Míg egyes fajoknál a nőstény elfogyasztja a hímet, másoknál a hím örökre bedugaszolja a nőstényt. Vannak, akik közösen járnak látványos násztáncot, mások inkább órákig kelletik magukat. Ezeket a különös párzási rituálékat akár te is megfigyelheted a környezetedben.
A kitartó sünfiú
A cikk apropóját az adta, hogy néhány hete szemtanúja voltam annak, ahogy egy hím keleti sün zajosan megkörnyékezi szíve választottját az ablakom alatt. A hangok alapján elsőre vaddisznóra tippeltem, és eléggé meglepődtem, hogy a vehemens szuszogás egy annál sokkal kisebb teremténytől származik. Ezen felbuzdulva utánanéztem annak, mit lehet tudni a keleti sünök párzási rituáléjáról, amit ebben a cikkben osztottam meg veletek, de álljon itt dióhéjban.
A sünfiúnak tehát nincs egyszerű dolga, akár órákig is eltarthat, amíg a nőstény bizalmába férkőzik. Addig puffog, fújtat, köröz körülötte (ez utóbbi jelenséget hedgehog carouselnek, vagyis „sün körhintának” is nevezik). A sünlány tüskéit kimeresztve védekezik, sőt, akár rá is támadhat udvarlójára, ám ha az elég kitartó, előbb-utóbb megadja magát. Ekkor elernyeszti a tüskéket, hogy ne okozzon sebesülést a hímnek, aki így fel tud mászni a hátára.
A fenti irományt sokan olvasták, ezért arra gondoltam, hogy hozok még pár példát a Magyarországon élő állatok szerelmi életéből. Íme.
A „bedugaszolt” lepkék
Azt gondolhatnánk, hogy az olyan finom és törékeny állatoknak, mint amilyenek a lepkék, a szerelmi életük is varázslatos. Valójában azonban sok lepkefajnál – például a Magyarországon is élő kis apollólepke esetében – enyhén szólva sincs összhang a nőstények és a hímek között. A párzást követően ugyanis az történik, hogy a hím a szaporító szervrendszerében termelődő viaszos anyaggal betömi a nőstény ivarnyílását, hogy az ne tudjon más hímekkel párosodni.
Amelyik biztosra akar menni, az egész kis erényövet kanyarít ebből a masszából, vagy horgasra, tüskeformájúra szobrászkodja, hogy mások még csak próbálkozni se merjenek a nősténynél.
Ha a remekmű elég masszívra sikerül, előfordul, hogy a lepke soha többet nem tud már párosodni.
Persze, mindent megtesz, hogy ez ne így legyen. Ha a dugó gyatrábbra sikerül, más hímek is el tudják távolítani, vagy ő maga szabadul meg tőle valahogyan. Egzotikusabb fajoknál megfigyelték, hogy a nőstények elkezdtek evolúciósan alkalmazkodni ehhez a kisajátító stratégiához. Náluk az ivarnyílás környéke úgy módosult (például tágasabb vagy simább), hogy a hímek nehezen tudjanak párzási dugót kialakítani.
A jelenség egyébként más rovaroknál is előfordul, de egyes emlősöknél (pl. mókusok, kenguruk), illetve kígyóknál, skorpióknál is.
A hím keresztespók sem mindig jár jól
Nyár végén vagy kora ősszel te is elcsípheted a koronás keresztespókok szintén cuki párzási rituáléját. Ebben az esetben a hím van kiszolgáltatva a nősténynek: nem is kicsit, ugyanis a közeledés gyakran lakomába torkollik, és most nem egy romantikus közös vacsorára gondolunk, hanem arra, hogy ha a hím nem elég ügyes, kiszemeltje nemes egyszerűséggel elfogyasztja. Szex után vagy helyette, ha kellőképp éhes.
Az aprócska hímnek tehát rettentő óvatosan kell közelednie a nála sokkal megtermettebb nőstényhez, nehogy az kapásból prédának nézze. Rezegteti, ütögeti a hálót, de jaj neki, ha nem a nősténynek tetsző ritmusban. Közben lassan közeledik, és ha anélkül éri el szíve választottját, hogy az feldühödne rá, elkezdi hozzáérintgetni a lábait.
Ha ezt a fázist is épségben átvészeli, rámászhat a nőstényre, de korántsem biztos, hogy túléli a gyors együttlétet.
Az alábbi videóban egy pórul járt hímet láthattok, aki mégis viszonylag épségben megúszta: randipartnere egyszerűen elhajította, de az egyik lábát azért megtartotta szuvenírként.
Ez aztán a násztánc
A Magyarországon élő madarak közül talán a búbos vöcsök párzási rituáléja a leglátványosabb (bár a túzokoké se piskóta). Már eleve a madárfaj külleme sem mindennapi, bóbitájáról és jellegzetes sötétbarna-fehér színéről, vöröses gallérjáról, piros szemeiről könnyen felismerhető. A gallér és a bóbita egyébként nem állandó tartozéka, csak a tavaszi-nyár eleji párzási időszakban viseli, és a fiatalabb példányokon még nem jelenik meg.
A hím és a nőstény vicces násztáncot lejtenek: először csak úszkálnak egymással ellenétes irányban, majd felborzolják a tollgallért a fejük körül, felmeresztik a bóbitájukat, és a fejüket rázzák.
Ezután a víz alatt ajándékot keresnek egymásnak: valamilyen növényt, majd ezzel a csőrükben, ágaskodva „táncolni” kezdenek.
A párzás után nekiállnak együtt fészket építeni nádból, gyékényből és egyéb vízinövényekből.
Mivel a faj Magyarországon is fészkel, neked is van esélyed elcsípni ezt a különleges jelenséget, igaz, már csak jövőre. Búbos vöcsökkel például a Zala folyó alsó szakaszán vagy a Körös-Maros Nemzeti Park Apátfalvi-halastavainál találkozhatsz, illetve a Kis-Balatonon, ahol a Kányavári-szigeten egy, a madárfajnak dedikált tanösvényen is végigsétálhatsz.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
