Ha szereted a turisták által alig járt ösvényeket, az eldugott, különleges hangulatú helyeket, akkor a sűrű erdők, rétek és termőföldek ölelésében megbújó papdi kápolnát neked találták ki. Távol a lakott területektől, egy napsütötte tisztáson áll, mint a mesében, magányosan, de pusztulásában is gyönyörűen.
A Sár-hegy különlegessége, hogy platójáról elénk tárul a Mátra déli vidékének teljes körpanorámája, jól láthatjuk a Kékest, a Bükk csúcsait, de a lábunk előtt kinyílik a táj a Mátraalja és az Alföld felé is. A tetején egy bájos kápolna magasodik, amely több száz éve búcsújáró hely.
A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?
Nincs a világ végén, mégis jól elbújt. Sümeg közelében, szántóföldek és erdő találkozásánál, fák karéjában szinte észrevétlenül bújik meg a Tarányiak egykori temetkezési kápolnája. Mint egy elvarázsolt, Csipkerózsika-álmát alvó épület, magányosan a tájban, egyszerre szép és borzongató, ahogy a természet fokozatosan körbefonja és visszaköltözik.
Összeállításunkban olyan hazai kápolnákat gyűjtöttünk össze, amelyeket érdemes egy-egy kiránduláson útba ejteni, és különleges hangulatukkal, környezetükkel még azokat is megérintik, akik nem hívő emberek.
Nagy templomok rendszerint egy település vagy város központjában épültek. De kis kápolnákat eldugott, bámulatos helyeken is emeltek. Összeállításunkban olyan hazai kápolnákat mutatunk, amelyek a természet ölelésében bújnak meg, egyedi hangulatukkal még azokat is megérintik, akik nem hívő emberek. Ezek a különleges építészeti alkotások minden évszakban tökéletes célpontjai lehetnek egy kirándulásnak.
A Tisza-tavat megkerülő gátról érdemes kitérőt tenni a kiskörei hallépcsőtől 10 percre található Szapáry-kápolnához. A békés nyugalmat árasztó kegyhelyen nemcsak egykori miniszterelnökünk sírhelyét találjuk, hanem gyönyörű fákat, egy különleges temetőt, és történeteket a helyiek életéből.
Az Eger mellett emelkedő 536 méter magas Nagy-Egedet a város „házi hegyének” is nevezik, hisz annyira közel van hozzá. Sokan kirándulnak itt, de kevesebben tudják, hogy a hegy tetején egy kápolna romjait rejti az erdő.
Az ország délkeleti peremén, Tótkomlós közelében, az egykori Csanádi-puszták kellős közepén, szántók és legelők közé ékelődve egy parányi erdőfolt ölelésében bújik meg a turisták által szinte ismeretlen mezőkopáncsi Szent István-kápolna.
→ Tovább
Ez az a hely, ahová véletlenül nem keveredik oda az ember. Csak, ha célirányosan keresi, akkor bukkan rá a kicsiny romkápolnára. Nincs kitáblázva, és út sem vezet hozzá. Ott bújik meg észrevétlenül, elhagyatottan egy fákkal körbenőtt, erdős ligetben a Gölle környéki szántóföldek között. Látni is csupán akkor engedi magát, ha már közvetlenül előtte állunk.
Aki szereti a nyugodt helyeket és a magára hagyott épületek melankolikus romantikáját, annak a pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna Füzesabony határában az egyik kedvence lesz.
Szekszárd közelében van két kápolna. Mindkettő gyönyörű, mindkettő dombtetőn áll, az egyiknek a színe különleges, a másiknak a környezete, ugyanis két hatalmas tölgyfa öleli, ráadásul az idősebb néhány éve az Év Fája lett Európában.
Ez a tündéri kis kápolna kék színe mellett arról is híres, hogy gyönyörű kilátással ajándékozza meg az őt felkeresőket. Ráadásul egy igazi famatuzsálem magasodik a bejáratánál, amellyel több mint 130 éve ékszerként díszítik a dombtetőt. Szálka közelében Görögszó szőlőültetvényeinél jártunk.
Ajándékok utáni rohangálni egy plázában nem igazán segít abban, hogy lelassítsunk, és a mindennapi stresszt magunk mögött hagyva, lélekben is megérkezzünk a karácsonyfa elé. Mi lenne, ha ezúttal inkább a természetben hangolódnánk az ünnepekre?
Elkészültek a tervek a Normafától nem messze lévő Anna-rét új kápolnájának megépítéséhez.
Bekövetkezett a legrosszabb, ami a Szent György-hegy legendás kápolnájával megtörténhetett, mivel nem sikerült időben a megmentésére sietni, az enyészet lassan felemésztette, és a tornya beomlott.
Már régóta szemeztem az Eger mellett emelkedő Nagy-Egeddel, és november közepén végre sort kerítettem egy körtúrára. Az őszi főszezon itt októberben van, amikor cserszömörcéktől vöröslik a hegyoldal, de a Nagy-Egednek ilyenkor, szezonon kívül is különleges hangulata van, főleg akkor, ha a hegy rejtélyes múltja is feltárul a látogató előtt.
Eredeti szépségében pompázik a kis kápolna az Oszterva nyugati lejtőjén lévő fenyvesben, amely szimbolikus emlékhelye a Tátrában hegyi balesetben elhunyt embereknek.
A Börzsönyhöz kötődő érdekes földrajzi nevek és a hegység eldugott zugai szinte kifogyhatatlanul szolgáltatják a látnivalókat és a történeteket. A térképet nézegetve akadtam rá a Szondi György nevét viselő emlékfasorra, egy hajdani kápolna helyére és egy titokzatos alagútra. Drégelypalánkról indulva egy 16 km-es körtúrával nemcsak ezeket kerestem fel, hanem Drégely várát és a históriájához tartozó egyéb legendás helyszíneket is.
Újhartyán határában a búza-, kukorica- és szántóföldek ölelésben, égbe törő fák árnyékában bújik meg egy különleges hangulatú takaros, kis Mária-kápolna, melynek a története sem mindennapi.
Hétszáz éves falak között a Cserhát szívében
Piros vándorúton a Börzsönytől az Alföldig
Városi történetek Debrecenből
