Ha most lépünk, még élhető maradhat a Föld

A napokban jelent meg az eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelés a földi élet és az emberiség jövője kapcsán. A Science magazin cikke szerint, ha most lépünk, még élhető maradhat a Föld. Ehhez azonban valóban radikális változások kellenek.

Szerző:
Science/ Ökológiai Kutatóközpont/ TM
Fotó:
Adobe Stock
2019. december 18.

A napokban jelent meg az eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelés a földi élet és az emberiség jövője kapcsán. A Science magazin cikke szerint, ha most lépünk, még élhető maradhat a Föld. Ehhez azonban valóban radikális változások kellenek.

A világ vezető tudományos lapjában publikált cikk fő üzenete, hogy még nem késő. Ha az emberiség képes valóban lényegi lépések megtételére a világgazdaság működésének és az emberi társadalom viselkedésének megváltoztatása kapcsán, akkor a mai fiatalok még úgy mehetnek nyugdíjba, hogy élhető Földet hagynak gyermekeikre. A cikk egyik szerzője az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Molnár Zsolt, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője.

A mostani tanulmány az első Föld-léptékű integrált, nemzetközi értékelés, mely a korábbiaknál részletesebb képet ad a természet és ember kölcsönös egymásra utaltságának mértékéről, a már zajló, illetve a küszöbön álló globális válság mértékéről és mélységéről.

Az 1970-es évek óta az emberiség földi életre gyakorolt hatása meredeken nőtt.

A gazdaság célja egyre inkább a természetből származó anyagi javak lehető legnagyobb mértékű kiaknázása. A természet ilyen példátlan bitorlása az emberiség fennmaradásához is szükséges földi élet ”szövetének szétbomlásához” vezet. A természet állapotára vonatkozó indikátorok túlnyomó többsége romlást mutat, ennek következtében a romló természet egyre kevesebbet tud adni nekünk, miközben egyre több mindenre lenne szükségünk.

A helyzet a következő évtizedekben várhatóan rosszabbodni fog, hacsak nem cselekszünk gyorsan és közösen azért, hogy az elmúlt ötven évben bekövetkezett változások többségéért felelős hajtóerőket gyengítsük, szelidítsük. Ilyen hajtóerők a szárazföldek és tengerek használatának változása, a vadon élő állat- és növényfajok vadászata, halászata, közvetlen hasznosítása, a klímaváltozás (amelynek a hatásai egyre gyorsuló ütemben érvényesülnek), a környezetszennyezés, valamint a tájidegen özönfajok terjedése.

A forgatókönyvek elemzése azt mutatja, hogy még megvalósítható egy olyan világ, amely megfelel az élelemre, energiára, éghajlatra és vízre vonatkozó ENSZ fenntarthatósági céloknak, valamint a riói biológiai sokféleség egyezmény célkitűzéseinek

Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek az előrejelzések, hogy elszigetelt intézkedésekkel nem fogunk célt érni. A természet hanyatlásáért közvetlenül felelős okok, mint a tájhasználat, a klímaváltozás, a szennyezés kezelése szükséges, de nem elégséges ahhoz, hogy megakadályozza a földi élet szövetének további bomlását. A fenntartható jövő csak olyan, azonnali változtatásokkal érhető el, amelyek a problémák gyökereit kezelik.

Az elemzés rámutatott öt prioritást élvező beavatkozástípusra, mint például a természetpusztítást (pl. túlhalászatot) generáló ún. perverz támogatások felszámolása, illetve felhívták a figyelmet nyolc stratégiailag jelentős ”pozitív Achilles-pontra”:

- a fogyasztás és szennyezés csökkentése

- olyan jólléti víziók elterjesztése, amik nem a növekvő fogyasztásra építenek

- a természetért érzett társadalmi felelősség növelése

- a környezetpusztítás ”költségeinek” beépítése az árucikkek árába.


Cikkajánló