, egészen fura érzés volt sétálni a beszakadt tetőzet és boltozat alatt. Egy hajdan szép építmény, melyről az idők során kicsit elfeledkeztek. Hagyták, hagy nőjön fű, fa, bokor körülötte kedvére, és engedték, hogy az enyészet lassan majdnem mindent felfaljon.

Megközelítés

Kalandos. A göllei temetőtől a széles földút közel 2 kilométeren keresztül vezet a termőföldek között, majd egy kereszteződéshez érkezünk, ahol a kőkeresztnél jobbra fordulunk. Közel 1 kilométer után elérkezünk egy erdős, bozótos részhez, ahol egy fehér zacskóval megjelölt oszlopnál bevágunk a szántások közé, majd pár száz méter után feltűnik a fák között az uzdpusztai kápolna romantikus maradványa.

Bakonybél tóparti csodája

Bakonybél déli részén lévő különleges hangulatú Szent- vagy Borostyán-kúthoz és kápolnájához megéri akár órákat is autózni vagy utazni. A hagyomány úgy tartja, hogy a Borostyán-kút Szent Günter és Szent Gellért remeteségének helyét őrzi. A Szent-kutat három forrás – Gellért, Mór, Günter – táplálja. Kivételes atmoszférájú hely, ahol a tó melletti padokon jól esik kicsit szemlélődni, csak úgy csendben üldögélni, és hallgatni a fák közein járó levegő susogását.

A tó partján lévő kis kápolnát az 1820-as években emelték Nyuli Viktor bakonybéli plébános kezdeményezésére, majd a 1889-ben újjáépítették angol romantikus stílusban. A Borostyán-kút feletti kálváriát 14 stációval 1855-ben építették. Mind a kápolnát, mind a kálváriát legutóbb 2013-ban újították fel. Szent Gellért emlékét szobor is őrzi a tónál: Opra Szabó István zirci szobrászművész alkotása, amely a szentet egy szarvasborjú mellett ábrázolja.

Megközelítés

A Borostyán-kút felkereséséhez a legjobb választás, ha Bakonybél központjában, a Petőfi Sándor utca buszmegállónál szállunk le a távolsági buszról. Bakonybélre Zircről, Pápáról, Veszprémből, sőt, közvetlenül Budapestről is mennek buszok. A buszmegállóból a Petőfi Sándor utcán induljunk el a S és a P+ jelzéseket követve (nem egészen 1 km alatt jutunk a forráshoz). Ha kocsival érkeznénk, a Borostyán-kútnál parkolni is tudunk.

Egy máltai lovag kápolnája a magyar pusztában

A Nagykunság egyik legszebb pusztai kápolnája Kunhegyes és Abádszalók között egy kunhalmon magasodik. A helybeliek Kis-Fás-halomként ismerik a dombot, mely Pusztatomaj határában található. Bár Kunhegyeshez esik közelebb, közigazgatási szempontból mégis Abádszalókhoz tartozik. A kápolnát a korabeli források szerint „a hívek nagy sokasága” részvételével 1892 szeptemberében szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.

Hídvégi és oltszemi gróf Nemes Vince házasságban szerzett birtokán, Tomajpusztán építtette fel 13 szobás kastélyát és a hozzátartozó, terjedelmes majorságot az 1860-as években. Hogy cselédjeinek és a majorságban dolgozóknak ne kelljen a vasárnapi mise kedvéért Kunhegyesre gyalogolniuk, úgy határozott, a birtokán létesít egy megfelelő méretű kápolnát, mely képes mindenkit befogadni, önmagukat is beleértve. Sőt, a grófi család a kriptáját is ide helyeztette.

Nemes Vince, aki számtalan titulusa mellett a máltai lovagrend tagjának is vallhatta magát, a források szerint Novák Ferenc „budapesti műépítészt” bízta meg a kápolna megtervezésével.

A gróf virágzó majorságot hagyott maga után, ám az uradalmat idővel utolérte a magyar nemesi birtokok végzete, a lassú halál, pusztulás, enyészet.

A II. világháborúban a majorság épületei komoly károkat szenvedtek, a kastély és a kápolna is bombatalálatot kapott, mivel valamilyen okból hadi célpontnak tekintették a levegőből. Közvetlenül a front átvonulása után még úgy-ahogy összefoltozták a gazdasági épületeket, de a kastély építőanyagát 1949-re az utolsó tégláig elhordták. A kápolnában még 1965-ben is volt szentmise, de ez volt a szentély hattyúdala. A kápolnát kifosztották, értékes harangját ellopták, műtárgyait összezúzták. A Nemes család kriptáját feltörték, kirabolták”, a csontokat szétszórták. Csupán romos mementóként szolgált a nyomtalanul eltűnt Nemes-uradalom emlékére. A Szent Móric-kápolnát az utolsó pillanatban mentette meg egy teljes felújítás a végleges enyészettől. 2014–2015-ben kívülről-belülről megújult, fákat és orgonabokrokat telepítettek köréje.

Megközelítés

Kunhegyes közelében, az Abádszalókra vezető műútról vonzza a tekintetet a jól látható, környéket uraló, halmon álló pusztatomaji kápolna. A Tisza-tó felé haladva, Kunhegyes utolsó házaitól 3 kilométerre, a jobb oldalon, keleti irányban találunk egy földutat, mely nagyjából a kápolna tornya felé vezet. Egy elhagyatott „uradalmi” tanyaközpontnál jobbra fordulva, már egyenesen a célpontunk felé haladhatunk rajta. A kis kápolna mellett fehér murvával felszórt parkolót találunk, ahol le tudjuk tenni az autónkat.

A földönfutó gróf és kálváriája

Szántóföldek, löszgyepek, mocsárrétek övezte sík vidéken, csendes magányosságban őrködik egy fatornyos, fehér kápolna Dormánd és Tenk között. Több mint 300 éve áll ellent a puszta viharainak és a történelem szeszélyeinek. Körötte a falu többször elnéptelenedett, de Hanyi-puszta emléke, templomának köszönhetően, nem merült feledésbe. Amellett, hogy megkapó látvány, a mai napig híres Szent Anna búcsújáróhely.

Bármelyik irányból érkezzünk a 31-es főúton, nem téveszthetjük szem elől a kápolnát, mert már messziről fehéren világít a fatornyos, kecses épület. Dormánd és Tenk között majdnem félúton, Erdőtelek határában, az országút mentén található. Hangulatos fasor vezet hozzá.

Ha az épület falán látható szemöldökkő feliratának hihetünk, akkor Heves megye egyik legrégebbi pusztai kápolnáját valamelyik erdőtelki Buttler grófnak köszönhetjük.

A hagyomány szerint a kis templom azért épült meg, mert a gróf állatai egyszer csak hullani kezdtek, mind elpusztultak, hét gyerekével nagy szegénységre jutott, és úgy hitte, bűnei miatt sújtja Isten haragja, ezért felajánlásul családja megmeneküléséért Szent Anna tiszteletére kápolnát emeltetett 1719-ben a pusztában. A barokk stílusú épület első komoly restaurálását Buttler Lajos végeztette el 1814-ben, mely dátumot szintén megörökítették a szemöldökkőben.

VI. Pius pápa 1791-ben búcsúkiváltságokat adományozott Szent Anna napjára a pusztai templomocskának. Eszterházy Károly egri püspök 1794-ben hirdette ki. Az építtető szándéka szerint a Buttlerek uradalmának népe a keresztjáró napoktól kezdve egészen Szent Anna ünnepéig (július 26.) minden kedden elzarándokolt a kápolnához, ahol misét hallgatott. Ez a szokás idővel túlnőtt a helyi kereteken, és az ország távolabbi vidékeiről, a Jászságból és Palócföldről is idevonzotta a híveket még az 1900-as évek első felében is.

A Szent Anna-napi búcsúkat egészen az 1950-es évek elejéig megtartották Hanyi-pusztán. Az új politikai rendszer azonban nem nézte jó szemmel a pusztai búcsújárást, így az ország egyik legismertebb Szent Anna-kegyhelye elnéptelenedett, és a kultusz beköltözött Erdőtelek templomába. Az 1960-as években kezdett leromlani az épület állapota, ami végül odavezetett, hogy az 1980-as évek végén ajtaja már nem volt, és az elhagyatottságtól meg az elhanyagoltságtól rogyadozott a teteje. A hagyományok továbbélésének erejét bizonyítja viszont, hogy amint lehetőség adódott rá, az 1990-es évek közepén felújították, és búcsúja azóta ismét egyre több zarándokot vonz.

2015-ben teljes ráncfelvarráson esett át a műemléki védettséget élvező épület. Megszépült a torony, és a kápolna új színt kapott; a korábbi sárga helyett visszanyerte vélhetőleg eredeti megjelenését, a homlokzat galambszürke színűre változott.

Az egyhajós, keletelt, nyugati homlokzata fölött kiugró, fa huszártoronnyal díszített, ívelt szentélyzáródású kápolna előtt 1919-ben emelt kőkereszt áll. Mivel évente csak egyszer, a búcsú napján, Szent Anna ünnepén, július 26-án nyílnak ki a pusztai kápolna ajtajai, ezért az üvegajtón az év nagy részében csak bekukucskálni lehet. Ha belépnénk, egyszerű belső tér és fehér falak fogadnának, a bejárattal szemben, az oltárrésznél, naiv festő által készített festmény díszlik a falon (Szent Annával, Szűz Máriával és a kis Jézussal).

Megközelítés

Dormánd és Tenk községek között a 31-es főútról Erdőtelek határában kell letérni egy földútra, amely közvetlenül a kápolnához vezet.

Cikkajánló