A téli időszakban rendszeresen felbukkannak óriási szarvascsapatokról készült videók az interneten. Pár napja Takács Ferenc találkozott egy 100-150 egyedet számláló rudlival Mohács közelében.
„A gímszarvasokra jellemző, hogy a téli időszakban nagy csapatba állnak össze. A táplálék szűke és a ragadozók elleni védekezés szempontjából is előnyös ez számukra” – mondja Zachán Viktor, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense. Mindez tehát természetes viselkedés részükről, az azonban már kevésbé, hogy ezek a csapatok hatalmas vágtába kezdenek, ennek sokszor valamilyen emberi zavarás lehet az oka.
A gímszarvasrudlik tavaszig is együtt maradhatnak, a tehenek számára tavasz végén, nyár elején érkezik el a borjak születésének időszaka, és a bikák is csak a téli időszakban csapódnak a csapatokhoz, egyébként magányosan élik az életüket, a fiatal bikák pedig kisebb csoportokban.
A téli csapatba verődés az őzeknél és a dámszarvasoknál is jellemző, de ott sokkal kisebb létszámúak az összeállt csoportok. A dámok ragaszkodnak az élőhelyükhöz, ők nem vándorolnak, míg a gímszarvasok naponta akár több 10 km-t is megtehetnek.
A legtöbb gímszarvas a Dél-Dunántúlon él, de nemcsak errefelé kell szarvasrudlikra számítani, hanem az ország más részein is, ahol gímszarvasok nagy számban előfordulhatnak.
Aki szeretne a szarvasokról még több érdekességet megtudni, az látogasson el december 21-én a Természettudományi Múzeumba, ahol Téli rudli címmel tartanak játékos, ismeretterjesztő napot. Ezen a napon megnyílik a Szarvaskaland című kamarakiállítás is, ahol nemcsak a gímszarvasokkal, de a többi szarvasfajjal is találkozhatunk. Köztük például a valaha élt legnagyobb szarvassal, az óriásszarvassal, melynek képviselői akár a 700 kg-os tömeget is elérhették, agancsfesztvájuk pedig 3,5 méternél is nagyobb lehetett.
