Az erdőhatár fölé nyújtózó, gyephavasban tetőző kárpáti magashegységek hátán napokig mozoghatunk panorámás ösvényeken különösebb technikai nehézségek nélkül.

A Kis-Fátra (Malá Fatra) gerinctúrája kompakt táv, ráadásul a két, remekül elhelyezett turistaházban éjszakázva (vagy mellettük sátrazva) nem is igényel nagy szervezést, és mérsékelt erőbedobással, kis hátizsákkal lebonyolítható.

A Kis-Fátra gerinctúrája az általunk bemutatott verzióban három napot ölel fel, de a végén több variációja is elképzelhető. (Erről részletesen majd később.) A Zsolnához közeli Nezbudská Lúčka (Óváralja) Vág-parti fekvését a sztrecsnói (Strečno) vár festői látványa koronázza meg, a teraszával a folyópartig nyújtózó kocsma pedig tökéletes indítópontja a háromnapos vándorlásnak, egyben kiváló hely a búcsúra a „lenti”, nyüzsgő világtól, mielőtt az erdőkön át a Fátra-vidék havasi hátára kapaszkodunk. A másik végpont a Vrátna völgy végében fekvő Štefanová.

A hegység két részét egyébként a Vág-áttörésnél szokás elkülöníteni: az alacsonyabb délit nagyrészt erdős, lapos tetőszint és kevés túrázó, a magasabb északit gyephavasi csúcsok láncolata, meredekebb formavilág és fejlett turisztikai infrastruktúra jellemzi, északi oldalán pedig szabdalt mészkőormok is megjelennek színezőelemként. A hegyi turizmus elsősorban a látványos és jól kiépített északi hegységszakaszra koncentrálódik: itt szolgáltatásokban dúskáló települések, több menedékház, felvonó és sűrűbb úthálózat áll a túrázók rendelkezésére.

Az 1. nap

A hagyományos gerinctúrán a három napra programot biztosító, északi főgerincet járjuk végig. Az első nap megterhelő szintkülönbséget, javarészt erdős ösvényt és egy panorámás várromot tartogat, a végén pedig a Chata pod Suchým épületében, sör vagy Kofola és a jellemző szlovák hegyi ételek fogyasztása után pihenhetjük ki a fáradalmakat. Innen szűk a kilátás, de a fenyőfák hegyei között jegecesedő hegysziluettek és a meghitt hangulatú kis tisztás tökéletes helyszín az este eltöltésére.

A 2. nap

A második napon már csak egy rövid, de annál gyilkosabb kis kaptató vár a főgerinc eléréséig, ám onnantól a törpefenyvesek és nyílt, gyepes hátak birodalmában túrázunk.

Enyhe, közepes hosszúságú emelkedők és lejtők váltják egymást, mielőtt az 1709 m-es Nagy-Kriván (Veľký Kriváň) oldalában leereszkedünk a forrás mellé, védett pontra épített, nemrégiben felújított Chata pod Chlebom turistaházhoz. A barátságos kialakítású, modern küllemű épület körül tágas panoráma és a sziklás Chleb csúcs orma, valamint a naplemente által megfestett kárpáti hegyvidék látványa zárja a napot.

A 3. nap

Az utolsó napon hamar visszaérkezünk a gerincre, és innentől a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec) monstruma mutatja az irányt: kényelmes ösvényen fordulunk a sziklás hegyóriás felé. A záró etapra is jut egy komoly megpróbáltatás, hiszen miután nyeregbe ereszkedtünk, még fel kell kapaszkodnunk a magányos szigetként emelkedő Stoh csúcsára. Ez az emelkedő ki is hagyható a hegy oldalában szintező ösvényt használva.

A mi útvonalunk azonban a könnyebb utat választja, és újabb csúcsostrom helyett erdőn át ereszkedik le Štefanovába, a kellemes fekvésű, éttermekkel megszórt faluba, ahol a vándorlás véget ér.

Hasznos tudnivalók

A többnapos gerinctúrák közül a Kis-Fátráé az egyik legkönnyebb, ennek ellenére jó erőnlét mindenképpen szükséges a teljesítéséhez. Kitett, sziklás szakaszok nincsenek az útvonalon, de azért a tériszony ronthat az élményen, hiszen végig nagy magasságban, olykor komoly letörések közelében kell gyalogolnunk.

Közelgő vihar esetén a villámlásnak kitett gerincet azonnal, a legközelebbi kiágazó turistaúton el kell hagyni, vagy reggel a menedékházban kell maradni!

A két turistaház mellett (néhány euró fejében) sátrazhatunk is, de ha hetekkel előre sikerül foglalnunk, bent is alhatunk: többágyas szobák és matracszállások is rendelkezésünkre állnak. (Sátrazás a házak körüli placcokon kívül tilos a nemzeti parkban.) Étel-ital a menedékházakban kapható, és mivel az ösvény több szakaszon a gerinc oldalában halad, a második, leghosszabb napon is érint forrásokat.

Az útvonal két ponton variálható: a záró napon érdemes megfontolni a Stoh kihagyását. Ezzel ugyan kikerüljük a gerinctúra utolsó bástyáját, de jelentős szintet és időt spórolunk, amit fordíthatunk a következő magányos szigethegy, a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec) megmászására. Ez sokkal nagyobb élmény, igaz, valamivel időigényesebb vállalkozás, és a végén választhatunk, hogy Štefanovába vagy Terchovába (Terhelyre) ereszkedünk le. Ha valaki a második napon elfáradna, leggyorsabban a Chata pod Chlebom turistaház előtti elágazásból, a Vrátna völgyi felvonóval ereszkedhet le a magasból.

Programlehetőségek a környéken

A gerinctúra utáni napokra a Kis-Fátra bőséggel biztosít még programlehetőségeket:

De maradandó élmény átkelni a Jánošíkove diery könnyen járható sziklaszorosán Terchová szélén (itt három szurdok látogatását is belesűríthetjük egy útvonalba), vagy meglátogatni a június közepétől nyitott, lépcsős, kitett kalandösvényt a Sokolie csúcsára a település másik felén (Zbojnícky chodník / „Rabló ösvény”). Autóval és tömegközlekedéssel hamar elérhető továbbá a hegység déli szakaszán kialakított via ferrata, a Martin (Turócszentmárton) oldalában emelkedő, turistaházat is tartogató hegyre vezető Ferrata HZS, ami egy viszonylag egyszerű, szurdokba telepített vasalt út. Aki várost nézne, annak Zsolna (Žilina), várlátogatásra áhítozóknak pedig a közeli Árva várának (Oravský hrad) felkeresése ajánlott.

Az említett túrákat (több mint 50 másik útvonal mellett) megtalálod a Természetjáró szlovák túráinak gyűjtőoldalán.